Miért Magyarország? Jól képzett, németül beszélő ápolók a híres magyar orvostudományi egyetemekről. Számos gyógyfürdő, barátságos helyiek, pompás ország. Nyugat-Európához képest kis költségek. Így hirdeti magát az a Balaton melletti idősotthon, amelyet egy négycsillagos hotelből alakítottak ki, augusztusban nyitott, és kifejezetten német lakókat vár. Magyar nyelvű honlapja nincs is, és még a kertész számára is elő van írva a németnyelvtudás.
Évről évre több külföldi jön Európa nyugati feléről a keleti EU-tagországokba, köztük Magyarországra, hogy itt töltse el az öregkorát egy idősotthonban. A Bild német lap szerint 2011-ben több mint tízezer német nyugdíjas élt Kelet-Európában, a legtöbben, közel hétezren Magyarországon. A túlzsúfolt német ellátórendszer elől menekülő nyugdíjasokat az alacsony árak és a képzett ápolók vonzzák Magyarországra, azt azonban szeretik észben tartani, hogy milyen messze van a legközelebbi osztrák kórház.
Itt a magyar Kánaán
"Az eleje nehéz volt, negyven napon keresztül szoktam. Hontalannak éreztem magam" - mondta a kilencvenéves Margot Reich, aki a közel kilencszáz kilométerre lévő Göppingenből költözött a Balaton mellé. Saját szobája van, amelyet családi fotókkal, porcelánbabákkal és a kedvenc, Németországból hozott foteljeivel rendezett be.
Egy másik nő, Lora Koeman annak örül, hogy ide a kutyáját is magával hozhatta, míg otthon erre nem lett volna lehetősége. A férje meghalt, és a barátai is, így már senki sincs, aki hiányozna neki Németországban. Több idősotthont is végignézett, de szerinte a német intézmények rosszak és túlzsúfoltak. A német NDR rádió összeállítása szerint Németországban hiány van az ápolókból, így egy gondozottra átlagosan tizenhárom percnyi idejük van naponta, az evést is beleszámítva. Egy szakértő szerint van olyan idősotthon, ahol éjszaka egy ápoló jut ötven idős emberre.
A Balaton-parti idősotthonban azonban nincs ilyen gond, a honlapjukon külön ki is hangsúlyozzák, hogy rengeteg ápolót alkalmaznak, akik elégedetten végzik a munkájukat, mert sokkal több pénzt kapnak, mint ha egy magyar kórházban dolgoznának. "Itt minden megvan, amire szükség van" - mondta a magyar idősotthonról egy bentlakó fia az NDR-nek. Az édesanyja még fodrászhoz is járhat ingyen, pedig ezért Németországban fizetnie kellene.
Olcsó az áram, az étel
A Magyarországra költözés mellett szóló legfőbb érv az, hogy olcsó. Margot Reich szerint Németországban havi 3400 eurót kellene fizetnie az idősotthonért, Magyarországon csak 1500 eurót kérnek tőle. Ez azért is lehet csábító a német nyugdíjasok számára, mert maximum ennyit fizet ki a német egészségbiztosító havonta az ápolásért, és vannak, akik a több mint háromezer eurós német díjat nem tudják kipótolni a nyugdíjukból.
"Németországban drága az idősotthon, sokan nem tudják megfizetni, Magyarországon viszont luxuskörülmények között tudnak élni" - mondta az [origo]-nak Nádasi Jenő, az Idősek Oldala című magyar szakportál igazgatója. A Balaton melletti idősotthon apartmanokkal, manikűrrel, pedikűrrel és különböző programokkal várja az odaköltözőket. A honlapjukon pedig többször is megjegyzik, azért ilyen olcsóak, mert Magyarországon kevesebb pénzből meg lehetett építeni az idősotthont, olcsóbb az áram, az élelmiszer, és kevesebb munkabért kell fizetniük, mint Nyugat-Európában.
