Elárverezik Zelnik István kincseit

Az árveréstől százmilliós nagyságrendű bevételt várnak. Zelnik István cége, a Magyar Indokína Társaság ellen több végrehajtás is indult.

Százmilliós nagyságrendű bevétel reményében hirdette meg árverésre Zelnik István kincseit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara - írja a Blikk. Az árverés legértékesebb darabja 40 millió forintos kikiáltási árral a 16-18. századi ezüst Buddha-szobor, kezében lótusszal. Más, szintén ezüst Buddha-szobrok 10-25 millió forintos kikiáltási árral kerültek fel a végrehajtók elektronikus árverési oldalára, de 20 milliós kikiáltási árral egy aranyjogarra is lehetett licitálni.

A műkincsek jelenleg Zelnik cége, a Magyar Indokína Társaság (MIT) Kft. tulajdonában lévő Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban vannak kiállítva, az árverési honlap szerint a licitálók ott is tekinthetik meg a tárgyakat, a legtöbb pénzt ajánló pedig egyenesen a vitrinből viheti haza az évszázados ritkaságokat.

A lap emlékeztet arra, hogy Zelnik István néhány hónappal ezelőtt még kész lett volna milliárdokért megvásárolni angol tulajdonosától a legendás Seuso-kincseket, amelyekre a magyar állam régóta igényt tart. Cserébe az államnak ideiglenesen le kellett volna mondania igényéről, az ezzel járó jogi kockázatot azonban a Kultúráért Felelős Államtitkárság nem vállalta. Zelnik szóvivője szerint a mostani árverés és a Seuso-kincsek megvásárlása nincs összefüggésben. "Zelnik István a Seuso-kincseket az egyik legkiemelkedőbb műtárgyegyüttesének eladásából kívánja megvásárolni, ez nincs összefüggésben a Magyar Indokína Társaság pénzügyeivel" - közölte a lappal Tímár András. A sajtóreferens elmondta: a MIT adósságainak rendezése a Honesta Kft. követelésének a kiegyenlítésével az "utolsó szakaszába lépett".

Cikkünkben korábban az a mondat szerepelt, hogy a MIT Kft. ellen több végrehajtás is indult, a Raiffeisen Bank pedig 850 milliós jelzálogot jegyeztetett be az aranymúzeum Andrássy úti épületére. A Magyar Indokína Társaság azonban közölte, hogy 2012-ben 1,7 milliárd forintért megvásárolták az Andrássy úti épületet, amelyhez a Raiffeisen Bank 850 millió forintos hitelt biztosított. A társaság szerint a bank a magyar ingatlanvásárláskor alkalmazott gyakorlatnak megfelelően jegyeztetett be jelzálogot az ingatlanra, az ügyletnek pedig nincs köze Zelnik István pénzügyeihez.