Hülye szülők nullázzák le az erkölcsös gyerekeket

Hol játszódnak az álmok? Miért veszélyes az internet? Honnan láthatjuk, ha valaki rosszat akar nekünk? Ilyen kérdésekkel fogják szembesíteni szeptembertől kötelezővé váló erkölcstanórákon az elsős és ötödikes gyerekeket. Előkerül a hazaszeretet, és lesz szó a tévé hazugságairól is, de egy erkölcstannal foglalkozó tanár szerint alapvetően a gyerekek nyilvánvaló erkölcsi hiányosságait próbálják meg majd pótolni. Ehhez persze a szülők együttműködése is kell, mert száz erkölcstanórát tehet semmissé az az apa, aki azt tanácsolja a gyerekének, hogy üssön vissza, ha bántják.

"Egy gyereket csak azért vertek rendszeresen az osztálytársai a felső tagozatban, mert vörös volt a haja. A gyerekek nem tudták elfogadni, hogy más a hajszíne. Ha az erkölcstanórán ilyen problémák előkerülnek, már van értelme" - mondta a kötelező etikaóra értelméről Tari Katalin, aki több mint egy évtizedig dolgozott iskolapszichológusként. Szerinte a gyerekek évről évre egyre nehezebben tudják kezelni a konfliktusokat, nehezen fogadják el a másságot, kevés jó példát látnak a környezetükben vagy a tévében. "Ha az erkölcstanórát nem a tanár hegyi beszédével töltik, hanem gyakorlati módon foglalkoznak ezekkel a konkrét problémákkal, akkor hasznos lehet" - mondta az iskolapszichológus.

Erkölcs, hittan és etikaoktatás eddig is volt az iskolákban, szeptembertől azonban az első és ötödik osztályban, utána pedig minden évben egy újabb évfolyamon kötelező is lesz. Ha valaki tudni akarja, hogy mire fogják tanítani gyerekét az erkölcstanórán, most még csak a Nemzeti alaptervből (Nat) és a decemberben elfogadott kerettantervekből tájékozódhat.

A tavaly elfogadott új Nemzeti alaptanterv egyik elvárása, hogy az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítse fel a gyerekeket az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, és segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az első osztályosoknál a tananyag inkább a hétköznapi élet tapasztalataira, és nem az elméletre épül. Ezeket kiegészíthetik az órákon az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket boncolgató történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek.

Álmok és növények

Az erkölcstanórákon elsősorban beszélgetnek majd az elsős gyerekekkel, de szabad lesz vitatkozni, szerepjátékokat játszani, az iskolai hagyományokat ápolni és önkéntes munkát végezni. Az elsősöket többek között arra tanítják majd, hogy kik is ők valójában, mit jelent a nevük, kik a szüleik, milyennek látják magukat, ha tükörbe néznek. A gyerekekkel megbeszélik majd, hogy ha szomorúak vagy félnek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések, hogy kiket ismernek a rokonságukból, kiket szeretnek, és kiket nem, hogyan szólítsanak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre van szükségük, mit tegyenek, ha idegen ember szól hozzájuk az utcán.

Már ilyen fiatalon előkerülnek az élet fajsúlyos kérdései: kiben bízhatnak meg, honnan lehet tudni, hogy egy másik ember mit érez, hogyan lehet megmutatni, ha szeretnek valakit, merre járunk az álmainkban, hol játszódnak a mesék. Már első-második osztályban elkezdődik a környezettudatos életmódra tanítás. "Miért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változna meg, ha hirtelen eltűnnének? Vajon felelősek vagyunk-e az erdőben és a réten élő növényekért is?" - kérdezik majd az alsós gyerekeket.

A kerettanterv azt is rögzíti, hogy milyen eredményeket vár el a két évfolyamos ciklus végén: a gyerek legyen tisztában a legfontosabb személyi adataival, legyen képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez, tartsa be az udvarias társalgás elemi szabályait, érezze, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében, legyen tisztában vele és érzelmileg is fogja fel, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő, tudjon különbséget tenni a valóság és a virtuális világ között.

Egy zuglói általános iskolában tanító osztályfőnök szerint jelenleg is beszélnek a diákokkal a mesék alapján az érzelmekről, a családi kapcsolatokról, az álmokról, és most is nevelik a gyerekeket illemre, "ezt azonban a szülő percek alatt teheti semmissé". A zuglói tanítónő nem szívesen emlékszik vissza arra az esetre, amikor próbálta leszoktatni a gyerekeket a káromkodásról, jutalmazta a nem káromkodó diákokat, de a hetekig tartó munkáját egy apa romba döntötte, amikor hangosan káromkodva telefonált a terem előtt.

