Mikortól bűn a büdös cigányozás?

Két nap alatt megnyugodhatott Bayer Zsolt újságíró, aki egyik cikkében állatoknak nevezte a cigányok egy részét, feljelentették közösség elleni izgatás miatt, amit azonban visszautasított az ügyészség. Az ügyész közleményben magyarázkodott, azt bizonygatta, hogy a bírósági gyakorlat miatt fölösleges nyomozni Bayer ellen. Az elmúlt húsz év hasonló ügyei alapján vékony jégen egyensúlyoznak a hatóságok. Miért jár valakinek felfüggesztett börtön, ha cigánygalerik szétverését emlegeti, és miért ússza meg, ha megoldást sürget a szerinte állatias cigányok ellen?

Két nap sem kellett az ügyészségnek arra, hogy eldöntse: nem indít nyomozást Bayer Zsolt újságíró ellen, aki a Magyar Hírlapban az MTK-sportolók szigethalmi megkéselőiről múlt szombaton azt írta: "gyáva, undorító, kártékony állatok". Majd úgy folytatta: "a cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (...) Állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!".

Bayer Zsoltot két magánszemély szerdán jelentette fel ezért az írásáért, a Fővárosi Főügyészség viszont csütörtökön elutasította a feljelentést, mert nem tartotta megalapozottnak, hogy Bayer, a Magyar Hírlap publicistája közösség elleni izgatást követett volna el. A zsidók, különösen a zsidó kormánytagok összeírását sürgető Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő ügyében másfél hónap után döntött úgy a héten az ügyészség, hogy megszünteti a nyomozást, és a parlamentben a tiszaeszlári vérvádat emlegető Baráth Zsolt szintén jobbikos képviselő ügyében is több hónapig tartott a nyomozás. A tojásdobálásba torkolló 2008-as melegfelvonulásról szóló homofób nyilatkozatok miatt évekig vizsgálódott a rendőrség, majd az ügyészség, de ebből sem lett vádemelés.

Bayer Zsolt ellen nem nyomoz az ügyészség

Likvidálnak-e cigányokat?

A megbízott fővárosi főügyész, Ibolya Tamás - ahogy csütörtöki közleményében írta - "rendhagyó módon" részletesebben is kifejtette, milyen körülmények alapján döntik el az ügyészek, hogy az egyes esetekben történt-e uszítás. Az ügyész szerint a jelenlegi bírósági gyakorlatot kell figyelembe venni, amely szerint uszításnak csak az minősül, ha valaki nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekedetre hív fel; a veszély nem csupán feltételezett, hanem konkrét; és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. Az ügyészség csak olyan ügyekben indít tehát eljárást, ahol ez a három követelmény megvalósul.

Az főügyész szerint ez a három körülmény nem állt fenn Bayer Zsolt ügyében, ezért utasították el a feljelentést, ellenpéldaként pedig a Tomcat néven ismert Polgár Tamás esetét említi az ügyész. Polgárt csütörtökön a bíróság közösség elleni izgatás miatt nem jogerősen egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását öt évre felfüggesztette. A blogger egy 2009-es cikkében azt írta, hogy a cigányok számára elviselhetetlen légkört kell teremteni, és hogy a közéletből és a kultúrából ki kell rekeszteni őket.

A Tomcat elleni ítélet a TASZ videóján

Az írás tartalmazta a következő mondatokat is: "a ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket". A Polgárt elítélő bírónő indoklásában kijelentette, hogy ez direkt erőszakos cselekményre való felhívás, fizikai fellépésére buzdít, és "reális a lehetőség, hogy a cikket olvasva ilyen cselekményt elkövessenek". Ezért ítélte szabadságvesztésre Polgárt. Az ügyészség szerint az a különbség Bayer Zsolt és Tomcat írása között, hogy a Magyar Hírlap publicistája nem buzdít konkrét bűncselekményre, és nincs reális veszélye annak, hogy Bayer cikkét olvasva valaki bűntettet követ el (tehát a cikk alapján például nekikezd a cigányság likvidálásának).

A gyűlöletkeltés csak meghökkentő

A főügyész közleményében kijelentette, hogy korábban "megkísérelte tágítani a fenti gyakorlatot, ez azonban nem vezetett eredményre, felmentő ítéletek születtek". A főügyész elsősorban ifjabb Hegedűs Loránt 2003-as ítéletére célzott. A református lelkész 2001-ben a MIÉP lapjában azt írta a magyarországi zsidóságra célozva, hogy "a galíciai jöttmenteket" ki kell rekeszteni, "mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled". A jogerős ítélet szerint Hegedűs cikke "lehet sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de bűncselekményt nem valósít meg".