Félnek, hogy itt átverik őket
"El fog indulni az idősturizmus" - jósolta Nádasi. Európa lakossága ugyanis lassan elöregedik, a legjobban éppen Németországé. 2050-re becslések szerint minden 15. német állampolgárnak idősgondozásra lesz szüksége, azaz közel 4,7 millió embert kell majd elhelyezniük. Nádasi szerint náluk is sok külföldi érdeklődik a magyarországi idősotthonok után, de a Bild által írt ezreket túlzásnak tartja. "Sokan vannak, akik korábban disszidáltak, ők haza akarnak jönni megöregedni" - mondta. Ausztráliából és Kanadából is vannak érdeklődők, Németországból pedig főleg csoportokba szerveződve jönnek a nyugdíjasok, és próbaszállások után érdeklődnek. Ez azt jelenti, hogy néhány hétre beköltöznek a kiválasztott idősotthonba, mielőtt a maradás mellett döntenek, és kipróbálják, milyen ott az élet.
"Magyarország megítélése elég rossz külföldön, sokan félnek attól, hogy itt kihasználják őket" - mondta Nádasi, hozzátéve, hogy az idősek attól is tartani szoktak, hogy nem kapják meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket megígértek nekik. Szerinte ezt a bizalomhiányt az idősotthonok azzal tudják leküzdeni, ha nyitottan működnek, például részletes honlapjuk van.
A németek számára épült idősotthon a honlapján lépten-nyomon kiemeli, hogy a gárdájában rengeteg jól képzett szakember van, a német betegbiztosítást itt is elfogadják, és arra sem mulasztják el felhívni a figyelmet, hogy ha akármi történne, a legközelebbi osztrák kórház sincsen messze, és miután stabilizálták az ügyfél állapotát a siófoki kórházban, azonnal átszállítják Ausztriába. A tulajdonos, egy belga cég 2020-ig további három idősotthont akar építeni Magyarországon.
A legtöbb idősotthon lepukkant
"Ez nem a magyar valóság" - mondta az [origo]-nak Beszterczey András, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon igazgatója, a kormány Idősügyi Tanácsának tagja. Szerinte az átlagos magyar idősellátás a közelébe sem ér a német idősotthonoknak, itt sokkal rosszabb a helyzet.
Magyarországon két kategóriába sorolják az idősotthonokat, van alap-, illetve emelt szintű besorolás. Az a különbség a kettő között, hogy az emelt szintű intézményben az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülmények vannak, például egy ellátottra legalább tíz négyzetméter nagyságú lakóterület jut, vagy önálló fürdőszobája van. Nádasi Jenő szerint több mint nyolcszáz idősotthon van jelenleg Magyarországon, ezek többsége azonban alapszintű.
Az alapellátás esetében van, ahol öten vannak egy szobában, és ételből is kevesebb jut, mint egy emelt intézményben. Ezeken a helyeken a nyugdíj egy bizonyos részét, átlagosan nyolcvan százalékot kell befizetni havidíjként az intézménynek. Nádasi szerint sok mindentől függhet, hogy mi alapján állapítják meg a díjakat az idősotthonokban, például a lakhelytől, a nyugdíjtól, vagyonosodási vizsgálattól és egészségügyi állapottól is. Egyszeri befizetések is gyakoriak, ebben az esetben az ellátott később csökkentett havidíjat fizet.
A magyaroknak nem jár ugyanaz
Beszterczey szerint a magyar idősotthonok többsége lepukkant, kevés a hely, rossz állapotban van a vizesblokk, és nincs meg az a minőségbiztosítási rendszer, amelyet a külföldi vendégek elvárnak egy intézménytől. Az igazgató szerint nem általános tendencia a német nyugdíjasok Magyarországra költözése, akik jönnek, azok inkább a többségében külföldi befektetők által épített, magasabb színvonalú otthonokba mennek, amilyen például a balatoni intézmény.
"Ezek profitorientáltak" - mondta Beszterczey. Szerinte nem igaz, hogy Németországban kevesebb az ápoló az idősotthonokban, mint Magyarországon, inkább fordított a helyzet. Viszont Magyarországon kevesebb pénzért lehet alkalmazni az ápolókat, így a magyarországi idősotthonok üzemeltetése jobban megéri a külföldi cégeknek.