Afrikában szimatol a kormány

Sorra látogatják Fekete-Afrika országait a magyar diplomaták, hogy energetikai és egyéb együttműködéseknek nyissanak kaput a gázban vagy olajban gazdag államokkal. Egy utazó nagykövet október elején Nigériában és Ghánában is személyesen találkozott az országok elnökeivel, de Angola vagy Dél-Szudán is a kormány célkeresztjébe került. Az afrikaiaknak magyar tudást és szemétégető-erőműveket viszünk, onnan pedig pénzt és földgázt szeretnénk kapni cserébe.

A Szaharától délre elterülő, gázban és kőolajban gazdag afrikai országokban kezdett nyomulni a kormány. A helyi újságok beszámolói szerint októberben Nigériában és Ghánában is folytatott magyar diplomata megbeszéléseket az országok államfőivel, és energetikai együttműködésről, magyar technológiák átadásáról, illetve földgázvásárlásról tárgyalt.

A nigériai This Day Live hírportál beszámolója szerint Goodluck Jonathan nigériai elnök október 2-án találkozott Maris Zsolt magyar utazó nagykövettel, és "üdvözölte a magyar kormány érdeklődését Nigéria gázkészletei iránt". A ghánai állami hírügynökség pedig pár nappal később, október 8-án adott hírt arról, hogy Maris Zsolt Ghána elnökével, Dramani Mahamával találkozott, aki méltatta Magyarország és Ghána nagy múltra visszatekintő kapcsolatát, és szintén azon örvendezett, hogy "a magyar kormány érdeklődik országának energiaszektora iránt".

A nyugat-afrikai országokat bejáró magyar diplomata nem az egyetlen, aki mostanság a magyar-afrikai kapcsolatok erősítésén dolgozik. Tavaly májusban Martonyi János külügyminiszter Szudánban, júliusban Hóvári János helyettes államtitkár Dél-Szudánban járt hivatalos úton, és Maris Zsolt nagykövet szerint az új, globális magyar külpolitikai nyitás részeként hamarosan újabb diplomatákat küldenek a Szaharától délre található országokba. A kelet-szaheli országokba hamarosan helyettes államtitkárt küldenek, az utazó nagykövet épp Angolába készül, Kelet-Afrikába pedig a közeljövőben Martonyi János külügyminiszter utazik ki személyesen.

Nigériai utcakép - érdeklődünk a földgázuk iránt

Nyitás Afrika felé

Az energetikai együttműködés és olcsó afrikai földgáz utáni tapogatózás az Orbán-kormány által tavaly meghirdetett, tudatos külpolitikai irányváltás eredménye. A Külügyminisztérium által hirdetett globális nyitás lényege, hogy nemcsak a nagyhatalmakkal, valamint a szomszédos országokkal kell aktív kapcsolatot fenntartani, hanem távoli, eddig mellőzött afrikai, ázsiai vagy akár óceániai országokkal is együttműködést keresnek.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter júliusban arról beszélt, hogy Kína és Indonézia mellett afrikai országok is a magyar export célországai lehetnek, a nyár közepén kinevezett új, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár, Takács Szabolcs pedig kinevezése után közölte, hogy fontos feladatának tekinti a magyar diplomácia jelenlétének növelését Afrikában, különös tekintettel a szub-szaharai térségre.

Mivel a fekete-afrikai országok közül egyedül Kenyában és Dél-Afrikában van állandó nagykövetségünk, márciusban létrehozták az utazó nagyköveti pozíciót. Maris Zsolt így Budapestről rendszeresen kiutazva immár Dél-Szudánban, Nigériában, Ghánában és Angolában is nagyköveti feladatokat lát el. Kinevezésekor azt mondta, hogy Magyarország rajta keresztül akarja megmutatni, mennyire fontos számára Nyugat-Afrika, és szorosabbra fogja fűzni a magyar-afrikai kapcsolatokat, "kapukat fog nyitni" a Nyugat-Afrika iránt érdeklődő magyar vállalatok előtt.

Ghána fővárosa: az infrastruktúrán van mit fejleszteni

Már épül a gázgyár

Mostani útján Maris Zsolt 10 nap alatt 4 afrikai országot látogatott végig, és két államfővel is tárgyalt. A látogatások nem céltalan barátkozásokról szólnak, hanem - mint az energetikai szektort emlegető afrikai elnökök szavaiból is kiderül - valós gazdasági megállapodásokat is előkészítenek. "Mi Magyarország energiabiztonságát szeretnénk erősíteni az együttműködésekkel, az afrikai országok pedig a saját energiaellátásukat fejlesztenék" - mondta az [origo]-nak az afrikai körútjáról szerdán visszatérő Maris Zsolt. A nagykövet szerint Magyarország egyik fontos célja, hogy a jelenlegi orosz földgázfüggőség helyett több forrásból, olcsóbban szerezze be a gázszükségleteit, és ebben segíthetnek az ásványkincsekben dúskáló afrikaiak.

