Dupla vagy semmit ajánl az iskolákért a kormány

Vagy ők maguk kínlódnak tovább, vagy elbuknak egy rakás pénzt is azok a városok, amelyek szeretnének megszabadulni iskolájuktól, és átadnák az intézményt az államnak. Az iskolák működtetését januártól államosítják, de csak a kisebb településeken. Több száz nagyobb település is szabadulna az iskolájától. Nekik kemény alkut ajánl az időből egyre inkább kifutó állam.

"Azért van bennem félelem, hogy nagyon megjárjuk anyagilag, ha tényleg lemondunk az iskolákról" - mondta egy városi polgármester, aki korábban jelezte a kormánynak, hogy átadná az iskolái működtetést az államnak. A városvezető azt mondta, hogy a kormánytól hiába kért pontos adatokat, továbbra sem tudja, mivel jár jobban a városa: ha januártól lemond az intézményeről, vagy ha megpróbálja mégis a saját forrásaiból üzemeltetni az iskolákat.

Az állam januártól az összes magyarországi iskola fenntartását átveszi, és a 3 ezer főnél kisebb településeken a működtetést is, vagyis például a fűtésszámlát és a takarítók bérét is finanszírozza. A 3 ezer főnél népesebb települések november közepéig jelezhették, hogy tudják-e vállalni a működtetés, és a 492 település közül 228 jelezte is a kormánynak, hogy januártól átadná az intézményeket. Az [origo] által kedden ismertett lista szerint olyan nagyobb városok is szabadulnának az iskoláiktól, mint Érd, Kiskunfélegyháza, Sárospatak, Gyöngyös, Nagykőrös vagy Dombóvár.

Egy hattagú kormányzati bizottságnak kellett volna átvilágítania az önkormányzatok gazdálkodását, hogy eldöntse, jogos-e a kérésük. A vizsgálatra azonban kevés idő volt, ezért a bizottság "az önkormányzatok gazdasági körülményeit és bevételeinek nagyságát mérlegelve arra tett javaslatot, hogy az állam vállalja át a felkínált intézmények működtetését" - tudta meg az [origo] az oktatási államtitkárságtól.

Számok nélkül kell dönteni

Ez azt jelenti, hogy ha az érintett 228 önkormányzat összes iskoláját hajlandó átvenni az állam, és képviselő-testületeknek nyolc napjuk van jóváhagyni az átadást. Azonban dönthet úgy is, hogy mégsem adja az államnak az iskoláit. A kormány ugyanis nemcsak a feladatot veszi át, hanem pénzt is elvon az érintett településektől, mivel a több száz iskola üzemeltetése, a technikai dolgozók bérének finanszírozása több 10 milliárdos pluszkiadást jelent.

Az oktatási államtitkárság nem adott választ arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül a kérdéses iskolák átvétele. Egy államtitkársági forrásunk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg is számolja, mennyi adóbevételt von el a kormány az érintett önkormányzatoktól a működtetés átvállalásáért cserébe.

"Nehéz helyzetben vagyunk, úgy kell döntenünk az iskolák sorsáról, hogy semmilyen számot nem ismerünk" - mondta egy kelet-magyarországi település polgármestere kedden, aki hiába kért adatokat arról, mennyi pénztől esne el a városa akkor, ha átadná az iskolákat. Több polgármester is azt mondta, hogy ha nem kap adatokat arról, mennyi pénzt vesz el a kormány az önkormányzattól, inkább mégsem vágnak bele "a kockázatos átadásba", és mégis megtartják az iskolákat.