A párt etikai bizottságának e heti állásfoglalása szerint a párttagok politikai kezdeményezési és szervezkedési joga alapján a pártban létrehozhatók önszerveződő csoportok - például platformok -, de csak az LMP alapító nyilatkozatával nem ellentétes politikai álláspontok vagy vélemények párton belüli szervezett formálására, képviseletére.
Az állásfoglalásban a testület azt is kijelenti, hogy a párt politikai döntéseinek képviselete minden párttag kötelessége. Esetleges egyet nem értésüknek csak emellett, másodlagosan adhatnak hangot, de kisebbségben maradt véleményük közlése során sem árthatnak a párt jó hírének, érdekeinek - írják. A kisebbségben maradt párttagoknak nincs joguk kibújni a döntés végrehajtása alól. Kivételt csak a lelkiismereti meggyőződéssel ellentétes ügyek képeznek - áll az anyagban.
Az etikai bizottság hangsúlyozza, hogy a politikai kezdeményezésre épülő szerveződések célja és tevékenysége nem irányulhat a párt összetett közösségének megosztására, a párt legitim politikájával szembeni alternatíva nyilvánosság előtti felmutatására, a párttestületek határozatainak nyilvános bírálatára, megváltoztatásukat célzó külső nyomásgyakorlásra. A platformok vagy a más szerveződések nem játszhatják ki a testületi döntéseket, nem akadályozhatják azok végrehajtását. és nem szolgálhatnak a "párton belüli belső ellenállásra" vagy a párton belüli demokratikus jogokkal való egyéb visszaélésre - írják. Az országos választmány ezt követően szerdán sürgős ügymenetben döntött arról, hogy felfüggeszti az LMP-n belüli platformok működését.
Nem szabad platformot alakítani, de nem is tilos teljesen
Az MTI birtokába került Schiffer Andrásnak egy, az ügyben írt levele, amiben a frakcióvezető leszögezi, hogy az etikai bizottság számára "alkotmánybíróság". Szerinte az a tény, hogy a hatályos alapszabály taxatív felsorolást tartalmaz a párton belül alakítható szervezeti formákról, jelenleg nem teszi lehetővé platformok szabályszerű megalakítását. A politikus azt írja, hogy az etikai bizottság nem azt mondta ki, hogy eleve tilos platformot alapítani "holott egy jogpozitivista felfogás alapján mondhatta volna", pusztán rávilágított arra, hogy szabályozott keretek hiányában a "jelenlegi platformozás" alapszabály-ellenes.
A frakcióvezető emlékeztet arra, hogy a Párbeszéd Magyarországért Platformot a párt novemberi kongresszusi döntése után hozta létre a kisebbségbe került csoport. "A platform alapító levele félreérthetetlenül kinyilvánítja lojalitásának hiányát (...) a kongresszusi döntéshez" - írta. Szavai szerint az egyik platformtag - Kaltenbach Jenő - odáig ment, hogy a nagy nyilvánosság előtt, élő, egyenes adásban, a kongresszusi döntés "meghekkelésére" szólított fel. Ilyen márpedig nincs, mert ez a legelemibb normasértés, amit "pártspecifikusan" el lehet követni - jelenti ki.
Megalapozatlannak érzi a döntést Jávor Benedek
Jávor Benedek nem tartja megalapozottnak a döntést, de az egy világos üzenet arra nézve, hogy a másik oldal "erővel és hatalmi eszközökkel" akarja megakadályozni a platform által kezdeményezett belső vita elindítását. Ezzel ellehetetlenítik a kisebbségi vélemények képviseletét - mondta a politikus a távirati iroda kérdésére. A Fideszen belül sem tiltották el Ángyán Józsefet vagy Pokorni Zoltánt attól, hogy föld-, illetve oktatási ügyekben nyilatkozzanak, de "úgy látszik az LMP-n belül ez nem lehetséges" - mondta Jávor.
Arra a kérdésre, hogy ez pártszakadáshoz vezet-e, Jávor Benedek azt mondta, bízik benne, hogy párton belül lehet kezelni a helyzetet. A platform létrehozását november végén, az LMP kétnapos kongresszusát követően kezdeményezte az LMP-n belül az ellenzéki párt nyolc parlamenti és három fővárosi képviselője, köztük a frakcióvezetői posztról akkor lemondott Jávor Benedek. Ezt megelőzően a kongresszuson a delegáltak 84:77 arányban szavazták meg azt a határozatot, amelyik szerint a párt nem csatlakozik az Együtt 2014-hez, de bármilyen más típusú együttműködésre nyitott.