Nekem is van Matolcsy-pöttyöm

A Matolcsy-féle fenékpötty hallatán még Szibériában is felcsillant a helyi asszonyok szeme. A mongolfoltról nem Matolcsytól hallottunk először, sőt, az is kiderült, hogy munkatársunknak is volt pöttye.

"Kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben kis, piros pont van" - mondta egy múlt pénteki lakossági fórumon Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a magyarok és az ázsiai népek rokonságát bizonygatva. Matolcsy, aki állítása szerint japán tudósoktól hallott a jelenségről, ezzel látja igazoltnak, hogy a magyarok és a japánok, illetve a magyarok és a kínaiak valami rokonságfélét ápolnak egymás közt.

A miniszter, aki szerint a fenékfolt által teremtett rokonságérzés a nemzetközi üzleti tárgyalásokon is jól jön, kijelentésével láthatóan meglepte közönségét, még vendéglátója, Lázár János is elismerte, hogy ilyesmiről sosem hallott. Pedig az állítólagos ázsiai rokonságról árulkodó pötty nem teljesen előzmény nélküli a magyar rokonságelméletekben: az újszülöttek fenekén, a farokcsont végződésénél megtalálható sötét bőrelszíneződés már múlt század eleji tanulmányokban is megjelent, az elmúlt évtizedben pedig internetes fórumbejegyzések sora emlegette.

Az [origo] utánajárt, hogy mégis mennyire vehető komolyan a magyar fenékpöttyről szóló szóbeszéd, és mit jelent mindez a japánoknak és egyéb ázsiai népeknek.

Gyerekbántalmazásnak nézik

A Matolcsy által emlegetett pöttyöt az orvosi szaknyelv mongolfoltnak nevezi: a valóságban nem piros, hanem kékes vagy sötétbarna elszíneződés, és tényleg szinte minden japán újszülött fenekén megtalálható. Hironao Numabe, a Tokiói Egyetemi Kórház genetikai kutatócsoportjának orvosa 2003-ban publikált adatokat a folt előfordulási gyakoriságáról: eszerint nem csak a japánok vagy a magyarok gyerekein tűnik fel, a bőrtünet szinte minden színes bőrű rassznál általános. Az előfordulási gyakoriság az ázsiai népeknél 95-100 százalék, a kelet-afrikaiaknál 90-95 százalék, de megjelenik a latin népek között (50-70 százalék) és az amerikai őslakosok gyermekein is (85-90 százalék). A kaukázusi népek, fehérek között ugyanakkor elenyésző az előfordulási arány, épp ezért már többször előfordult, hogy nyugaton sérülésnek, ütlegelés, bántalmazás nyomainak vélték az ázsiai gyerek testén található kék foltokat.

A Cambridge Egyetem egyik Mongóliát kutató antropológusa, Franck Billé egy 2009-es értekezésében számolt be egy esetről, amikor egy Amerikába utazó japán házaspártól a gyermekvédelmi hatóságok elvették a gyereküket a testén talált mongolfoltok miatt. Csak a japán nagykövetség közbenjárására derült ki, hogy a kék foltok, amiket az amerikai hatóságok sérüléseknek véltek, teljesen ártalmatlanok. Azóta több orvosi oldal is elkezdte felhívni a figyelmet a hasonló problémákra: Hironao Numabe tájékoztató honlapjának is az a legfőbb üzenete, hogy a foltok nem bántalmazás eredményei, a jelenségről mégis alig tud az európai vagy az amerikai közvélemény.

Népek büszkesége

Bár Matolcsy a japánokkal összefüggésben emlegette a fenékpöttyöt, azt nem véletlenül nevezik mongolfoltnak: a mongol nép nemzettudatában talán még a japánoknál is fontosabb helyet kap az anyajegy. Franck Billé értekezése szerint Mongóliában egyes csoportok hajlamosak nacionalista, néha már rasszista ideológiát köríteni a folt köré: a cambridge-i kutató idéz például egy mongol professzort, aki szerint a fenékpötty erkölcsi jel is, mutatja mennyire tisztán mongol a gyerek, és jelzi a nép "mongolságának" fokát. Az idézett tudós szerint a kék folt régebben nagyobb volt, és akár a tinédzserkorig is megmaradt, mostanra azonban kisebb, és csak egy-két évig látszik a csecsemőkön, jelezve kultúrájuk felhígulását.

