Döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk - írta Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Dávidnak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökének. Nagy az után hívta meg a miniszterelnököt egy szerdai hallgatói fórumra, hogy hétfőn este több száz diák hidakat foglalt el Budapesten, Szegeden pedig megszálltak egy kormányhivatalt. A diákok az államilag támogatott felsőoktatási helyek drasztikus csökkentése ellen tiltakoztak.
A keretszám csökkentése azt jelenti, hogy a diákok nagy többsége csak pénzért tanulhat, amit vagy kifizetnek a saját zsebükből, vagy hitelt vehetnek fel, amit viszont a diploma megszerzése után fizethetnek vissza. A kormány szerint ez nem tandíj, a diákok szerint azonban lényegében az, mivel radikálisan szűkíti az ingyenes diplomaszerzés lehetőségét.
Orbán a levelében ezt írta: "Bizonyára emlékszik rá, hogy az akkor parlamenti vita alatt álló felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésünkön részletekbe menően mutattam be önöknek a felsőoktatás több lépcsőben történő átalakításának tervét. A rektori konferencia is megtisztelt azzal bennünket, hogy a felsőoktatás átalakításáról érdemi egyeztetésekbe bocsátkozott. Úgy érzem, döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk." Szerint a kormány a megalakulása óta nyílt lapokkal játszik, legyen szó a nyugdíjrendszer, az önkormányzati rendszer, az egészségügyi rendszer, az adórendszer vagy éppen a közszolgáltatások átalakításáról. Erre a nyíltságra a jövőben is számíthatnak - írta.
Orbán Viktor az MTI hírarchívuma szerint a rendszerváltás óta többször beszélt a fizetős felsőoktatásról és a tandíjról. Nézzük, hogy mikor mit mondott!
1992. október: A Fidesz szorgalmazza az oktatási költségek növelését, elutasítja a felsőoktatásban a tandíj bevezetésének módját.
1995. március: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke előadásában rámutatott, hogy kétféle megoldás között választhat az ország: vagy a dinasztizálás felé haladunk, amikor csak meghatározott, anyagi biztonságban lévő rétegek gyerekeinek adatik meg a magasabb fokú képzettség, vagy a polgárosodás felé, aminek feltétele, hogy mindenki számára lehetővé váljon a továbbtanulás. A Fidesz ez utóbbi mellett áll ki. Enélkül ugyanis szellemi topronggyá válhat az ország.
1998. május, a Fidesz kampányzáróján: A következő kormány feladata lesz, hogy követendő példává tegye Magyarországon a háromgyermekes családmodellt. Megismételte, hogy a Fidesz kormányzati pozícióba kerülése esetén ingyenessé teszi az első diploma megszerzését, és szeptembertől beszünteti a tandíj szedését.
2000. június: Nem tragédia az, ha valaki nem támogatja a koalíció államfőjelöltjét... az egyenes út az lett volna, amit 1995-ben alkalmazott az akkori ellenzék, vagyis saját jelölt állítása. A miniszterelnök fájlalta, hogy ezenkívül is sok a nem az Országgyűlésben olyan kérdésekben, amelyek az egész ország érdekeit szolgálják. Ezek közé sorolta a tandíj eltörlését és az új családtámogatási rendszert is. "Ezek a nemek a múlt mélységéből jönnek fel hozzánk."
2001. augusztus, Rogán Antal beszámol a Fidesz-elnökség álláspontjáról: A Magyar Szocialista Pártnak, amely kormányzása alatt a tandíj bevezetésével csökkentette a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét, nincs erkölcsi alapja arra, hogy támadja a diákhitelrendszert.
2002. április: Orbán Viktor azt mondta: fel kell frissíteni az emberek emlékezetét, mert veszélybe került mindaz, amit 1998-ban a szocialisták nem szavaztak meg, így fennáll a tandíj bevezetésének veszélye, a lakástámogatási és a családtámogatási rendszer megszüntetése.
2006. szeptember: A Gyurcsány-kormánynak Orbán Viktor szerint sem erkölcsi értelemben, sem jogi értelemben nincs joga a megszorító intézkedések bevezetéséhez, mert az emberek nem a tandíj és a vizitdíj bevezetésére szavaztak.
2006. november: Orbán Viktor szerint a költségvetés "rácsapja az ajtót a szegény gyerekekre", mert a tandíj bevezetésével elzárja az utat a tanuláson keresztül vezető személyes felemelkedés lehetősége elől.
2008. január: Az igenek többet jelentenek, mint a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése. Nemcsak rossz intézkedéseket, hanem egy rossz politikát akarunk eltörölni, le akarunk zárni egy kudarcokkal teli korszakot, azt akarjuk, hogy a népszavazás megváltoztassa a politikát Magyarországon, és egy új korszakot nyisson meg.
2008. március: A tandíj mellőzésével is lehet fejleszteni az egyetemek és főiskolák működését.
2008. december: A modern jobboldal megszületésének szempontjából is rendkívül fontos volt a népszavazás, mert azt a leckét adta, hogy a politikában az első helyen az emberek mindennapi életét érintő kérdéseknek kell állniuk, mint az egészségügy, a tandíj, a megélhetés, az árak vagy a munkahelyek.
2010. április, a kormány programjában a felsőoktatásról: Jelenleg a felsőoktatásban szerezhető diplomák felére nincs piaci kereslet, ezért a felvételizőknek több információt kell adni a szakok piaci értékéről.
2011. március, az első Széll Kálmán-terv: A felsőoktatási rendszerben sokkal átgondoltabban, tervszerűen kell érvényesíteni az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. Ennek érdekében az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntést.
2012. április, második Széll Kálmán-terv: A magyar állam kiterjedt támogatási rendszerrel segíti elő a felsőoktatási intézményekbe való bejutást. Ennek eredményeként 2011-ben a felsőoktatási rendszerben lévő hallgatók kétharmada teljes állami támogatásban részesült. Ez az arány a 2012-ben belépők esetén is biztosítható állami ösztöndíjas és részösztöndíjas támogatási formával.
2012. július: A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok. Nem a tandíj, hanem egy olyan rendszer kell, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja - egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül - azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák.
2012. október: Tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját [...] A tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába. Ezzel szemben a diákhitel olyan rendszer, amellyel mindenki járhat iskolába, a tanításának költségeit az állam előre kifizeti, a visszafizetést pedig halasztottan, nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé.