Hátat fordított a Fidesz a sanyargatott nőknek

Lesöpörték a parlamenti napirendről a családon belüli erőszak elleni fellépést a kormánypártok. Hiába százezer összegyűjtött aláírás, hiába a horrorisztikus történetek és az évekig húzódó idegtépő eljárások, a Fidesz és a KDNP szerint a mostani káoszt teljesen nem lehet megoldani, úgyhogy kár is belevágni. A Fidesz szerint nem a Btk.-t kell bonyolítani, hanem a meglévő törvényeket betartani.

"A lányom születésnapján mindennel kész voltam déli fél tizenkettőre, csak a születésnapi torta nem volt bevonva csokoládéval, ezért kezdett velem ordítani a férjem" - emlékezett vissza egy két évvel ezelőtti napra Gráf Ildikó. Az asszony elmondta, hogy amikor a férje reklamált a torta miatt, odament hozzá, és megrázott előtte egy csomag puszedlit. "Ezután kaptam egy akkora pofont, hogy majdnem elájultam, majd végigrugdosott egy tíz méter hosszú folyosón, és szétvert a kezemen egy müzlis bögrét" - mesélte a nő, aki akkor egy Eger melletti faluban élt, oda hívta ki a mentőket.

"A férjem csendes embernek tűnik kívülről, gépészmérnök és főiskolai tanár, piszok jól keres, sokak szerint vétek az ilyet elhagyni. Ráadásul 160 kilométerre éltem Budapesttől, a szeretteimtől egy olyan közegben, ahol az a nézet járja, hogy ez megtörténhet bárkivel" - magyarázta a fotóriporterként dolgozó Gráf Ildikó, miért nem költözött el hamarabb. "Arról nem is beszélve, hogy a férjem átnevelt alázatos középkori nővé" - mondta. A nő megbetegedett, ezért állítása szerint csak akkor tudta elhagyni a férjét, amikor meggyógyult. "Éreztem, hogy megfulladok" - magyarázta az asszony, hogyan jutott el odáig, hogy nem bírta tovább a fizikai és lelki megaláztatást. "Az utolsó csepp az volt, amikor a nagyobbik lányom azt mondta: minek születtem én meg?"

A férje februárban egy láthatás alkalmával elvitte tőle a gyerekeit, és azóta nem találkozhat velük. "Gyakorlatilag elrabolta tőlem a gyerekeket, és a bírónő annak ellenére nem tesz semmit, hogy három pszichológusi szakvélemény szerint is nálam van a helyük a lányoknak. Egész nyáron kétszer négy órára láthattam csak őket" - mondta felháborodva az asszony. "Ez törvényesített gyerekrablás, a bíró nem reagál arra, hogy elfogultság miatt szeretném, ha elvennék tőle az ügyet. Átkozott húspiac az egész, aki többet fizet, azé a gyerek" - mondta az asszony.

"Két nap alatt ötödik nekifutásra sikerült feljelentést tennem a volt férjem ellen, mert ide-oda dobáltak. A bíróság ugyan 30 napra elrendelte a távoltartást, de a volt férjem fellebbezett, és a fiaim nála maradtak. A bírónő azt mondta, majd a rendőrök segítenek. De se a gyámügy, se a rendőrök nem segítettek. Egyedül mentem el a fiúkért, ahol a volt anyósom üvöltött velem. Ekkor hívtam ki a rendőröket, de akkor már nem nyitott ajtót senki" - mesélte az [origo]-nak egy névtelenséget kérő nő, aki azon kevés bántalmazott nők közé tartozik, akik rászánják magukat, hogy a hatóságok segítségét kérjék.

Várnak, amíg vér nem folyik

Hetente legalább tíz hasonló ügyben keresik meg elkeseredett nők az olyan jogvédő civil szervezeteket, mint amilyen például a Patent Egyesület. A témával foglalkozó civil szervezetek szerint Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, a témában készült legutóbbi hazai kutatás szerint hetente legalább egy nő, havonta egy gyermek hal meg családon belüli erőszak miatt, de a hiányos szabályozás miatt a hatóságok sokszor csak akkor lépnek fel, "ha már vér folyik".

A jogvédők szerint a jelenlegi szabályok nem védik kellőképpen a bántalmazott nőket. "Impotens az igazságszolgáltatás ebben a témában. A családon belüli erőszak nincs definiálva, és a bíróságokon, rendőrségeken, más hatóságok előtt ugyanúgy kezelik, mint a más, erőszakkal nem terhelt ügyeket: jó esetben mindkét fél felelősségeként értékelik, de inkább csak az áldozatot hibáztatják és büntetik" - mondta Spronz Júlia, a Patent Egyesület tagja. "Sorra születnek a hibás döntések: a bántalmazó apa például korlátlanul hozzáférhet a gyerekekhez, a távoltartást pedig általában akkor rendelik el, amikor már súlyosabb eszközre lenne szükség az erőszak megfékezéséhez" - mondta.

Tavaly nyáron több nőjogi civil szervezet, élükön az Élet-Érték Alapítvány országos népi kezdeményezést indított azért, hogy a családon belüli erőszak önálló tényállásként bekerülhessen a Büntető törvénykönyvbe. A szervezetek több mint százezer aláírást gyűjtöttek össze: ez a parlamentet nem kötelezi semmire, de napirendre kell vennie a kérdést, és határozatot kell hoznia arról, hogy támogatja-e az aláírók célját. Az aláírásgyűjtés kezdeményezője, Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány korábbi vezetője arra is felhívta a parlament figyelmét, hogy az ENSZ főtitkára 2005 februárjában féléves határidőt adott a magyar államnak, hogy önálló Büntető törvénykönyvi tényállásban szabályozza a családon belüli erőszakot, de ez azóta sem történt meg.

