Fejvesztett kapkodás lett az iskolaállamosítás

Az önkormányzatok több mint fele próbálja lepasszolni az államnak iskoláit, miközben az iskolákat átvevő állami központnak még mindig se elég pénze, se infrastruktúrája nincs a januári induláshoz. A kormányra hosszú viták várnak, az államosítást kérő nagyobb önkormányzatoknál egyenként kell majd megvizsgálni, hogy csak megúszni akarják-e az iskolafenntartás költségeit, vagy tényleg nincs pénzük erre.

Alig négy héttel az új modell indulása előtt még mindig jelentős személyi, tárgyi, illetve anyagi feltételek hiányoznak az iskolák államosításához - derül ki abból az [origo] birtokába jutott jelentésből, amelyet az iskolákat átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) felállításának előkészületeiről állított össze a múlt heti kormányülésre az oktatási államtitkárság.

Az intézményeket járási szinten irányító, újonnan létrejövő tankerületi igazgatóságok elhelyezése alig több mint húsz munkanappal az átállás előtt az összesítés szerint például csak "a körzetek 66 százalékában látszik biztosítottnak", további húsz százalékában még csak az egyeztetések kezdődtek meg, öt településen (Ajkán, Hajdúszoboszlón, Monoron, Kunszentmiklóson, Vácott) pedig megoldatlan az igazgatóság elhelyezése.

A tankerületek napi működéséhez szükséges állami távközlési gerinchálózat ráadásul még a már megoldott helyszíneknek is csak az ötödében áll rendelkezésre.

Ennek kiépítéséhez, illetve számos más, az átállással kapcsolatos tételhez jelentős pluszforrásokat kér a kormánytól az oktatási államtitkárság: a szakképző intézmények működési kiadásaira a jelentés szerint 24,1 milliárd, a 3000 fő alatti települések iskoláinak működtetésére 13,4 milliárd, az iskoláktól átvett uniós projektek önerejéhez 15 milliárd, az ingyenes tankönyvellátáshoz pedig közel 6 milliárd forintnyi "további forrás biztosítása szükséges". Ez összesen több mint 53 milliárd forint, amiben még nincsenek benne az állami alkalmazottakká váló pedagógusok béren kívüli juttatásainak költségei, akik a kormány korábbi döntése szerint nem kereshetnek, illetve cafeteriából sem kaphatnak kevesebbet, mint amennyi az önkormányzat alkalmazásában járt nekik korábban.

Az átállással kapcsolatos kapkodásról sokat mond az is, hogy a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő államosítás részletszabályait csak hétfőn fogadta el a parlament. Az oktatási államtitkárság a Hvg.hu november eleji cikke szerint már az átállást szabályozó törvény benyújtása előtt, október végén figyelmeztette a kormányt, hogy "a döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek" sem a központban, sem a KIK-ben, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban nem állnak teljes mértékben rendelkezésre. (Az átállással kapcsolatos korábbi csúszásokról, illetve a miniszterelnök által emiatt elrendelt kontrollról ebben a cikkünkben írtunk.)

Bár az államosítás fő szabálya szerint az állam csak a 3000 fő alatti települések iskoláit venné át automatikusan, a jelentésből az is kiderül, hogy az ennél nagyobb falvak, illetve városok közel fele - 492 önkormányzatból 233 - eltérne a rendelkezéstől, és lemondana az intézményeiről. (Az önkormányzatoknak - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - november 15-ig kellett jelezniük, ha a fő szabálytól eltérően nem akarják vagy nem tudják ellátni a feladatot.)

A november 21-i jelentés elkészülte óta ráadásul tovább is nőtt e szám: a KIK megbízott vezetője, Marekné Pintér Aranka keddi tájékoztatóján már nagyjából háromszáz települést említett, ami azt jelenti, hogy az érintett települések több mint fele megszabadulna iskolájától annak ellenére is, hogy az állam érdeke az lenne, hogy minél több iskola maradjon önkormányzati kezelésben, mivel az összes iskola átvétele nagyon sok pénzbe kerülne.

Az átvételi szabályok szerint ugyanakkor nem biztos, hogy így jobban járnak majd ezek az önkormányzatok: döntésük megalapozottságát - vagyis az önkormányzat anyagi helyzetét - ugyanis egy hatfős, a nemzetgazdasági, a belügyi tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselőiből álló tárcaközi bizottság vizsgálja majd meg, és ha a testület úgy ítéli meg, hogy az adott a település anyagi erejét nem haladta volna meg az iskola fenntartása, akkor a jelentés szerint "hozzájárulási kötelezettséget állapít meg", vagyis elvonja a működtetés költségeit az önkormányzattól.