Az internet veszélyei, a tévé hazugságai

Az ötödikesek a kerettanterv szerint már készen állnak arra, hogy fokozatosan kialakuljon bennük a közös európai és a magyar múlt öröksége iránti megbecsülés, és "erre építve az erkölcstan számos témaköre sikeresen kapcsolható össze a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés céljaival". Tízéves gyerekünkkel a tanár arról fog beszélgetni fog, hogyan kerülhet veszélybe és hogy védhető meg az egészség, vannak-e olyan speciális képességeik a fogyatékkal élőknek, amelyekben ügyesebbek másoknál, milyen a jó és milyen a rossz lelkiállapot, van-e olyan vétség, amely megbocsáthatatlan.

A gyerekek a kerettanterv készítői szerint ötödikes korukra elég érettek hozzá, hogy beszélgetni lehessen velük a magyarországi kisebbségi népcsoportokról, a vallási közösségekről. Előkerülnek az internet veszélyei is: mi az, amit nem illik vagy éppen veszélyes közreadni magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon? Lehet-e függővé válni egy technikai eszköztől? Hogyan alakítják a reklámok és a tévésorozatok a választásaikat és a véleményüket?

Ha minden jól megy, akkor hetedikes korára a gyerek tisztában van vele, hogy felelős a saját egészségéért, elfogadja az etnikai és kulturális különbségeket. Együtt tud érezni az elesettekkel, szerepet vállal a rászorulók segítésében. Gyerekünk akkor teljesítette maradéktalanul az erkölcstan elvárásait, ha a tanév végére ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, és felismeri magán a függőség kialakulásának előjeleit,valamint nem hisz el mindent, amit a tévében lát.

Egy hónap alatt kell tankönyvet írni

Ha valaki arra kíváncsi, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, milyen feladatok, milyen szituációs játékok lesznek, az nehéz helyzetben van. A régebbi etikatankönyveket megnézni felesleges, mert nem azokat fogják használni. Nem kerülhetnek fel ugyanis a tankönyvjegyzékre a régi kerettantervhez engedélyezett könyvek azokon az évfolyamokon, ahol már az új tantervek szerint kell az oktatást elkezdeni. Magyarán minden kiadónak és szerzőnek át kell dolgoznia az elsősöknek és az ötödikeseknek szóló régi tankönyvét, vagy teljesen újat kell írnia.

Bánhegyi Ferenc szerzőtársával együtt egy ötödikeseknek szóló erkölcstankönyvön dolgozik. A következő tanév tankönyvjegyzéke még nem jelent meg, arra január 31-ig kell elküldeni a kiadóknak a könyveket, az iskoláknak pedig március végéig kell eldönteniük, hogy melyiket rendelik meg. A kerettantervek végleges változatát december végén fogadták el, a kiadóknak, szerzőknek így alig több, mint egy hónapjuk van rá, hogy átírják a régit, vagy teljesen újat írjanak. Bánhegyi új tankönyve egyelőre még csak kézirat. Benne van minden, ami kell: illemtan, a közösségi kapcsolatok fontossága, baráti konfliktusok megoldási módja és a rokonság fontossága.

Mindent romba dönthet egy rossz szülői tanács

Az általános iskolai igazgatóként is dolgozó Bánhegyi szerint indokolatlan az a félelem, hogy az erkölcstanórán vallási kérdéseket vetnek fel a gyerekeknek: "aki erkölcstanórára jár, az nem járhat hittanra. Ugyanez igaz fordítva is. Gond csak akkor lesz, ha például egy falusi iskolában húszból 18 gyereket hittanra íratnak be a szülei, vagy fordítva, egy városi iskolában húszból csak két gyerek megy majd hittanra. Az igazgatónak a kis létszámú csoport számára is meg kell szervezni az oktatás és nevelés feltételeit". A kötelező erkölcstan pedig fontos, Bánhegyi szerint a lényege az, hogy "szeptembertől lesz egy olyan plusz óra, amely arra tesz kísérletet, hogy a gyerekek érzékeltető erkölcsi hiányosságain javítson".

A megkérdezett tanítónő szerint valóban évről évre találkozik agresszív, nem toleráns vagy szemtelen gyerekekkel, de nem merné kijelenteni, hogy "általánosan érzékelhető a diákok erkölcsi hiányossága". Szerinte a gyerekek viselkedését főként kisebb korban alapvetően a család határozza meg, és a diák csak az otthon látott mintát utánozza. A tanítónő szerint "hiába mondom a gyereknek, hogy például a Való Világ bugyutaság, és időpocsékolás azon lógni, ha otthon a szülei is azt nézik". Az iskolapszichológus is azt mondta, hogy a gyerekek esetleges erkölcsi hiányosságain csak úgy lehet javítani, ha a szülő is ugyanazt képviseli, mint a tanár. Tari Katalin szerint "egy rossz szülői tanács száz erkölcstanórát tesz semmisé". Például a társaival verekedő fiúnak mindegy, mit mondanak etikaórán, ha az apa otthon azt tanácsolja neki: üssön vissza, ha bántja valaki.