Nigéria az amerikai Energy Information Administration (EIA) adatai szerint a világ 12. legnagyobb olajkitermelője, és olajiparához kapcsolódóan jelentős földgázexportra is képes. 2010 végén lelőhelyein 5300 milliárd köbméter ismert gázkészlete volt, amellyel a 9. a világon, a legnagyobb Afrikában. Mivel azonban nincs megfelelő infrastruktúrája a gáz felhasználásához és exportálásához, az olajtermeléssel felszínre kerülő gáz jelentős részét eddig kénytelen volt elégetni. Az országban azonban jelenleg is épül egy hatalmas, a földgázt cseppfolyósító üzem, amely a tervek szerint 2013-ban nyílna meg, és napi 33 000 hordó cseppfolyósított gázt tudna előállítani. Ez a cseppfolyósított gáz érdekes lehet az alternatív gázellátók után kutató Magyarországnak.

Ghána olajipara nem rendelkezik akkora hagyományokkal, mint a nagy nyugati olajvállalatok által már ellepett Nigéria, de 2007-ben itt is hatalmas olajmezőket fedeztek fel, és a várakozások szerint az országban még sok lehetőség rejlik, miután a 2010-es években egyre jobban beindul az olaj- és gáztermelés. A délebbre fekvő Angolában pedig szintén dübörög az olajipar, ott már a Mol is megvetette a lábát több olajtermelő blokk kisebbségi tulajdonosaként, és honlapja szerint egy 4,2 millió hordó olajat rejtő mezőn napi 1600 boe (hordó) olajat termel.

A Mol is érdeklődik

A Molnak Nigéria keleti szomszédjában, Kamerunban is 40 százalékos részesedése van egy kutatási blokkban, és az [origo] kérdésére közölte, hogy a régiót potenciális növekedési területként tartja számon, mivel Kamerun jelentős olaj- és földgázkészlettel és készletpotenciállal rendelkezik. A Mol több projektet is vizsgált a régióban, és továbbra is keresi az együttműködési lehetőségeket Nyugat-Afrikában - közölte a cég. Az [origo]-nak írt válaszaikból kiderül, hogy a Mol érdekeit is szolgálhatja Magyarország nyugat-afrikai kapcsolatainak fellendítése és javulása, a társaság azonban a lehetőségek vizsgálatakor nemcsak az olajkészleteket, de a terület politikai, gazdasági és biztonsági kockázatait is vizsgálja. Az [origo]-nak Maris Zsolt is azt mondta, hogy az olajkitermelési lehetőségek iránt egész Nyugat-Afrikában érdeklődnek a magyarok, de ehhez helyi vállalatokkal kell majd együttműködni, és nagyon jó viszonyt kell kialakítani a kormányokkal, hogy koncessziós jogokat adjanak az olajmezőkön.

Szemétégető, talajjavító és magyar vetőmag

A bőséges energiaforrásokat kínáló országokba Magyarország nem megy üres kézzel. Maris Zsolt tapasztalatai szerint az olajbevételeik miatt egyre gazdagabb térségeknek tud mit kínálni Magyarország, a növekvő afrikai GDP-k ellenére ugyanis ezen a vidéken még katasztrofális az infrastruktúra. Ghánában például jelenleg a rossz utak miatt mindennap áll a dugó, a telefonvonalak rendre megszakadnak, az áramhiány miatt éjjel nincs közvilágítás, és sok helyen dízelgenerátorok biztosítják az áramellátást - mesélte tapasztalatait az utazó nagykövet. Szerinte ezeknek a problémáknak a megoldásához, az infrastruktúra fejlesztéséhez nagy szükség lehet magyar szakértelemre és magyar technológiára.

A Shell olajfinomítója Nigériában

A helyzet Maris szerint például ideális egy különleges magyar technológia meghonosítására, amely a ghánaiakat is kifejezetten érdekli. A kormány zsebében lévő aduász egy magyar mérnöki konzorcium által létrehozott, hulladékból elektromos áramot készítő mobil erőmű, amelytől Ghánában nagy üzletet remélnek. A mozgatható, környezetbarátnak számító áramfejlesztő háztartási, mezőgazdasági, és bizonyos típusú ipari hulladékok elégetésére is jó, és zöld technológiával állít elő belőle áramot. Mivel Ghánában éppen a közelmúltban hoztak törvényeket a zöld energetikai megoldások támogatására, a kapu nyitva áll.

