Katonai szakértőkkel segítheti Magyarország a rendteremtést Maliban

Egyre sürgetőbb annak az EU-s katonai missziónak a felállítása, amely kiképzéssel és tanácsadással segítené Mali háborúba sodródott kormányát. A Külügyminisztérium ezért szerdán bejelentette, hogy vizsgálja, tud-e Magyarország katonai szakértőket küldeni a Szaharában dúló háborúba. A kormány ezzel először tette egyértelművé, hogy akár magyar katonákat is küldhet az afrikai tűzfészekbe.

Újabb részleteket tett közzé a Külügyminisztérium szerdán arról, hogy milyen formában vehetne részt Magyarország az EU közös missziójában, amely az iszlamista lázadók által elfoglalt Észak-Mali felszabadítását segítené. Az afrikai országban, ahol múlt péntek óta a francia hadsereg gyakorlatilag háborút vív a központi hatalmat fenyegető iszlamistákkal, Magyarország katonai szakértők küldésével is támogathatná a rendteremtést - közölte a minisztérium. Hogy valóban így lesz-e, arról még nem döntöttek, de vizsgálják a lehetőséget.

A Maliban kirobbant háború azután vált nemzetközivé, hogy az ország északi felét elfoglaló lázadók a múlt héten rohamot indítottak a még kormánykézen lévő déli országrész ellen is. A támadást a francia légierő vadászgépei légi csapásokkal torpantották meg, majd az országba küldött 550 francia katona a mali hadsereggel karöltve ellentámadást indított (a háború kirobbanásáról itt olvashat bővebben).

A váratlan francia beavatkozást elvben támogatta az ENSZ és az EU is, de harcoló csapatokat csak a környező afrikai országok ajánlottak fel a hadműveletek megsegítésére. Az európai országok támadó egységek kiküldése helyett hónapok óta egy közös, 400 fős katonai tanácsadó misszió felállítását tervezik, amely nem bocsátkozna harcba az afrikai országban, de segítene felkészíteni és újraszervezni Mali hadseregét, hogy ütőképesen vegye fel a harcot a jól felszerelt ellenséggel.

A franciák már ott vannak

A Külügyminisztérium az [origo]-nak már korábban is többször jelezte, hogy amennyiben az EU tagállamai egyességre jutnak, Magyarország is megvizsgálja, hogyan tudná kivenni a részét az akcióból. A mostani közlemény ugyanakkor először említi, hogy konkrétan katonai szakértőket, azaz vélhetően katonákat is küldhetnénk a misszióba. Korábban az [origo] információi szerint az is felmerült, hogy humanitárius segítséggel vagy orvosokkal járuljunk hozzá a misszióhoz, és ezt még mostani közleményében sem zárta ki a kormány.

A szerdai közleményben a Külügyminisztérium megismételte, hogy Magyarország "teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja" a francia katonai akciót, mivel az a magyar kormány szerint is arányos válaszadás az észak-malit uraló "radikális terrorista szervezetek" fenyegetésére. "Franciaország mali katonai fellépését Magyarország a terrorizmus elleni globális küzdelem részének tekinti, amely összhangban van a nemzetközi jog vonatkozó előírásaival és az ENSZ alapokmányában foglaltakkal" - áll a közleményben.

Hogy mikor és hány katonai szakértőt küldene Magyarország, azt egyelőre nem tudni, hiszen még az sem ismert, hogy az EU missziója mikor indulna útnak. A Külügyminisztérium egyelőre talán ezért is feltételes módban beszél a küldetésről: "A magyar kormány vizsgálja egy esetleges magyar hozzájárulás lehetséges formáit, beleértve néhány katonai szakértő küldésének lehetőségét is" - írták.

Háborús bűnöket gyanítanak

Közben szerdán vizsgálatot indított Mali ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Fatou Bensouda, mert azt feltételezi, hogy az elmúlt egy évben háborús bűnöket követtek el a nyugat-afrikai országban. A főügyész szerint Mali északi részén "különböző fegyveres csoportok terror alatt tartják a térséget, és a konfliktus minden szakaszában szélsőségesen erőszakos cselekmények sorával okoztak szenvedéseket a lakosságnak".