Tartós forintgyengülést jósol Oszkó

Borús gazdasági prognózist adott a következő évekre Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Szerinte jövőre minimális lesz a növekedés a kormány lépései miatt, 2016-ig pedig tartósan gyengülő pályán lehet a forint.

A magyar gazdaság tartós pangást fog mutatni a következő években, és a 2013-ra várt visszaesés után sem várható 1 százalékot meghaladó növekedési ütem - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Oszkó szerint a gazdasági bővülés gátja, hogy a kormány által folytatott unortodox gazdaságpolitika miatt nem fog bővülni a foglalkoztatás a következő években. A magyar gazdaság jelenlegi pályája nem tudja tartósan kivezetni az országot az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából. A kormány "átmeneti és látszatmegoldásokat" ad a hiány csökkentésére, amivel feláldozza a növekedést. Valójában hosszabb távon így a költségvetés egyensúlya sem tud megmaradni, és tartósan sérül a gazdaság növekedési képessége - tette hozzá.

Forintgyengülést vár Oszkó

A korábbi pénzügyminiszter a 2013-2016-os időszakra vonatkozó makrogazdasági előrejelzést ismertetve elmondta: az elkövetkező években a kivitel lehet a gazdasági növekedés egyetlen motorja, és a beruházások is kizárólag az alacsonyabb bázishatás miatt nőhetnek. A háztartások fogyasztásában nem várható növekedés - tette hozzá.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan Oszkó Péter elmondta: számításaik szerint 2013-ban 5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, jóllehet ez a szám nem veszi figyelembe a kormányzat által bejelentett rezsicsökkentés hatásait. Mint mondta, "ezt csak annyira tudjuk komolyan venni, mint az olyan állításokat, hogy nem lesz tandíj, vagy nem lesznek megszorítások". A felügyelőbizottság elnöke szerint nem lehet egyszerre végrehajtani a 10 százalékos rezsicsökkentést, a közszolgáltatók államosítását és a hiány szinten tartását.

Az elemzés szerint a forint is tartósan gyengülő pályát fog mutatni a vizsgált, 2013-2016-os időszakban. A munkanélküliség üteme pedig 2015-re meghaladhatja majd a 13 százalékot. Oszkó Péter úgy fogalmazott: "kormányzati ciklusokon átnyúló gazdasági problémákkal kell számolni a mostani gazdaságpolitika következményeként". A korábbi pénzügyminiszter szerint az a fajta gazdaságpolitika, amely egy szűk és jómódban élő társadalmi réteget preferál mértéktelenül, akadályozza a növekedést. Szerinte az adórendszer korrekcióra szorul, oly módon, hogy a lehető legjobban ki kell vonni azokat az elemeket, amelyek a gazdaság munkahelyteremtő és jövedelemtermelő képességét akadályozzák.

A tandíj szükségességét firtató kérdésre leszögezte: "Nem az a kérdés, hogy tandíj igen, vagy nem, hanem, hogy kire, milyen szereplőkre, milyen mértékben lehet terheket pakolni úgy, hogy az a társadalom alapvető tudásbeli továbbfejlesztését és a felsőoktatás racionális működését ne akadályozza."

Adóemelések jöhetnek

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője pedig azt mondta: elvileg megoldható, hogy az idén és 2013-ban 3 százalék alatt maradjon az államháztartási hiány, de a kulcskérdés 2014. Ez nagyon fontos, mert a 2014. évi problémák további intézkedéseket igényelnek - tette hozzá. A szakember szerint a most elvégzett középtávú technikai kivetítésnek a legfontosabb mondanivalója, hogy "vigyázó szemünket a középtávra kell vetni". Hozzátette, úgy tűnik, hogy a figyelem a nagyon rövid távra került, azaz, hogy sikerül-e az idén és jövőre a GDP-arányos költségvetési egyenleget "a bűvös 3 százalék alatt tartani".

A 2014-es költségvetés egyenlegjavítását célzó intézkedések vélhetően adóemelések lesznek, s így további inflációt gerjesztenek - mondta Romhányi, és hozzátette: nem az a legfontosabb kérdés, hogy ilyen adóemelés lesz, hanem, hogy a gazdaság szereplői erre számítanak majd, s így rendkívül magasan maradnak az inflációs várakozások. Kérdésre válaszolva a közgazdász hangsúlyozta: az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárásnál nem azt vizsgálja, hogy a múltban, három egymást követő évben 3 százalék alatt van-e a hiánymutató. Ha 2013-ban merül fel a kérdés, akkor a 2012-es tényadatot vizsgálják, ezenkívül az akkori legjobb tudás szerint számított 2013-as és 2014-es előrejelzést vizsgálják - mondta.