Kényszer szüli Orbán ajándékait

Több mint tízezer forintot hagy minden családnál a kormány a rezsicsökkentéssel, de az elmúlt három évben csurrant-cseppent már a devizahiteleseknek, az orvosoknak és a munkanélküliség szélén táncolóknak is. A kormány a sokszor hatalmas terhet jelentő intézkedések nagy részébe egyszerűen belekényszerült, ráadásul az sem egyértelmű, mennyire voltak sikeresek az akciói. Nyilvánvaló célpontja nincs az osztogatásnak, de a legtöbb szavazót adó nyugdíjasokat hímes tojásként óvják.

A Fidesz receptje a következő: mentőöv a 2002 és 2010 között eladósodott családoknak és önkormányzatoknak, rezsicsökkentés, munkahelyvédelmi akcióterv, adósságcsökkentés - írta egy decemberi közleményében a költségvetési bizottság fideszes alelnöke. Bár az elmúlt közel három év alatt a kormány több el nem ismert (vagy máshogy nevezett) megszorító intézkedésre kényszerült, időről időre felbukkannak elemek a politikájában, amelyekkel gyorsan próbált érezhető mennyiségű pénzt juttatni bizonyos társadalmi csoportoknak.

Olcsóbb gázt mindenkinek!

Négymillió családban örülhetnek februárban, ha megérkeznek a kormány intézkedésnek köszönhetően tíz százalékkal alacsonyabb távhő-, gáz- és áramszámlák. Az Orbán-kabinet december elején döntött a rezsicsökkentésről, és még meg se érkeztek az első, csökkentett díjas számlák, a Fidesz frakcióvezetője máris bejelentette: a rezsicsökkentés kiterjesztésén gondolkodnak, felmerült a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjak felülvizsgálata.

Mi a hátulütője?

A rezsicsökkentés átlagosan 11 ezer forintot hagy egy év alatt a családoknál, amit a kormány reményei szerint fogyasztásra fordítanak majd, ezzel a döglődő magyar gazdaságba szeretnének életet lehelni. Erre azonban kevés esély van, ráadásul a rezsicsökkentés árát valakinek meg kell majd fizetni.

Megélhetést a nyugdíjasoknak!

A nyugdíjasokat hímes tojásként óvja a kormány. 2012 őszén - az év elejéig visszamenőlegesen - 1,6 százalékkal emelte a nyugellátásokat (ez havonta átlagosan 1520 forint pluszt jelentett egy nyugdíjasnak), 2013-ra pedig 5,2 százalékos, vagyis az inflációt is meghaladó emelést írt a költségvetésbe - ráadásul az Index információi szerint az sem zárható ki, hogy az idén ősszel újra kapnak pénzt egy összegben. Volt egy visszamenőleges nyugdíjemelés is, ami után tavaly november első napjaiban átlagosan 15 000 forintot kapott minden nyugdíjas.

Mi a hátulütője?

A kormány közvetlenül a választások után hozzáfogott a nyugdíjrendszer átalakításához, államosította a magánnyugdíjakat, ami egy évre levegőhöz juttatta a költségvetést. Hosszabb távon azonban azt tervezik, hogy jelentősen átalakítják a nyugdíjrendszert, ami azt eredményezheti, hogy az eddiginél kevesebb pénz jut erre a célra. Viszont ezekről - a legnagyobb választói csoportot érintő - tervekről láthatóan nem szívesen beszél a kormány, vagy elodázza a döntéseket.

Munkát mindenkinek!

Nem klasszikus osztogatás, de áttételes jóléti intézkedés volt a 2012 júniusában bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25-54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentették. Kedvezményt kaptak a tartósan munkanélküliek és a kisgyermekes anyák is.

Mi a hátulütője?

Óriási lyukat ütött a költségvetésen, ezért egy új adót, a közműadót is ki kellett vetni. A tízpontos akcióterv 300 milliárdba került. Ráadásul erősen kétséges, hogy egyáltalán működik-e.

A minimálbérrel trükközni nem szabad!

A minimálbért többször is jelentősen emelte a kormány: 2012-ben 78 ezer forintról 93 ezerre, most 93 ezerről 98 ezerre. A mostani, 5,3 százalékos emelés az első alkalom, amikor érdemben nő a minimálbért keresők kézhez kapott pénze. Korábban ugyan jelentősen nőtt a minimálbér, de a növekményt elvitték az adók. A minimálbér emelése miatt 2012 januárjában bejelentette a kormány, hogy bérkompenzációt ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tudják kitermelni a szükséges béreket.

Mi a hátulütője?

A döntés rengeteg pénzbe kerül (csak a közszférában 89 milliárdot költöttek erre), ráadásul a bérkompenzációt nem a minimálbér emelése miatt vezették be, hanem azért, mert 2012-től eltörölték az adójóváírást, ami komoly jövedelemcsökkentést okozott a legkevesebbet keresőknél (pont az ő helyzetükön rontott az egykulcsos adó, illetve a gyermekek után járó kedvezmények átalakítása is). A munkahelyvédelmi akciótervvel sem a munkavállalók kegyét kereste a kormány, hanem a gazdasági növekedést gátoló munkanélküliséget próbálta letörni.

Pénzt a kezdő orvosoknak!

Az egészségügyi dolgozók 2011 karácsonya előtt kaptak némi béremelést, összesen 3,4 milliárd forintot osztottak szét 42 ezer egészségügyi dolgozó között.

