Szlovákok, akik magyarnak érzik magukat

Orbán Viktor és Robert Fico, szlovák miniszterelnök Szlovák kulturális házat avatott Pilisszentkereszten
Vágólapra másolva!
Egy szlovák és egy magyar polgármester marakodása miatt kezdték építeni évekkel ezelőtt azt a kultúrházat, amelyet kedden nagy barátságban együtt adott át Orbán Viktor és Robert Fico. Az ország egyetlen szlovák többségű településén a helyiek szerint már csak rossz emlék a nemzetiségi marakodás, mindenki szereti egymást. Az átadó arra jó volt, hogy kiderüljön: Orbán húzóra, Fico pedig lassan szürcsölve issza a pálinkát.
Vágólapra másolva!

Nem mindennapi vendégeket fogadott kedd délután az őszi zápor áztatta Pilisszentkereszt. A Dobogókő - és sokak szerint az ország szívcsakrája - alatt fekvő, felhőkben úszó, kétezer lelkes faluba rögtön két miniszterelnök: Orbán Viktor és Robert Fico is ellátogatott, hogy nagy egyetértésben átadják a Pilisi Szlovákok Központját.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A magyar és a szlovák kormány támogatásából épült 260 millió forintos központ valószínűleg nem épülhetett volna fel, ha 2008-ban a jelenlegi polgármester nem bolygatja meg a települési és a kisebbségi önkormányzat közötti átfedéseket. A korábbi polgármester ugyanis egyben a kisebbségi önkormányzatot is vezette, a két hivatal így szinte összeolvadt.

Amikor a 2006-os választásokon a régi polgármester vesztett, a helyére kerülő Lendvai József úgy gondolta, hogy a települési önkormányzatnak szüksége lenne azokra az irodákra is, amelyeket addig a szlovák kisebbségi önkormányzat használt. A szobákért cserébe felajánlott egy másik helyet, de a kisebbségi önkormányzat vezetői ezt a lépést úgy értékelték, hogy a polgármester szlovákellenes indulatokat gerjeszt, és diszkriminálja a faluban élő szlovákságot. A sértett vezetők Pozsonyban kerestek és találtak megértést: a szlovák kormány kihasználta a pilisi konfliktust - többek között arra, hogy legitimálja az akkor nagy port kavaró szlovákiai nyelvtörvényt.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
A faluban már van két művház, az új központ a harmadik. További képekért kattintson a fotóra!

A vita megoldása az új központ lett, erről 2008 júniusában állapodott meg a Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat. Az épület költségeit pedig fele-fele arányban a magyar és a szlovák kormány állta. A építés közben voltak ugyan gondok és elszámolási viták, de a szlovák és magyar nemzeti színekkel díszített központ végül kis csúszással felépült, és ezentúl fele-fele arányban használhatja majd a helyi és a szlovák kisebbségi önkormányzat.

Szeressük egymást, és kész

Pilisszentkereszt körülbelül 60 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát, így ez az egyetlen falu az országban, ahol szlovák nemzetiségű a többség. A szlovákul Mlynkynek, azaz Malmocskának hívott faluban ma már nyoma sincs a szlovák-magyar ellentétnek. A községbe érkezőket kétnyelvű helységnév-tábla fogadja, az utcatáblák kétnyelvűek, és szinte az összes bolt szlovák és magyar feliratokkal is tájékoztatja a vásárlókat.

"Szeressük egymást, és kész" - mondta a tökéletes csokis croissant és szilvalekváros bukta tálalása közben a Hlavné ulicai, azaz Fő utcai cukrászda vezetője. Szerinte az egész konfliktus felülről gerjesztett politikai játszma része, mert a magyar és a szlovák nemzetiségűek között semmilyen ellentét nincs.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A faluban rengeteg a vegyes család, a házakon magyar, szlovák és német hangzású családnevek ugyanúgy vannak. Az egy négyzetméterre jutó emlékművek és táblák száma biztosan az országos átlag felett van: legalább két nyelven megemlékeznek a háborús halottakról, a régi szlovák iskoláról, annak tanítóiról, de III. Béla királyról is, aki külön mellszobrot is kapott.

