Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere döntött arról, hogy a 2013. évi felvételi eljárásban felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben mely szakokon vehető igénybe magyar állami ösztöndíj - írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kormányzati honlapra feltett lista szerint nem kaphatnak állami ösztöndíjat például a jogászok, a gazdasági szakokon tanulók és a nemzetközi tanulmányok vagy a kommunikáció és média szakra jelentkező hallgatók sem.
Csak önköltséges formában induló szakok Andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, jogász. |
A közlemény szerint a kormány idén kizárólag a ponthatárok minimumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembe vételével, hogy a 2013-ban felvételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezer főnél. 2013-ban a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont. Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a felvételi eljárás során alakulnak ki, és a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek.
A miniszter - a közlemény szerint - a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében 2013-ban nem kíván élni azzal a jogkörével, amelyet a most módosított felsőoktatási törvény biztosít számára, mely szerint az egyes szakoknál a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzítettnél magasabb minimális ponthatárt is meghatározhat. A tárcavezető ezt a jogkörét - a felsőoktatási törvénnyel összhangban a kellő felkészülési idő biztosításával - a 2014-es általános felvételi eljáráskor kívánja majd gyakorolni - írja a minisztérium.
A közlemény tartalmi elemeivel megegyező hivatalos tájékoztatásra a felsőoktatási felvételi tájékoztató 2012. december 31-én történő online meghirdetésével kerül sor. Ez a tájékoztató tartalmazza majd a megszokott módon az egyes szakok intézményi meghirdetésének részleteit is - zárta közleményét a minisztérium.
A Hallgatói Hálózat (HaHa) és a ELTE BTK Hallgatói Fóruma közleményben reagált a minisztérium bejelentésére. Szerintük a kormány hazudott, mert valójában bevezette a tandíjat, hiszen jövőre tizenhat szakon, köztük a legnépszerűbbeken nem indul állami ösztöndíjas képzés. Ez a döntés visszalépés a kormány két héttel ezelőtti álláspontjához képest is, pedig Balog Zoltán két napja sajtótájékoztatón és az Országgyűlésben is garantálta, hogy mindenki megkezdheti állami ösztöndíjas tanulmányait, aki megfelel a minőségi kritériumoknak és vállalja a röghöz kötő hallgatói szerződés aláírását - írták. A HaHa addig folytatja a tiltakozást, amíg a hatpontos követeléseik nem teljesülnek.
Egy pontban nem engedtek
Szerdán Giró-Szász András, kormányszóvivő jelentette be, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél, és közölte, hogy nem lesz részösztöndíj, a hallgatói szerződések viszont maradnak. A bejelentés ellenére a diákok szerdán este is tüntettek Budapesten, majd lezárták a Lánchidat, ahonnan előállították a tüntetések vezérszónokait. A diákok elsősorban a kormányzati oktatáspolitika kiszámíthatatlanságát és a röghözkötésnek nevezett hallgatói szerződéseket kritizálták.
Vélhetően az országos tiltakozások hatására Orbán Viktor szombaton a Facebookon jelentette be, hogy eltörlik a keretszámokat, csak egy bizonyos minőségi kritérium szükséges ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba. A diákok azért kezdtek tiltakozó akciókba, mert kiderült, a kormány csak 10 480 diák felsőoktatási tanulmányait finanszírozná. A tervezet szerint 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben (ők a képzés árának felét fizetik), alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhették volna meg tanulmányaikat, míg mesterképzésen 16 ezren, doktori képzésben 1300-an tanulhattak volna..