A kormány szerdán drasztikus keretszámcsökkentést fogadott el. Nemcsak a jogi és közgazdasági pályára készülők dolgát nehezíti meg (itt nem hirdetnek meg ösztöndíjas helyeket), hanem azokét a fiatalokét is, akik műszaki vagy természettudományos szakokra igyekeznek. Jövőre a kormány műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde.
A radikális csökkentés meglepő, mivel a kormányfő és az oktatási államtitkár is többször kijelentette, a kormány el akarja érni, hogy a műszaki és természettudományos területeken többen tanuljanak. "Magyarországon a felsőoktatás a jövőben a mérnökképzés felé fog elmozdulni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy tavalyi németországi látogatásán.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig azt mondta tavaly, hogy "egy ország gazdasági húzóerejét alapvetően a műszaki és természettudományok határozzák meg, ezért a kormány "fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben".
Ehhez képest most a műszaki területen a tavalyi több mint 8 ezer meghirdetett helyhez képest most 1250 helyért versenyezhetnek a hallgatók. Informatikai területen 3600-ról 800-ra, a természettudományos szakokon pedig 4000-ről szintén 800-ra csökken az ösztöndíjas helyek száma.
Részösztöndíjjal is drága a mérnökképzés
A mérnöknek vagy informatikusnak készülő fiatalokat az sem vigasztalhatja, hogy ezeken a területeken jelentősen emelkedett a részösztöndíjas helyek száma. A részösztöndíjas képzés azt jelenti, hogy a hallgató nem ingyen tanul: a képzésének csupán a felét fizeti az állam, a másik felét a hallgatónak kell állnia. Emellett a részösztöndíjas hallgatóknak ugyanúgy alá kell írniuk a röghöz kötést tartalmazó hallgatói szerződést, mint a teljesen államilag finanszírozott társának, ebben vállalják, hogy képzésük idejének kétszeresét Magyarországon dolgozzák le.
A műszaki területen 16 500, a természettudományos és informatikai szakokon 5400-5400 ilyen részösztöndíjas helyet hirdet meg jövőre a kormány, kérdés azonban, hogy mennyire lesznek vonzóak ezek a diákoknak. A műszaki és természettudományos képzések ugyanis - például a szükséges kísérletek miatt - jóval drágábbak, mint a jogi vagy gazdasági képzések.
A Budapesti Műszaki Egyetemen például a villamos-, közlekedés-, vegyész- vagy gépészmérnöki képzés 325 ezer forintba kerül félévente. Egy részösztöndíjasnak tehát 162 500 forintot kell itt fizetnie egy félévben. Nagyjából ennyi pénzért tanulhatnak jogásznak vagy közgazdásznak teljes önköltségen a diákok, és még a hallgatói szerződést sem kell aláírniuk. Pécsen vagy Szegeden ugyanis például 175, illetve 176 ezer forint a jogi képzés teljes díja félévente.
Vagyis a mostani változtatás a műszaki és természettudományos képzések felől inkább a kormány által nem preferált, de a jelentkezések alapján népszerűbb és egyben olcsóbb jogi és gazdasági képzések irányába tereli a hallgatókat. Hiszen azoknak a diákoknak a többsége, aki hajlandó hitelt felvenni, vagy a szülei támogatására számíthat, valószínűleg szívesebben választja majd a kisebb költséggel járó képzési formákat. A részösztöndíjas helyek feltöltésével idén is gondjai akadtak a kormánynak, ugyanis a több mint 15 ezer meghirdetett helyre csak nagyjából kétezren jelentkeztek.
Orvosból is jóval kevesebbet képzünk
Az orvos- és egészségtudományi képzésben is jelentősen, negyedével csökkenti a kormány az államilag finanszírozott keretszámot. Idén még 4600 ösztöndíjas hely volt, jövőre ez csupán 3450 lesz, igaz, emellé 1900 részösztöndíjas helyet is kínál a kormány. Az orvosok tanítása a legdrágább képzési forma, hiszen ehhez rengeteg eszközre, kísérleti tárgyra és laboratóriumra van szükség.
Debrecenben, Pécsett és Szegeden 950 ezer forintba, a budapesti Semmelweis Egyetemen 1 millió 20 ezer forintba kerül félévente a képzés, egy részösztöndíjas orvostanhallgatónak ennek a felét kell legalább 12 féléven keresztül fizetnie. Ha hitelt vesz fel, a hat év alatt felhalmozott több milliós tartozást ezután aligha tudja kigazdálkodni a magyar orvosi fizetésből, így valószínűleg nem marad más választása, mint külföldön megkeresni ezt a pénzt. Vagy eleve nem is választja a részösztöndíjas képzést.
A kormány szerdán döntött arról, hogy jövőre 10 480-ra csökken az államilag támogatott felsőoktatási helyek száma. A kedden kiszivárgott tervezet szerint a többi tudományterület között így oszlanának meg az állami finanszírozású férőhelyek: agrárképzésben 300-an, bölcsészképzésben 550-en, pedagógusképzésben 1150-en, sportterületen 100-an, társadalomtudományi területen 270-en, művészeti képzésben 100-an, művészetközvetítési területen pedig 40-en tanulhatnának. Jogot és gazdaságtudományt csak önköltségesen lehetne tanulni jövőre, itt részösztöndíjas helyeket sem hirdet a kormány.