Mi a hátulütője?

A döntés előtt a kezdő orvosokat összefogó rezidensszövetség több ezer felmondólevelet helyezett letétbe arra az esetre, ha ez nem történik meg. A béremelés pénzbe került, amire nem volt fedezet, részben ez indokolta a chipsadó bevezetését.

Mentsük meg a devizahiteleseket!

Orbán már a 2010-es választások után ismertetett első gazdasági akciótervében harcot hirdetett a devizahitelezés ellen is: akkor még csak a hitelezés visszaszorításáról beszélt, de 2011-ben az adósok forintban mérhető segítséget is kaptak a kormánytól. 2011 végén öt hónapon át élhettek a végtörlesztéssel. Akik ezzel a lehetőséggel nem tudtak élni, 2012 augusztusa után kérhették az árfolyamrögzítést, azaz azt, hogy bő három évig egy mesterséges - 180 forintos svájci frank - árfolyamon fizethessék a törlesztésüket.

Mi a hátulütője?

A devizahitelesek megsegítését a kormány egyik legfontosabb célkitűzése magyarázta: már a választások előtt bejelentették, fel akarják pörgetni a gazdasági növekedést, de ehhez előbb mérsékelni kellett a lakosság eladósodottságát (egyrészt aki hiteleket nyög, az nem tud költeni, másrészt a hitelek azért is szűkítették a kormány mozgásterét, mert figyelnie kellett a forint árfolyamára, hogy ne szúrjon ki a devizahitelesekkel). A végtörlesztés sikere kérdéses, az adósok közel negyede élt a lehetőséggel, 2012 februárjáig 170 ezer hitelszerződés szűnt meg. Hasonlóan jártak az árfolyamrögzítéssel: a lehetőség elvileg 450 ezer devizahitelesnek jelenthetne átmeneti könnyebbséget, de 2012. október végéig csak az ötödük kötött új szerződést.

Több pénzt a kisgyerekeseknek!

A devizahitelesek mellett a kormány a családosoknak is többször kedvezett. Még 2010-ben három évre hosszabbították meg a gyest, és megígérték, hogy bevezetik az családi adózást. Erre 2011-ben került sor.

Mi a hátulütője?

Bár akárcsak a rezsicsökkentés, elvileg több százezer családot érintett, az alacsony jövedelműek nem tudták igénybe venni, így leginkább az átlag felett kereső családosok jártak vele jól.

Félidőben indul az osztogatás

A korábbi kormányzati ciklusokban már szinte hagyomány volt, hogy a hivatali idejük felén túljutva a kormányok fellazított költségvetéssel és emelkedő kiadásokkal kezdtek készülni a választásokra. A gyakorlatot 2006-ban Gyurcsány Ferenc akkor bemutatott elképzeléseinek parlamenti vitájában Orbán Viktor Fidesz-elnök is kritizálta: "1990 óta is mindig ugyanaz jellemzi ezt a politikát (...) Azt látjuk ismét, hogy megszorítások és osztogatás váltogatja egymást. A kormány a megszorításokkal beszedi a pénzt, aztán kiadja, elsősorban segélyek és támogatások formájában". A beszedős-osztogatós logikát eddig csak a Medgyessy-kormány szegte meg - ők már az első száz napban jelentős osztogatásba kezdtek -, hiába kritizálta Orbán, az első kormánya idején ő is élt vele, a ciklus második felében vezették be például a támogatott lakáshiteleket.

A decemberben bejelentett tízszázalékos rezsicsökkentés az Orbán-kormány első olyan intézkedése, amelynek mindenki örülhet, de úgy tűnik, hogy a kormány egyre nagyobb figyelmet szentel a nyugdíjasoknak is. A 2010-es választások óta a kormányt szigorú keretek közé szorította, hogy az Európai Unió megkövetelte, hogy tartsák a hiánycélt. Az eddigi három megszorítócsomag mellett jobbára csak kisebb jóléti intézkedésekre futotta. Rögtön a kormányváltás után, az első konkrét terveket tartalmazó programjával együtt két ilyen jól kommunikálható, népszerű, de keveseket érintő intézkedést jelentett be Orbán: adómentessé tették a házi pálinkafőzést és a ház körüli munkákat. Utóbbi nem lett nagyon népszerű: a NAV szerint egy év alatt mindössze százan éltek vele.

Még nincs célzott pénzkiszórás

A párt választási stratégájára rálátó, illetve annak kidolgozásában részt vevő fideszes forrás az [origo]-nak azt mondta: még előttük áll annak a tételes meghatározása, hogy mely célcsoportokra, milyen ígéretekkel, illetve intézkedésekkel fókuszáljon a párt a kampányban. Ugyanezt mondta az [origo] megkeresésére a Fidesz egy elnökségi tagja is, aki szerint az "osztogatási stratégia" hamarosan sorra kerül, de eddig nem volt téma a vezetőségi üléseken.

A politikus szerint az elnökség az Index által megszellőztetett, a Magyar Nemzetben már csak egyszeri juttatásra finomított 13. havi nyugdíjról sem tárgyalt, és információink szerint a téma eddig a kormányüléseken sem került terítékre. A megkérdezettek szerint a miniszterelnök legszűkebb környezetében, illetve a nemzetgazdasági miniszter bevonásával ugyanakkor folyhatnak ilyen jellegű ötletelések.