Nem piros, hanem kékes. Így néz ki a mongolfolt

Az anyajegynek a mongolok többféle szimbolikus jelentést is tulajdonítanak, egyesek mennyei jelnek tekintik, bár Billé személyes tapasztalatai szerint csak a társadalom egy része veszi ezt komolyan. A mongol kórházakban például - írja - az orvosok és szülésznők nem fordítanak rá különösebb figyelmet, egy mongol orvos szerint pedig az anyák sem a folt megléte után érdeklődnek, csak a gyermek egészségi állapota fontos a szülés után.

Bár a mongolok saját és rokon népeik megkülönböztető jegyének tartják a foltot, azt a világ rengeteg más nép is nacionalista jelentéssel ruházza fel. Az amerikai sziú indiánok egyik csoportja, a nakoták például szintén úgy hiszik, hogy csak az ő törzsük rendelkezik ilyen folttal, és ez különbözteti meg őket a fehér emberektől. A törzsi vérvonal tisztaságának jelét látják a foltban a szamoai bennszülöttek és az inuit eszkimók is, de ugyanígy megjelenik a jegy Hawaiin és Nigériában is, és ezeknek a népeknek eszükbe sem jut, hogy a mongoloktól származtassák magukat - írja Billé.

Tudnak a magyarokról

A magyar kisgyerekek fenekét díszítő foltról mi sem Matolcsy Györgytől hallottunk először. Néhány éve egy Ulánbátorból származó mongol nő Budapesten mesélt az [origo] egyik munkatársának arról, hogy tudomása szerint csak a mongolok és a magyarok újszülöttjei rendelkeznek ilyen anyajeggyel. A nő szerint Mongóliában ez alapján tanítják is a magyar-mongol rokonságot - a meglepő információ után munkatársunk rákérdezett édesanyjánál, és kiderült, hogy valóban neki is volt mongolfoltja kisgyerekként.

A pöttyrokonságról szóló szóbeszédet az [origo]-nak megerősítette egy másik Magyarországon dolgozó mongol is, aki szerint Mongóliában főleg az öregek, nomád pásztorok szoktak mesélni a magyar rokonságról. Idén nyáron pedig Szibériában, a mongolokkal rokon burjátok földjén is felcsillant a helyi asszonyok szeme, amikor a mongolfoltról kérdeztük őket. A buddhista burjátok között szintén ismert az állítólagos magyar rokonság és a folt kapcsolata.

Hasonló élményről számolt be az [origo]-nak Vihar Judit, az ELTE és a KRE japán tanszékének oktatója, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke. Ő egy Budapestre látogató japán biológusprofesszortól hallotta, hogy Japánban ugyanezért tekintenek rokonként a magyarokra. A professzor szerint Japánban úgy tudják, hogy a magyar gyerekek 10 százaléka születik mongolfolttal. Bár tudományos bizonyosságot ez nem jelent, Vihar Judit szerint a rokonságtudat jó dolog, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a japánok megkülönböztetett figyelmet szentelnek a magyaroknak. "Sokat tudnak rólunk, szeretnek bennünket, odavannak a herendi porcelánért és a gulyáslevesért is." Persze a mongolfolt azért nem kerül szóba minden magyar-japán beszélgetésben - teszi hozzá: "A japánok nagyon szemérmesek, ezért nem nagyon beszélnek erről a foltról, csak annak, akivel már nagyon bizalmas viszonyban vannak."

Turáni elmélet számok káoszával

Ezeket az Ázsiában élő mendemondákat ugyanakkor nem sok tudományos vizsgálat vagy számszerű adat támasztja alá. Nem tudjuk pontosan, hogy a japán tudósok végeztek-e az ügyben saját vizsgálatot, de valószínűbb, hogy ők is a 20. század első felének magyar tanulmányai alapján értesültek a magyar foltokról.

A magyar gyerekeken megtalálható mongolfoltról a magyarok turáni rokonságát hirdető szerzők többször is írtak korábban, mivel ők is ezzel látták bizonyítottnak, hogy nem Európából, hanem a foltot viselő ázsiai népektől származunk. Egy ilyen tanulmány olvasható többek között a finnugor nyelvrokonságot tagadó Magyarságtudományi Intézet honlapján. Szilády Zoltán zoológusnak az 1940-es években írt tanulmánya Rokonaink-e a japánok? címmel azt állítja, hogy "a mongol-folt nem tartozik nálunk a ritkaságok közé". Szerinte "minden szülésznő tudna eseteket róla, hogy egyes gyermekek foltos háttal születnek a világra, csakhogy az ilyen eseteket titokban tartják, később pedig a folt elenyészésével a szokatlan jelenség feledésbe megy".

