Az azeriek otthon érzik magukat nálunk

A sikeresen fejlődő azeri-magyar politikai kapcsolatok után a két ország gazdasági együttműködését is megpróbálja felpörgetni az a hatvan azeri üzletember, akik a gazdaságfejlesztési miniszterükkel érkeztek hétfőn Magyarországra. Az azeriek tárt karokkal várják a magyar turistákat, és adókedvezményekkel az út- és hídépítésben érdekelt vállalkozásokat. Ők pedig szívesen jönnek ide, mert barátok vagyunk, és az időjárás is kedvező.

Ha a tárgyalások elhúzásából azok sikerességére lehet következtetni, akkor gyümölcsöző fordulón van túl a magyar és az azeri kormány. A magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság hétfői üléséről a Szijjártó Péter és Sahin Musztafajev vezette delegációk ugyanis csak késve érkeztek meg az üzleti fórum addigra már teltházas helyszínére, a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ennek ellenére minden résztvevőt megnyugtattak, hogy a miniszteri beszédek csúszása ellenére lesz elég idő a lényegre: az üzleti tárgyalásokra.

A magyar-azeri kapcsolatok szorosabbra fűzésének már augusztusban nagy lendülettel állt neki a kormány, amikor kiadták a baltás gyilkost, Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak. A diplomáciai botrányhoz vezető lépéssel az [origo információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök szeretett volna gesztust tenni az azerieknek, abban bízva, hogy segíteni fognak a gyengélkedő magyar költségvetésen. Felvetődött, hogy Safarov szabadságának lehet az ára egy esetleges azeri befektetés, az Azerbajdzsáni Állami Olajalap azonban közölte, hogy nem tervezi magyar államkötvények vásárlását. Államkötvényekről a hétfői magyar-azeri üzleti fórumon sem esett szó, mint ahogy a sajtónyilvános részen a baltás gyilkos ügyét sem érintették, az azonban kiderült, hogy a gazdasági kapcsolatokat nagyob sebességre kapcsolják, és két nagyon intenzív napot bonyolítanak le a magyar és az azeri politikusok és üzletemberek, akik ez alatt az idő alatt több mint száz megbeszélésen lesznek túl.

Sahin Musztafajev (középen) készül beszédjére

A kétnapos tárgyalássorozat nyilvános részének egyik visszatérő fordulata volt az, hogy van hová fejlődni. Ennek érdekében a két fél képviselőit a nap folyamán ágazatonként külön asztalokhoz ültetetik, a megfelelő hely kiválasztásában kis térképek, egymás megértésében pedig tolmácsok segítik a reménybeli partnereket. A tárgyalásokat azonban a nyilvánosság kizárásával tartják, az újságírók csak a két delegáció vezetőjének hivatalos köszöntőjét hallgatthatta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik elzárt sarkából.

Teltház az üzleti fórumon

A válság után semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte volt - Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár ezzel a gondolattal vezette be az érvelést, hogy miért van szükség a keleti nyitásra, amellyel Magyarország - mint mondta - benevezett a szövetségkötési versenybe. A tárgyalások a magyar-azeri gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről már nyár óta zajlanak, és Szijjártó Péter szerint Magyarország azért is tud előnyös pozícióból indulna az azeri piac meghódításában, mert Azerbajdzsán piaci keresleti struktúrájához kiválóan illeszkedik a magyar gazdaság kínálati struktúrája.

Szijjártó Péternek személyes tapasztalatai is vannak az azeri gazdaság dübörgéséről, hiszen az államtitkár az elmúlt két év alatt háromszor járt a kaukázusi országban, így saját szemével is meggyőződhetett a fejlődés tempójáról. Az államtitkár szerint az út-, vasút- és hídépítésben komoly referenciákkal rendelkező magyar vállalatok ezért mindenképpen megtalálhatják a számításaikat Azerbajdzsánban.

Személyesen Szijjártó Péternek is kifejezte a háláját a mostani kétnapos tárgyalássorozat megszervezéséért Sahin Musztafajev gazdaságfejlesztési miniszter, és azt mondta, az azeri delegáció úgy érzi magát Magyarországon, mintha otthon lenne. "Barátok vagyunk, és ráadásul még az időjárás is kedvező" - sorolta a pozitívumokat az azeri miniszter.

Hálás Szijjártó Péternek Sahin Musztafajev (jobbra)

Sahin Musztafajev az elmúlt időszak magyar-azeri közeledésére utalva elégedetten jelentette ki, hogy politikai szinten sikeresen fejlődik a két ország kapcsolata, amit a sok, felsőszintű látogatás is jelez. Orbán Viktor kétszer, Schmitt Pál egyszer járt az azeri fővárosban, és Szijjártó Péter is visszatérő vendég. A mostani tárgyalássorozatra több miniszterhelyettes mellett mintegy hatvan azeri üzletember is érkezett, és Sahin Musztafajev biztos abban, hogy országa gazdasági potenciálja lehetővé teszi azt, hogy Magyarország és Azerbajdzsán a kölcsönösen kedvező együttműködéssel magasabb szintre lépjen.

Az azeri gazdaságfejlesztési miniszter egy vérbeli eladó lelkesedésével sorolta országa előnyeit: a politikai és makrogazdasági stabilitását és a vonzó üzleti klímát dicsérte, a versenyképességi listákon elfoglalt előkelő helyét emlegette - az ország három éve első helyen áll ebből a szempontból a FÁK-államok között. A magyar cégeket adókedvezményekkel és korszerű infrastruktúrával csábította a gazdaságfejlesztési miniszter, és új távlatokat nyitna meg a magyar turisták előtt is, akiket tárt karokkal vár Azerbajdzsán.

Sahin Musztafajev felszólította a magyar üzletembereket, hogy működjenek együtt Azerbajdzsánnal, és nézzék meg, milyen fejlődésen megy keresztül a kaukázusi ország. Egyúttal megígérte, hogy minden projekttel személyesen fog foglalkozni.

Musztafajev személyesen fog foglalkozni a projektekkel

Sahin Musztafajev találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is, és az azeri politikus egyértelművé tette, hogy Azerbajdzsán stratégiai jellegű gazdasági együttműködésre törekszik Magyarországgal főként az infrastruktúrafejlesztés, a mezőgazdaság, az energiapolitika és a vízgazdálkodás területén.