A kormány tavaszra teljesen ráteszi a kezét az Alkotmánybíróságra

Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere és a parlament alkotmányügyi bizottságának volt fideszes elnöke után a testület jelenlegi vezetőjét, a KDNP-s Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a Fidesz - értesült az [origo]. A posztot februártól töltheti be a politikus, de áprilisban újabb hely üresedik meg a testületben: erre információink szerint Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság jelenlegi vezetője is esélyes. A két személycserével immár teljes lesz a Fidesz által a kormányváltás óta delegált tagok többsége a testületben, pedig a 2011-ben bekerült tagok révén már most is gyakran inkább politikai, semmint alkotmányossági vita folyik az üléseken.

Balsai István után újabb kormánypárti képviselőt - a KDNP-s Salamon Lászlót - választana alkotmánybírónak a Fidesz - értesült az [origo]. A politikus jelölését - aki tavaly ősszel éppen Balsai helyett lett a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke - információink szerint már hetekkel korábban bejelentették a KDNP képviselőinek, de hétfőn az [origo] által megkérdezett fideszes képviselők is tényként kezelték, hogy a KDNP frakcióvezető-helyettesét jelölik a jövő év elején megüresedő két alkotmánybírói hely egyikére.

Legközelebb 2013 februárjában távozik egy bíró a testületből, a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály a hónap végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt.

A másik alkotmánybírói hely április elején, az ugyancsak 70. évét betöltő Holló András távozásával üresedik meg, az azonban információink szerint még nem dőlt el, hogy erre a posztra kit jelöl a Fidesz. A legnagyobb esélyes, úgy tudjuk, az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, de a szóba jöhető jelöltek közt van Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős korábbi miniszteri biztos, illetve két neves büntetőjogász is.

"Ateistát püspöknek"

A két új alkotmánybíró beültetésével immár teljes lesz a Fidesz és a KDNP által a kormányváltás óta delegált tagok többsége a testületben, mivel a 15 tagból hatot már most is a jelenlegi kormánypártok választottak be. 2010 júliusában Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét delegálták az AB-be, 2011 szeptemberétől pedig - ahogy arról korábban beszámoltunk - a 11 fős testület 15 fősre duzzasztása mellett öt új bírót ültettek a testületbe. A fideszes Balsai István mellett ekkor Szalay Péter ügyvéddel, Szívós Máriával, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökével, a KDNP által delegált Dienes-Oehm Egon volt nagykövettel, valamint egy államjogász- és politológusprofesszorral, Pokol Bélával bővült az Alkotmánybíróság.

Az új tagok beülésével pedig alkotmánybírósági forrásaink szerint alapjaiban változott meg a munka és a hangulat az AB-n: a szakmai kérdések-részletek megvitatása mellett egyre gyakrabban jelennek meg politikai - az alkotmányossággal szemben adott esettben a kormány szándékának prioritását hangoztató - érvek a teljes üléseken. A legtöbb vitát információink szerint Pokol Béla generálja, aki tudományos munkássága során jórészt az alkotmánybíróság létjogosultságának megkérdőjelezésével szerzett nevet az elmúlt húsz évben, így alkotmánybírává választása egy forrásunk szerint így "éppen olyan, mintha egy ateistát választanának püspöknek". Mindezt tükrözi Pokol gyakori különvéleménye is.

Tábor-ellentábor

A régebbi és a kormánypártok által delegált új bírók mindemellett kvázi tábor-ellentáborként viselkednek egymással. Többször előfordul, főleg politikailag kényes ügyekben, hogy az új bírók együtt, a kormány eredeti szándékának megfelelően szavaznak, és ha a többség mégis megsemmisít egy-egy jogszabályt, akkor ahhoz különvéleményt fűznek.

Szívós Mária, Szalay Péter, Pokol Béla, Balsai István és Dienes-Oehm Egon esküje a parlamentben

Ez történt például a bírák 62 éves nyugdíjkorhatárával kapcsolatban vagy legutóbb a hajléktalanokra vonatkozó szabálysértési tényállás megsemmisítésekor is. Az előbbi esetben a vonatkozó jogszabályokat - miután hét bíró volt a megsemmisítés mellett és ugyancsak hét ellene - végül az elnök, Paczolay Péter voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a testület (a hét igenben Paczolay szavazata is benne volt, de szavazategyenlőség esetén az elnök voksa dönti el a kérdést), de az öt új tag mindegyike a kormánypárti jogszabályt méltató különvéleményt csatolt a döntéshez. A hajléktalanságot szabálysértéssé minősítő rendelkezések megsemmisítéséhez pedig Dienes-Oehm, Pokol, Szívós és Balsai csatolt különvéleményt, Szívós Mária ebbéli érvelését ráadásul több szakmai fórumon is elfogadhatatlannak tartották.

Sima ügy lesz a választás

A távozók helyére elvileg három hónappal korában meg kell nevezni az új jelöltet, így egy az ügyre rálátó kormányzati tisztségviselő szerint Salamon László jelölése akár napokon belül nyilvánosságra kerülhet. A jelöléssel kapcsolatban kerestük Salamon Lászlót is, de egyelőre nem sikerült elérni, frakciótársai és a hozzá közelebb álló fideszes képviselők azonban egységesen azt mondták róla, hogy régóta ambicionálta a posztot.

Az 1990 és 96 között még MDF-színekben parlamentben ülő képviselő 1996 decemberében csatlakozott a Fidesz frakciójához, 1997-ben a párthoz, 2005-ben pedig a KDNP-hez. Ebben a ciklusban az alkotmányügyi bizottság átvétele előtt az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának vezetője volt, és - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - e posztjából adódóan a múlt év elején komoly konfliktusai voltak a Fidesz vezetésével, amiért a párt elnöksége a Salamon-bizottság hónapokig készített alkotmánykoncepcióját félredobva, végül teljesen más alapon állította össze az áprilisban elfogadott dokumentumot.

Az Alkotmánybíróság tagjaira és elnökére parlamenti eseti bizottság tesz jelölést. Jelöltté a 2010 nyarán átírt szabályok szerint az válik, aki a tizenöt tagú eseti bizottságban legalább nyolc igen szavazatot kap. Ennek megszerzése a kétharmados többség birtokában egyelőre nem jelent a testületben problémát: a bizottságban ugyanis tíz szavazata van a mostani kormánypártoknak és öt az ellenzéknek (nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s).