A szerző már ekkor azt állította, hogy "a mongolfolt alapján a vérközösséget sem a japánokkal, sem a többi sárgabőrűekkel letagadni nem lehet", és azt is hozzátette, hogy ez a rokonságérzés politikai hasznot is hozhat. A trianoni határok ellen tiltakozó magyarok mellett ugyanis szerinte egyedül a japánok álltak ki: "Szinte megdöbbentő volt, hogy annyi fehérbőrű ellenség között egy sárga kis ember legyen az egyedüli barátunk. Akkor még senki sem értette, hogy e mögött a barátság mögött valóságos rokonérzést kereshetünk" - írta.

Később más, hasonló ideológiát hirdető szerzők hasonló értekezésekben írtak a folt rokonságbizonyító erejéről: Kiszely István antropológus, aki a Jobbik által 2008-ban létrehozott Attila Király Népfőiskola első főigazgatója volt, például azt írta, hogy a mongolfolt a magyarság közel 32 százalékánál születéskor megvan. Forrást, statisztikát az interneten elérhető tanulmányaiban ő sem ad meg ennek az adatnak az igazolására. Mások is írnak erről, például Hargita Csaba önjelölt őstörténész 22,6 százalékos előfordulást említ, szintén hivatkozás nélkül. A számok láthatóan összevissza változnak a tanulmányokban, és sehol sem találtunk tudományos hivatkozást a magyar újszülöttek foltjainak bármilyen empirikus vizsgálatára. Így, bár látható, hogy az Európa más részein nem ismert folt Magyarországon valóban jelen van, elterjedésének mértékéről nincs pontos adatunk.

Magyarországon főleg a romák közt van

A vélekedés, miszerint a magyarok között kiugróan magas a mongolfolttal születő gyerekek száma, mégis tartja magát. Internetes fórumokon több szülő beszámolóját olvasni, akiknek a gyerekei ilyen "anyajeggyel" jöttek világra, és tudakolják, hogy mennyire számít ez különlegesnek. Ahogy Mongóliában, úgy láthatóan Magyarországon is vannak olyanok, akik ezt nacionalista önfényezésre, magyarságtudatuk megerősítésére használják.

Az egyik fórumon egy felhasználó azt írja, "azt mondják, hogy annak van [mongolfoltja], akinek szín magyar a felmenője, mert a honfoglalóknak állítólag [szintén] volt". Egy másik felhasználó azzal dicsekszik, hogy őt kifejezetten büszkeséggel töltötte el, amikor meglátta gyerekén a foltot, és a gyermekorvosa is azt mondta rá: "Ez MAGYAR gyerek!" Egy harmadik fórumozó viszont azt említi, hogy tudomása szerint nem a magyar, hanem kifejezetten a roma felmenőkkel rendelkező gyerekeknél jellemző a pötty.

Egy az [origo] által megkérdezett gyermekgyógyász tapasztalatai az utóbbi véleményt erősítik meg. A kezdő orvos, aki immár négy éve dolgozik egy közel 1000 gyerekes praxisban, azt mondta, hogy egyáltalán nem gyakori a jegy a gyerekek között. Mint mondta, az általa látogatott gyerekek közül szinte kizárólag a cigány gyermekeken látott mongolfoltot, közülük viszont szinte valamennyi rendelkezett ilyennel. Rajtuk kívül csupán németországi gyakorlatán látott tömegesen mongolfoltokat, ott a török bevándorlók gyerekein.

Megkérdeztünk egy szüléskísérőként dolgozó asszonyt is, aki rengeteg szülés levezetésénél volt már jelen. Ő azt mondta, még nem is hallott a mongolfoltról, aminek szerinte egyszerű oka van. "Ha a mongol anyák tudnak erről, a magyar anyák pedig nem, az csak azt jelenti, hogy Mongóliában létezik a jelenség, Magyarországon meg nem." Más szakértők szerint elképzelhető, hogy a foltot egyszerűen csak összekeverik, sérülésnek, valamilyen bőrbetegségnek nézik, vagy egyszerűen fel sem tűnik az orvosoknak.