Ha felnőttek lesznek, bajban lesznek

A diákok örülni fognak, a tanárok meg szenvedni. Mármint akkor, ha tényleg eltörlik a dolgozatírást és a feleltetést a szakiskolákban. Az [origo]-nak nyilatkozó iskolaigazgatók szerint az ötlet és a cél jó, de a pedagógusok nincsenek felkészítve a lazaságra, a diákok pedig észre sem fogják venni, hogy elbutulnak, megfosztva magukat a továbbtanulás lehetőségétől.

"Hülyeség" - ez volt a velős véleményük a budapesti Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola tanítás után elcsípett tanulóinak arról, hogy a szakmunkásképzésben részt vevőknek a jövőben nem kell dolgozatot írniuk és felelniük. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által összeállított tantervi javaslat szerint a szakiskolák tanulói az órai munkára és a közös feladatokra kapnának jegyeket.

A tartalmában és módszereiben is új közismereti program kidolgozását az indokolja, hogy azok a tanulók, akik szakközépiskolába jelentkeznek, nem vagy csak részben rendelkeznek a középfokú tanulmányok végzéséhez szükséges tudással és kompetenciákkal. E tanulók egy részének az olvasás, az írás, a szövegértés és a számolás terén is komoly hiányosságaik vannak, a korábbi években jelentős mennyiségű tanulási kudarcot halmoztak fel. A közismereti program ezért nem erőlteti a hagyományos tananyagot, hanem új tartalmi elemekkel próbálja bevonni és sikerhez juttatni a fiatalokat - olvasható az OFI honlapján. Ez utóbbi törekvést az [origo] által megkérdezett iskolaigazgatók is támogatják, a megvalósítás módszereivel azonban nem feltétlenül értenek egyet.

A tanároknak nem fog menni

Szemléletében, módszertanában merőben más az új szakiskolai kerettanterv, mint a korábbiak - monda a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatója. Kóbor Zoltán szerint nem érdemes csak azt kiemelni a kerettantervből, hogy lesz-e dolgozatírás vagy sem. Értékelésre szükség van, ez az új tanterv azonban nem feltétlenül igényli, hogy óráról órára számon kérjék a tanulókat. "Hogy osztályozzam egyik óráról a másikra azt, hogy a gyerek olvasási képessége egy százalékot javult?" - kérdezte az intézmény vezetője, aki nem tartja ördögtől valónak az új módszereket, ennek ellenére óriási veszélynek érezné, ha az alapműveltség kimaradna a gyerekek életéből.

Az új, háromévesre csökkentett képzésben a tantervi javaslat heti 12 kötelező közismereti órát ír elő, amelyből 5 testnevelés, 2 idegen nyelv, vagyis magyarra, matematikára, természet- és társadalomismeretre heti 1-1 óra jut. Mindezt teljesen új módszerekkel tanítanák: magyarórán például nem az irodalomtörténetet, az életrajzokat kellene megtanítani a diákonak, hanem "megmutatni, hogy egy irodalmi szöveg is lehet érdekes". Ehhez a diákoknak fotóalbumokat, filmet, képregényeket vagy akár közös blogot kellene készíteniük.

Nem lesz több dolgozatírás?

A tantestületben pozitívan fogadták az új kerettantervet, a pedagógusok szerint a szakiskolásoknak erre van szükségük. "A tanárok viszont nem erre vannak kiképezve, szemléletváltásra lesz szükség, amihez azonban egyelőre hiányoznak a háttéranyagok" - mondta Kóbor. Az igazgató szerint más szerepben tűnnek fel a tanárok, akik az új rendszerben inkább mentorként, trénerként vesznek részt az órákon.

Az OFI honlapján ugyan találhatóak segéd- és háttéranyagok, ennek ellenére a továbbképzés és a konkrét információk hiányát szinte az összes megkérdezett intézményvezető szóvá tette. Megkerestük az oktatási államtitkárságot is, de nem kaptunk választ arra a kérdésre, terveznek-e továbbképzést a pedagógusoknak, illetve készültek-e előzetes hatástanulmányok arról, mennyire vannak felkészülve a pedagógusok az új módszerekre.