A volt MIÉP-es képviselőt ugyan első fokon másfél éves szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, másodfokon azonban felmentette a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró a szóbeli indoklásban kijelentette: "a bűncselekmény megállapításához az lenne szükséges, hogy tevékeny gyűlöletre, erőszakos cselekményre való felhívás, konkrét jogok közvetlen fenyegetése valósuljon meg, a cikk esetében azonban erről nincs szó".

Ifj. Hegedűs Loránt egy jobbikos tüntetésen

Ritkán jut bíróság elé egy uszítás

Habár az ügyészség első sorban a bírói gyakorlatra alapozza a Bayer-feljelentés elutasítását, az MTI hírarchívumában megtalálható, uszítással kapcsolatos ügyek alapján kijelenthető, hogy a bírák ritkán szembesülnek ilyen problémákkal. A jobbikos képviselők felszólalásai miatt például nem emeltek vádat, sem a 2008-as melegfelvulás előtti, tettlegességig fajuló heccelés miatt. A felvonulás előtt többen internetes oldalakon olyan felhívást tettek közzé, amely a felvonulás megzavarására buzdított. Budaházy György például ezt írta néhány nappal a felvonulás előtt: "a magyar fővárost mi magunk fogjuk megvédeni. Állj Te is a védők közé, vagy alakítsatok saját szervezetetekből, csoportjaitokból védelmi csapatokat, s jöjjetek július 5-én délután Budapestre az Oktogonhoz!". A melegfelvonuláson résztvevőket ezután tojásokkal és kövekkel dobálták meg.

Budaházy Györgyöt mégsem gyanúsították meg

A rendőrség a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) feljelentése alapján kezdett nyomozni közösség elleni izgatás miatt, majd hét hónap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. 2009-ben az ügyészség elrendelte a nyomozás folytatását, amelyet 2010-ben azzal zárt le, hogy azt ugyan megállapították, hogy bűncselekmény történt, de azt nem tudták kideríteni, hogy ki volt az elkövető. A TASZ emiatt panaszt tett, amely után tavaly januárban az ügyészség közösség elleni izgatással gyanúsította meg Budaházy Györgyöt. Áprilisban viszont megszüntette a gyanúsítást azzal a - Bayer-ügynél is emlegetett indokkal -, hogy Budaházy megfogalmazása nem hív fel konkrét erőszakos cselekedetre.

Szintén nem került bíróság elé Tyirityán Györgynek, a Betyársereg vezetőjének a 2011-es Magyar Szigeten tett kijelentése. Tyirityán az Atv.hu tudósítása szerint a "fajok háborújáról" beszélve azt mondta: el kell jutni oda, hogy "egy gépkarabélynak az elsütőbillentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszínt lát. És bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?" A rendőrség hét hónapig nyomozott, majd bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet, vagyis ebben az esetben sem a bíróság dönthetett arról, hogy történt-e konkrét fenyegetés és uszítás.

Volt már, akit elítéltek ezért

Találhatunk viszont ellenpéldát is az elmúlt húsz évből, amikor az ügyészség vádat emelt és a bíróság el is ítélt valakit uszítás miatt. Szabó Albert, a nyíltan szélsőjobboldali programot hirdető Magyar Népjóléti Szövetség elnöke 1996. október 23-án arról szónokolt, hogy "a magyarországi zsidókat Izraelbe kellene telepíteni", és olyan törvény megalkotását követelte, amely kizárná a magyar zsidókat a politika, a gazdaság, a kultúra és az államigazgatás kulcspozícióiból.

A bíróság közösség elleni izgatás miatt 1997-ben egyévi, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, majd többszöri fellebbezés után ezt a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. A bíró az ítéletet akkor azzal indokolta: "aki a hallgatóság érzelmi, indulati világát azért befolyásolja, hogy azzal gyűlöletet ébresszen, az gyűlöletre uszít, és ha ez bárkit ellenséges magatartásra biztat, akkor megvalósul a közösség elleni izgatás".

Mi a közösség elleni izgatás?

A büntető törvénykönyv 269., közösség elleni izgatásról szóló paragrafusa kimondja, hogy "aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".