Inkább dobre dan, mint jó napot

A településen lakó gyerekek már az iskolában emelt óraszámban tanulnak szlovákul, járnak szlovák néptáncra, és népdalokat is tanulnak, bár legtöbbjük már nem beszéli a szlovákot olyan jól, mint az idősebbek. Az általunk megkérdezett szentkeresztiek szerint otthon is szlovákul kéne beszélni ahhoz, hogy a fiatalok készségszinten használják a nyelvet. Az utcán viszont elcsíptünk egy-két szlovák szót, nemegyszer pedig "dobre dan"-nal köszöntek egymásra az idősebbek.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Aki itten nem találja a boldogságot, az idegenben hiába keresi. További képekért kattintson a fotóra!

"Én magyarnak érzem magam" - mondta a Fő utcán levő kocsmában dolgozó férfi annak ellenére, hogy otthon mindig szlovákul beszél a feleségével, sőt a fiaihoz is mindig szlovákul szól, pedig ők már nem beszélik olyan jól a nyelvet, így csak magyarul tudnak válaszolni. A csapos édesapjának tizenegy testvére közül szinte mindegyik Szlovákiába került a háborút követő lakosságcsere-egyezmények következtében, amikor pedig már szabadabban lehetett utazni, rendszeresen jártak egymáshoz. A családlátogatás azért is jól jött, mert "lehetett csencselni ezzel-azzal". Rendszeresen előfordult, hogy Magyarországról kolbászt és más élelmiszereket vittek Csehszlovákiába, míg Csehszlovákiából cipőt és elektronikai eszközöket hoztak vissza Magyarországra.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

Egy másik, a kocsmában éppen fröccsét váró, szintén szlovák nemzetiségű férfi rendszeresen járt még a szocializmusban Szlovákiába. Szerinte akkoriban még a mainál is súlyosabb volt a szlovák-magyar ellentét. Felidézte, hogy amikor a szlovákok meglátták a magyar rendszámú buszt, szóba sem álltak az emberrel. A valutaváltó nem volt hajlandó átváltani a forintot koronára, az árusok nem szolgálták ki a Magyarországról érkezőket. "Akkor voltak bajban, amikor szlovákul szóltunk hozzájuk" - mondta keserűen a férfi, majd a fröccséhez indult.

Már van két művház, minek a harmadik

"Aki itten nem találja a boldogságát, az idegenben hiába keresi" - fordította le nekünk a pilisszentkereszti tájház egyik dolgozója a szlovák nyelvű faliterítőt, miközben megjegyezte, hogy a faluban egyáltalán nem téma a szlovák-magyar viszony, ugyanis ez itt teljesen természetes. Az éppen nagy leltározásban levő asszony magát svábnak vallja, de felmenői között a sváb mellett magyar és szlovák nemzetiségűek is vannak. Ő németül nem, szlovákul viszont kitűnően beszél. Az asszony elmondta, hogy a településen még a miséket is szlovák nyelven tartják az utóbbi időben, mert a falu előző papja nyugdíjba ment, és a helyére szlovák nemzetiségű érkezett. Az asszony azt is elmondta, hogy nem teljesen érti, miért van szükség egy harmadik művházra, mikor a faluban van már kettő is, és az sincs teljesen kihasználva, de azért elmegy az új központ avatójára is, mert szeretne találkozni Orbán Viktorral.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A két miniszterelnököt pálinkával és kenyérrel várták a pilisszentkeresztiek. Orbán húzóra, míg Fico csak lassan szürcsölve merte meginni a felesét. A két kormányfő meghallgathatta az asszonykórustól a szlovák és a magyar himnuszt, majd a hosszas köszönetnyilvánítást. Az ünnepi beszédében mindkét miniszterelnök az együttműködés erejének fontosságát hangsúlyozta, körbedicsérték egymást, majd a program zárása előtt gyorsan aláírtak két egyezményt is: egyet az új komáromi híd felépítéséről, egy másikat pedig a két ország közötti határátkelési lehetőségek bővítéséről. Az ünnepség után Orbán a dolgára sietett, Fico viszont kihasználta az alkalmat, és spontán lakossági fórumot tartott az új központban, ahol borokkal, virágokkal és sütivel ajándékozták meg a helyi szlovákok vezetői. A miniszterelnök annyira jól érezte magát rajongói körében, hogy még az éneklésbe is beszállt egy nóta erejéig.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!