Jó szakemberek érettségi nélkül

A tanárok felkészültsége miatt aggasztják az új szabályok a Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola igazgatónőjét is. Polyákné Gajdos Katalin az [origo]-nak azt mondta, a tanárok voltak ugyan egy fórumon, amely az új szakiskolai kerettantervről szólt, de állításuk szerint érdemi információkat és konkrétumokat nem kaptak. "A gyerekek nyilván örülnének neki, ha nem lenne többet dolgozatírás. Kevesebb energiával jobb eredményeket érnének el. Majd ha felnőttek lesznek, családjuk lesz, és úgy döntenek, hogy érettségit szeretnének, akkor bajban lesznek" - mondta.

"Aki túljut ezen a hároméves képzésen, és nekiáll felkészülni egy érettségire, az vagy négy évet rászán az életéből, vagy nem lesz érettségije" - kommentálta az új terveket a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola vezetője, Gyenesné Deák Ildikó is, aki biztosra veszi, hogy a gyerekeknek nem lesz ellenére, hogy nem kell dolgozatot írniuk. "A gyerek minden ilyennek örül. Azt, hogy közben butul, nem ő fogja érzékelni, hanem a tanár".

Kísérleti körülmények között biztosan meg lehet valósítani a tantervben foglaltakat, az iskola falai között azonban erre kevés az esély - monsta Gyenesné. "Nagyon izgalmas dolog, és azzal a törekvéssel nincs semmi baj, hogy az iskolai kudarcokat megélt tanulókkal szerettessék meg az iskolát, legyen belőlük jó szakember, anélkül, hogy ének-zene órával gyilkoljuk őket" - mondta. Csakhogy Gyenesné szerint sincsenek erre felkészülve a pedagógusok, igaz, értelmes, szakmájához értő tanárokra rá lehet bízni a különböző feladatokat. "Roppant izgalmas lesz, amikor a heti egy biológia, fizika, természettudományos órákra kreatív feladatokat talál ki a tanár. A gyerekek mindenesetre egészségesek lesznek, mert rengeteg tesiórájuk lesz" - mondta.

Vagy háromfogásos menü, vagy deriválás

Az Arany János iskolában szakisikolások és szakközépiskolások is tanulnak. Utóbbiak szerint biztos "tök jó lenne" a szakiskolás társaiknak, ha nem kell felkészülniük egy-egy feleletre vagy dolgozatra, viszont az általános műveltségük ezzel egyenes arányban csökkenne. "Ha nem lesznek rákényszerítve, nem fognak tanulni. Csak bambulnak majd az órákon, ahogy eddig" - mondta az egyik tanuló. Egy másik fiú szerint képregényt rajzolgasson mindenki a szabadidejében, az nem a magyarórára való. Arra a kérdésre, hogy irigykednének-e szakiskolás társaikra, mert nekik nem kell dolgozatot írniuk, azt mondták: kezdetben biztos, de végső soron tudják, hogy nekik az érettségi a céljuk, ezért minden tudásra szükségük van.

A Gundel Károly iskolába is járnak szakiskolások és szakközépiskolások is, de az igazgató nem aggódik azon, hogy az új szabályok feszültséget okozhatnak a diákok között. "A diákok pontosan el tudják különíteni a két képzést, nem jelent ez kezelhetetlen feszültséget. Tisztában vannak vele, hogy egy szakközépiskolás nem képes megfőzni egy háromfogásos menüt, míg a szakmunkás ezzel szemben nem tud deriválni" - mondta Kóbor, aki szerint a gyerekek között nem az a téma, hogy kinek kell és miből dolgozatot írni.

"A szakiskolás gyerekek döntő többsége alulmotivált, nem szívesen tanulják a magyart vagy a matekot, komoly tanulási problémáik vannak"- mondta Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke. Szerinte a probléma a mérhetetlenül kevés idő, ami a közismereti órák oktatására fordíthatnak. "A módszereken változtatni kell, de nem így: a heti egy óra hatásfoka egy gőzgép hatásfokánál is kisebb" - mondta. Szenes szerint nem feltétlenül rossz ötlet a dolgozatírás eltörlése, az értékelésnek ugyanis számos formája lehet, aminek nem muszáj osztályzásban megjelennie. Az igazi probléma a szakértő szerint is az, hogy a szakiskolai képzésből kikerülő gyerekek biztosan nem fognak már részt venni az élethosszig tartó tanulásban.