Nem is vagyunk olyan lusták, mint Orbán hiszi

Bár többet sportolnak a magyarok, mint Orbán Viktor hiszi, a sportolási lehetőségek egyre kevésbé versenyképesek a többi szabadidős tevékenységgel. A fővárosban sorban nyitnak a sportközpontok, a Margit-szigeti futópálya egész nap tele van, de egy falusi kislánynak csak a focipálya marad. Hogyan lehet elérni, hogy többet sportoljunk?

"A kormány célja, hogy öt éven belül a mai 9 százalékról 20 százalékra, tíz éven belül pedig 30-35 százalékra emelje az aktívan, hetente legalább kétszer fél órát sportoló magyarok számát" - mondta egy pénteki rendezvényen Orbán Viktor. A legfrissebb, komplexnek tekinthető tanulmány szerint azonban nem annyira borús a helyzet, ahogy azt a miniszterelnök felvázolta, már négy évvel ezelőtt azon a szintet voltunk, amelyet a miniszterelnök 2023-ra megálmodott.

A 2008-ban publikált Társadalmi riport a sportról elnevezésű tanulmány szerint a magyarok 26 százaléka napi rendszerességgel sportol, további 13 százaléka pedig legalább heti háromszor. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene még több testmozgásra sarkallni a magyarokat, ugyanis a lakosság 40 százaléka lényegében soha nem sportol.

Kicsit javult a helyzet

"Kicsit ketté van szakadva a társadalom: egyre többen ülnek biciklire, nagyon sokan járnak futni, viszont nagyon kevés fiatalt látunk sportolni, elmarad az utánpótlás" - jellemezte a szabadidősport helyzetét Baucsek Norbert, az Oxygen Wellness Naphegy szakmai vezetője. A korábbi aerobic-világbajnok szerint jellemző tendencia, hogy egyre több fitnesz- vagy jógaközpont nyílik, és ezeknek köszönhetően mind többen járnak személyi edzőhöz.

Edzés egy budapesti fitneszcentrumban

"Az is jó, ha kimész a Margit-szigetre, kifutod magadból a feszültséget, de ha személyi edzőhöz jársz, akkor fejlődhetsz is" - mondta a közel 20 éve edzősködő Baucsek, aki szerint egyre többen megengedhetik maguknak a speciális foglalkozásokat. "Iciri-picirit javult a helyzet, a futás kicsit trend lett, például a Margit-szigeten telített a futókör reggeltől estig, de persze elférünk, nincs probléma" - mondta Monspart Sarolta, a Magyar Szabadidősport Szövetség alelnöke.

Hiába nyílnak azonban sorban a budapesti sportcentrumok, Monspart szerint az 1500-nál kisebb lakosú településeken rossz a helyzet. Ezeken a helyeken a lányoknak jellemzően semmilyen sportolási lehetőségük nincs, legfeljebb a focipálya, nőkhöz értő szakemberek nélkül. Azt is mondta, hogy nem tett jót a szabadidősport finanszírozásának, hogy betuszkolták őket a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) esernyője alá. Idén mindössze 300 milliót kaptak, de azt is későn, így csak júliusban tudták kiírni a 2012-es pályázatokat. "Nagy lózungok vannak a sportról meg az egészségről, de a helyzetünk nem túl rózsás" - mondta.

Azok a fránya fiatalok

A megkérdezettek szerint a közelmúlt technikai fejlődése és gazdasági nehézségei komoly hatással voltak a sporthoz való hozzáállásra. "A szabadidősport hangulata régen teljesen más volt, a pénzszűke most mindenre rányomja a bélyeget. Sokkal nehezebb sporteseményeket szervezni, most csak a személyes kapcsolatok segíthetnek. Kevesebben is sportolnak, a pénzhiány miatt befordultak az emberek, a mindennapi gondjaikkal vannak elfoglalva" - mondta a vicces fociindulóiról elhíresült Albertirsa SE elnöke, Tóth Sándor.

Futás a Margit-szigeten

A megkérdezettek szerint nagyon igaz a klisé, mely szerint a fiatalokat egyre kevesebbet sportolnak. "Mi, 30-asok, olyan generáció vagyunk, amely gyerekként alig várta, hogy kimehessen sportolni, míg a mostani gyerekek alig várják, hogy hazamehessenek számítógépezni" - mondta Baucsek Norbert. Szerinte a huszonévesek is nehezen kaphatóak a sportra a túlhajszoltság és a sportmúlt hiánya miatt, viszont nagyon pozitívnak tartja, hogy a 30-as, 40-es korosztály egyre többet sportol. "Egyrészt ez a generáció már rendelkezik egy biztos egzisztenciával, másrészt tudatosan alakítja az életmódját" - mondta.

A korábban említett tanulmány egyik szerzője, a Testnevelési Főiskolán oktató Földesiné Szabó Gyöngyi szerint a fiatalokat úgy lehetne jobban motiválni, ha a sportolás területén is több lehetőségük lenne. "A fiatalok kikapcsolódni, felüdülni, szórakozni szeretnek. Hiszek például a gimnasztikában, de tudomásul kell venni, hogy a sportolásnál nem az motiválja őket, hogy egészségesek legyenek. Az csak bizonyos életkortól lehet motiváció, amikor megingott az egészség" - mondta.

Nordic walking a nyugdíjasoknak

Szerinte az előrelépéshez az kell, hogy minden településen, mindenki számára ingyen vagy minimális összegért elérhetőek legyenek sportlétesítmények. "A motiváció egy dolog, de ha nincs hova menni, vagy nem lehet megfizetni, az nagyon frusztráló. A régi szlogenek - mint a láb mindig kéznél van - már nem igazak, mert az igények sokkal többfélék. Az átlagembernek nem az a vágya, hogy magasra ugorjon" - mondta.

Egyre többen bicikliznek

Monspart Sarolta szerint minden társadalmi osztálynak lehetne találni megfelelő sportolási formát, sok pénzbe nem kerülne, ha többek között táncklubokat vagy nordic walking-túrákat szerveznének nekik, utóbbira több budapesti kerületben is van példa. Baucsek Norbert azt mondta, a munkáltatóknak is megérné, ha rendszeres sportolási lehetőséget biztosítanának az alkalmazottaiknak, mert sokkal kevésbé lennének fáradékonyabbak a dolgozók.

Szerinte egyre több multi figyel már erre, és Monspart is azt mondta, hogy a nagyvállalatoknál sokkal több lehetőség van a munkavállalói sportolásra, szerinte a kis- és középvállalkozásoknál is erre lenne szükség. Baucsek szerint egy önkormányzat is ki tudná fizetni egy személyi edző bérét, amiért cserébe különböző sportnapokon akár több száz embert rá lehetne venni arra, hogy legalább hetente kétszer megmozduljon.