Az AB-hez fordul az ombudsman

Szabó Máté szerint alkotmányellenesek a korhatár előtti nyugdíj megszüntetésének egyes szabályai, például a szolgálati járandóság megvonása bizonyos bűncselekmények esetében. Az ombudsman a Kehi perindítási joga miatt is az AB-hez fordul.

Az alapvető jogok biztosa szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal. Szabó Máté ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát.

A törvény 2012 január 1-jén lépett hatályba, megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Az ombudsman megállapította, hogy a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény ezen rendelkezései, amelyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel, így elvonással terhelik.

Önkényesen használják a büntetőjogot

Szabó Máté szerint "önkényes" az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus "mellékbüntetés-szerű" jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. Szabó Máté szerint ugyanis az alaptörvényből következik, hogy az állam nem használhatja önkényesen a büntetőjogi eszközrendszert, ezért az ombudsman ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését indítványozza - áll az ombudsman közleményében.

Az ombudsman szerint a törvény új rendelkezéseként - a szolgálati járandóság szüneteltetési okának megállapítása miatt - a nyugdíjmegállapító szervnek elektronikus úton továbbítania kell a jogosult személyes adatait a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amely az adatokat összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Tekintettel arra, hogy az ombudsman a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó egész rendelkezés megsemmisítését indítványozta, megszűnne az a legitim cél, amelynek alapján jogszerű lenne bármilyen ezzel kapcsolatos adatkezelés.

Szabó Máté szerint emellett az, hogy a törvény értelmében megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult "feketén dolgozik", az két, össze nem függő kérdéskör összekötése, ezért ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét. Az alapvető jogok biztosa csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatát - áll a közleményben.

A Kehi perindítási joga sem megfelelő

Szabó Máté a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról (Kehi) szóló kormányrendelet módosítása miatt is az AB-hez fordul, és azt kezdeményezi, hogy a testület semmisítse meg azt a paragrafust, amely kimondja, hogy a Kehi saját nevében, "közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül" keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása iránt.

A közlemény szerint a Kehi perindítási joga szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve, a törvényi garanciák teljes hiánya pedig már önmagában is alkotmánysértő. Szabó Máté úgy véli, a Kehi keresetindítási jogára vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellentétes a jogállamiság elvével, és nem felel meg az alapvető jogok alkotmányos korlátozására vonatkozó követelményeknek sem. A kifogásolt jogszabályi rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, amelynek szerves részét képezi az önrendelkezési jog.