Éjszaka lesöpörték

A parlament őszi ülésszakának nyitónapján, hétfőn a napirend szerint hajnali három órakor kezdték volna tárgyalni a kérdést. Az ellenzéki pártok ezt felháborítónak tartották, és az LMP emiatt az időpont módosítását javasolta. A kérést Kövér László házelnök - Jávor Benedek LMP-s képviselő szerint - a házbizottság ülésén azzal hárította el, hogy a családon belüli erőszak nem olyan súlyú ügy, ami nagyobb figyelmet érdemel.

A parlament végül este fél tíz után nem sokkal kezdte tárgyalni a népi kezdeményezést, amit délelőtti ülésén a parlament alkotmányügyi és igazságügyi bizottsága 17-7 arányban már leszavazott. A fideszes Vas Imre ezt az éjszakai ülésen azzal indokolta, hogy "ezt a vitát már a Büntető törvénykönyv vitájában lefolytattuk, és az a döntés született akkor, hogy ne legyen ilyen külön tényállás", a maga részéről ehhez még hozzátette azt is, hogy szerinte mind a családon belüli, mind a családon kívüli erőszakos intézkedéseket kellő súllyal bünteti a Btk.

A kormány tavasszal - jogvédő szervezetek kérésére - valóban bevette az azóta már elfogadott, jövőre hatályba lépő új Btk. tervezetébe az "együtt élők közti lelki bántalmazás" elnevezésű bűncselekményt. Ennek alapján egyéves szabadságvesztéssel lehetett volna sújtani azt, aki agresszív magatartásával családtagjainak lelki szenvedést okoz, még akkor is, ha más bűncselekmény - például testi sértés - nem valósul meg. Bár ezt a javaslat vitájának elején Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is jelentős eredménynek értékelte, a javaslat vitája során végül a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László, illetve az MSZP-s Bárándy Gergely egybehangzó javaslatára kihúzták a szövegből. A kormánypárti képviselők szerint azért, mert a szövegből nem volt egyértelmű, hogy pontosan mi számított volna bűncselekménynek.

Szüljenek a nők, és akkor nem lesz erőszak

A kezdeményezést elindító nőjogi szervezetek szerint ugyan vannak olyan bántalmazások - mint például az emberölés, a testi sértés, a kényszerítés, a kiskorú veszélyeztetése -, amelyeket büntetni rendelnek most is a törvények. A családon belüli erőszaknak vannak azonban olyan formái is, amelyeket Magyarországon nem büntetnek: ilyen például a fenyegető zaklatás, a cselekvési szabadság korlátozása vagy a gazdasági függőségbe kényszerítés. Az aktivisták szerint ha önálló tényállás lenne a családon belüli zaklatás, ezeket is büntetni lehetne, ráadásul lehetőséget lehet adni arra is, hogy a hatóságok akár már a tényleg fizikai bántalmazás előtt közbelépjenek.

Varga István fideszes képviselő a parlamentben

A hétfői vitában a fideszes Varga István azzal utasította el a felvetést, hogy azzal szerinte vissza is lehetne élni, "férfiak és nők is a bontóper során előszeretettel nyúltak volna ehhez a fegyverhez, ahhoz a fegyverhez, amelynél igen nehéz lenne bizonyítani és megállapítani a tényállást". Varga szerint nemcsak a Fidesz, hanem "a szakma" is azt gondolja, hogy "őrültség lenne" ezt a tényállást külön szerepeltetni a Btk.-ban, mert szerinte az semmit nem oldana meg. "Talán vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét. Talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé, és elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak" - mondta Varga.

A Fidesz kedd késő délután adott ki közleményt a családon belüli erőszakról, és ebben elhatárolódott képviselője szavaitól. A Rogán Antal és Selmeczi Gabriella által aláírt közlemény szerint a Fidesz nem támogatja, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen a családon belüli erőszak, mert "az új Büntető törvénykönyv az összefoglalóan családon belüli erőszakként emlegetett helyzeteket külön-külön amúgy is szigorúan bünteti".

A Fidesz frakcióvezetője és a párt szóvivője szerint "amit még tenni kell, az nem a Btk. kiegészítése, hanem a meglévő jogszabályok szigorú alkalmazása és az áldozatok védelmének erősítése". A Fidesz a "családon belüli erőszak" elnevezéssel sem ért egyet, mert "véleményünk szerint helytelen lenne bármely jogszabályban a család fogalmát az erőszak fogalmával együtt említeni". Selmeczi Gabriella első reakcióként Varga szavaira a Hír24-nek azt nyilatkozta, "meg vagyok rajta döbbenve".

A párt nem azonosul képviselője, Varga István szavaival. Rogán és Selmeczi azt írta, "a nők szerepe messze túlmutat a család keretein. A magyar nők aktívan kiveszik részüket a családfenntartásból, és a gyermeknevelés mellett munkát is vállalnak".

Hétfőn, a javaslat tárgyalása előtt a parlamentben több kormánypárti politikustól is megpróbáltuk megtudni, mi a véleményük a civilek kezdeményezéséről, és egyetértenek-e azokkal a frakciótársaikkal, akik már a hétfő délelőtti bizottsági üléseken leszavazták a határozati javaslatot. Minden megkérdezett képviselő elutasította kérdésünket, és közölték, hogy nem nyilatkoznak erről a kérdésről. Az egyik, családpolitikával foglalkozó fideszes politikus név nélkül azt mondta, ő megszavazta volna, hogy a családon belüli erőszak önálló tényállás legyen, de elfogadta, hogy más a párt álláspontja.

A parlamenti vitán felháborodott civilek kedden a Facebookon tüntetést hirdettek meg este hat órára a Parlament elé.