A nyugdíjkorhatár után is maradhat két kaposvári bíró

A két bírót a köztársasági elnök, majd munkáltatójuk, a Kaposvári Törvényszék júliusban felmentette tisztségéből, mivel elérték a 62 éves nyugdíjkorhatárt. A Zalaegerszegi Törvényszék most jogerősen visszahelyezte őket a tisztségükbe.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) fellebbezése ellenére jogerősen is visszahelyezte tisztségébe a Zalaegerszegi Törvényszék azt a két kaposvári bírót, akiknek az ügyét az országban elsőként tárgyalta másodfokú bíróság.

A Zalaegerszegi Törvényszék a felek távollétében pénteken meghozott döntéseivel helybenhagyta a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság (ZMB) augusztus 23-ai ítéleteit, amelyekben mindkét bírót visszahelyezték tisztségébe és vezetői pozíciójába.

Az ítéleteket annyiban módosította a bíróság, hogy a bírák újbóli kinevezése érdekében a jogerős döntést nem a köztársasági elnöknek küldik meg közvetlenül, hanem az OBH-nak, amelynek a szolgálati út betartásával nyolc napon belül, eredeti formájában javasolnia kell a kinevezéseket az államfőnek.

A két bírónőt - egyikük tanácselnök, a másik címzetes táblabíró - a köztársasági elnök, majd munkáltatójuk, a Kaposvári Törvényszék júliusban felmentette tisztségéből, mivel elérték a 62 éves nyugdíjkorhatárt, a jogellenességet akkor az OBH jogi képviselője is elismerte. A hasonló ügyekben az országban először meghozott mostani másodfokú ítélet helybenhagyta a ZMB augusztusban, az Alkotmánybíróság döntésére is hivatkozó határozatát, és ezzel jogerőssé is vált a két ítélet, így ellenük nincs helye fellebbezésnek.

Az egymást követően megtartott másodfokú tárgyalásokon egyik bíró sem jelent meg, és nem képviseltette magát az OBH sem, de mindkét fél kérte, hogy a tárgyalást a távollétükben tartsák meg. A tárgyalóteremben a sajtó képviselőin kívül érdeklődőként jelent volt Meződi János, a Veszprémi Törvényszék nemrég nyugdíjazott elnöke is.

A bírói tanács ismertetése szerint a ZMB korábbi ítéletei ellen az OBH azért fellebbezett, mert álláspontja szerint a munkaügyi bíróság csak a jogellenes felmentést állapíthatta volna meg, a bírói tisztségbe történő visszahelyezésről nem dönthetett volna. Az alperes szerint a bíróság túlterjeszkedett a kereseteken, ezért kérte a korábbi ítéletek hatályon kívül helyezését és új tárgyalást.

A törvényszék azonban megalapozottnak tartotta a két elsőfokú döntést, és helybenhagyta a ZMB határozatát, amellyel mindkét bírót visszahelyezte eredeti tisztségébe és vezetői pozíciójába. A jogerős döntéssel azt is kimondta, hogy a köztársasági elnöknek mindkét bíró esetében kinevezési kötelezettsége van, de megváltoztatta az elsőfokú döntéseknek azt a kitételét, hogy a jogerős ítéleteket közvetlenül az államfőnek kellene megküldeni. A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban az OBH-t kötelezte arra, hogy a szolgálati útnak megfelelően, nyolc napon belül terjessze elő a köztársasági elnöknek a két bíró kinevezését az eredeti pozíciójukba.