Az október 23-ai tömegmegmozdulások közül a közvélemény a Milla megmozdulásának tulajdonított nagyobb jelentőséget - derül ki a HVG számára készített Medián-elemzésből.
Az október utolsó hetében készített Medián-felmérésben a megkérdezettek 16 százaléka Bajnai Gordon fellépését, illetve az Együtt 2014 Mozgalom megalapítását tartotta a felmérést megelőző hét legfontosabb belpolitikai eseményének, és további 8 százalék (Bajnai konkrét említése nélkül) a Milla rendezvényét hozta fel, míg az úgynevezett békemenetet összesen 16 százaléknyian tartották a legkiemelkedőbbnek. Az új ellenzéki szövetség létrejöttéről a megkérdezettek 61 százaléka értesült, és az ő 84 százalékuk (a teljes szavazókorú népesség 53 százaléka) azt is tudta, hogy a mozgalmat a volt miniszterelnök neve fémjelzi - írja a HVG online oldala.
Az október végi pártpreferenciák nem sokban térnének el a szeptemberiektől. A Fideszre a szavazókorúak 22 százaléka voksolna, ami megfelel az utóbbi hat hónap átlagának. Az MSZP mostani, 17 százalékos támogatottsága viszont az elmúlt időszak legjobb eredménye lenne, miután a párt ezt a szintet 2009 eleje óta mindössze egyszer érte el, meghaladni pedig egyszer sem tudta. A Jobbik népszerűsége szintén az utóbbi hónapok átlagának megfelelő (10 százalék), az LMP-é pedig kissé elmarad a korábbiaktól (4 százalék). Egészen más viszont a helyzet, ha a kérdésfeltevés során a szavazócédulára felkerül az Együtt 2014 Mozgalom is. Bajnaiék szervezete máris a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatására számíthat, ami a választani tudó biztos szavazók csoportjában 22 százaléknyi voksot jelent.
Az új ellenzéki formáció támogatóinak döntő része két forrásból származik: több mint négytizedük eredetileg az MSZP-t választotta volna, további 36 százalékuk viszont ezt megelőzően egyik pártot sem támogatta.
A szövetség megjelenése a felmérés szerint nem hagyja érintetlenül az MSZP szavazótáborát, bár a szocialisták még a Bajnai-féle szövetség jelenléte mellett is maguk mögött tudhatják a népesség 10 százalékát kitevő kemény mag támogatását. És bár az ellenzéki pártok szavazatait nem lehet egyszerűen összeadni, szembetűnő, hogy az új alakulat belépésével a demokratikus ellenzéki erők támogatottsága együttesen megközelíti a 30 százalékot, ami a választani tudó biztos szavazók csoportjára leszűkítve már 44 százalékot jelent.
Bajnai Gordon népszerűsége május óta rendre megelőzi Orbán Viktort is. Az exkormányfő tetszési indexe ráadásul az előző hónaphoz képest 7 százalékponttal javult (34-ről 41 százalékra), és ennél nagyobb támogatottsága jelenleg egyedül Áder Jánosnak van (43 százalék). Bár még ez év elején is jellemző volt a népszerűségi listára, hogy az első felét kormánypárti politikusok foglalták el, most a köztársasági elnököt Bajnai mellett további két ellenzéki politikus követi a rangsorban: az LMP-s Karácsony Gergely és a szocialista Mesterházy Attila (36, illetve 35 százalék).
A második Orbán-kormány eddigi teljesítményét négyből hárman gyengének minősítik, a Fidesz mellett kitartó szavazók 23 százaléka is kritikusan szemléli a kormány munkáját. Eközben a szeptemberinél 3 százalékponttal magasabb, 76 százalék azok aránya, akik úgy érzik, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, és ezt már tíz fideszes szavazó közül is hárman így látják.