De nem ez az egyetlen magyar technológia, amelyet kivinnének Afrikába. A "szellemi export" része lehet a nagykövet szerint egy magyar talajjavító módszer, amellyel a kakaóültetvények gyorsan kimerülő földjét tudnák hatékonyabban művelni az afrikaiak. A szárazság és gombás fertőzések miatt bukdácsoló afrikai mezőgazdaságnak ellenállóbb vetőmagokat is kínálna Magyarország - sorolta a nagykövet. "Sajnos már csak kevés magyar termék maradt, aminek a nevét máig fejből mondják Afrikának ezen a részén is, mint a Tungsram, a Ganz vagy a Csepel" - mondta. De a régi exportcikkek helyén a megerősödő magyar "tudásexport" kitöltheti az űrt: Nyugat-Afrika mindenképpen jelentős lehetőségeket rejt a magyar gazdaság számára, ha a kapcsolatkeresést politikai szándék is megtámogatja - állította Maris.

Ghánában még csak most pörög fel az olajipar

Be vagyunk csatornázva

A Külügyminisztérium szerint az Afrikai országokban Magyarországnak ki kell aknáznia azt a helyzeti előnyt, hogy a korábbi évtizedekben rengeteg innen származó diák tanult magyar egyetemeken. Ezek a Magyarországgal szimpatizáló, gyakran magyarul is jól beszélő értelmiségiek mostanra vezető pozíciókba kerültek hazájukban, ami kiváló kapcsolódási pontokat jelent az együttműködéshez: Dél-Szudánban például a parlament felső házának elnöke és a felsőoktatási miniszter is folyékonyan beszél magyarul, Ghánában pedig az ipari és kereskedelmi miniszter egy Szegeden született afrikai férfi.

Az ő segítségük és a magyar diplomácia gesztusai, érdeklődése a magyar külpolitikai stratégia reményei szerint helyzetbe hozhatják az országot az ilyen harmadik világbeli területeken. Nem véletlen, hogy Maris Zsolt nagykövet is részt vett Nigériában az ország függetlenségének 52. évfordulójára rendezett ünnepségen. "Ezeket az apró dolgokat nagyra értékelik Afrikában" - mondta az [origo]-nak. A másik stratégiai előny, hogy - mint a nagykövet fogalmazott - most már nem vagyunk egyedül: bár Magyarországnak nincs saját állandó képviselete ezekben az országokban, az Európai Unió külügyi szolgálatának képviseletei a mi szolgálatunkban is állnak, és ha magyar diplomata utazik a térségbe, ezeken a képviseleteken információt kap, uniós munkatársak segítik a munkáját.

Az együttműködés és bizalomépítés harmadik támasza az EU fejlesztési alapjából indított projektek kihasználása lehet. Az EU fejlődő országokat támogató alapjába Magyarország is 127 millió eurót fizet évente, és ezt a pénzt ki lehet használni olyan projektekre, amelyekben magyar vállalatok vesznek részt afrikai országok fejlesztésében - mondta Maris. Az ilyen kapcsolatépítés, valamint a kormányközi tapogatózások pedig elérhetik, hogy az adott országokban a magyar vállalatok kedvezőbb piaci helyzetbe kerüljenek, Magyarország pedig akár a világpiaci árnál jóval alacsonyabb áron vehessen például földgázt.

Nigériai olajvezeték

Rázós hely

Nyugat-Afrika azonban még ilyen segítő támaszokkal is elég rázós hely. Bár Ghána a magyar nagykövet szerint az elmúlt öt évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a felfedezett olajkészleteknek köszönhetően, és a térségben a demokrácia zászlóshajójává vált, a környéken most és a közelmúltban is kemény konfliktusok, fegyveres mozgolódás folyt. Északnyugatra, a Szahara déli peremén például radikális iszlamisták vették át a hatalmat Mali nagyobbik részén, és benne van a pakliban, hogy az al-Kaida afrikai szárnya jelentősen megerősödik a régióban.

Elefántcsontparton tavaly tavasszal polgárháborús helyzet alakult ki az elnök által el nem ismert választási eredmények miatt, Nigériában pedig szintén az iszlám extrémizmus destabilizálja egyre jobban az országot. Itt a Boko Haram nevű fegyveres iszlamista szervezet rendszeresen követ el támadásokat az ország északi részén, míg délen a nyugati olajtársaságokkal hadakozó helyiektől hangos a környék: nigériai farmerek épp októberben perelték be Hágában a Shell olajtársaságot, amiért olajszennyezés tette tönkre a földjeiket a Niger-deltában.

Maris Zsolt az [origo]-nak azt mondta, hogy a látogatása alatt is történt két terrortámadás az országban, és meghalt mintegy hatvan ember, a feszült biztonsági helyzet pedig a fővárosban is érezhető. A régióban tehát valóban érzékelhetőek a biztonsági kockázatok, de a nagykövet szerint az irány mégis bíztató, és reméli, hogy a nigériai kormány lassan úrrá lesz a helyzeten.