Puch László cégét említették a BKV-ügyben

A BKV-ügy hatodrendű vádlottja, H. Éva nyomozati vallomásában azt állította, hogy Puch László MSZP-s politikus cége fölösleges tanulmányokat készített a BKV-nak. A cégnek a tanulmányokért 25,4 millió forintot fizetett ki a közlekedési vállalat. Közben az ügyészség visszautasította a vádlottak kényszervallatásra vonatkozó állításait.

A hatodrendű vádlott nyomozati vallomása szerint Puch László szocialista politikus Média Magnet Kft. nevű cége is kapcsolatban állt a BKV Zrt.-vel. (A Media Magnet Kft. az Opten cégadatbázisa szerint jelenleg Wéber Judit és Menyhárt Mária tulajdonában van.) H. Éva vallomását a Hagyó Miklós és társai elleni, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalási napján ismertették. H. Éva az eljárás során két alkalommal is visszavonta nyomozati vallomását, és új verzióval állt elő.

A vádirat szerint a Média Magnet Kft. - amely a hatodrendű vádlott nyomozati vallomása szerint Puch László cége - nyolc tanulmányt készített a BKV Zrt. részére, azokért a közlekedési vállalat 25,4 millió forintot fizetett ki. "A tanulmányok a BKV Zrt. számára szükségtelenek voltak, felhasználásra nem kerültek" - áll a vádiratban.

H. Éva 2007. február 1-től a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro részlegénél volt alkalmazásban sajtóreferensként, majd 2008. február 10. és 2009 augusztusa között Hagyó Miklós elsőrendű vádlott mellett, a főpolgármester-helyettesi kabinetben, megbízással sajtó- és PR tanácsadói munkakört látott el. A bíróságon ismertetett nyomozati vallomás szerint a Média Magnet Kft. ügyvezetőjét a hatodrendű vádlott mutatta be 2007-ben a nyolcadrendű vádlottnak, Regőczi Miklósnak, aki akkor a BKV Zrt. kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese volt. "Regőczi ekkor már tudta, miért van ott M. Mária, és ki küldte" - tette hozzá vallomásában H. Éva.

A Központi Nyomozó Főügyészségen készült kihallgatások jegyzőkönyvei közül Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró felolvasta azt is, amelyben a hatodrendű vádlott arról beszélt, többször hallotta a városházán Puch László titkárnőjétől, hogy K. Andrást Puch László közbenjárására kellett alkalmazni a BKV Zrt.-nél.

H. Éva vallomása szerint több alkalommal találkozott K. Andrással Puch László titkárságán, és ebből az vált számára bizonyossá, hogy jó baráti kapcsolatban állt a szocialista politikussal. Vallott arról is, hogy 2007 végén találkozott Antal Attilával, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatójával, aki felháborodva mondta neki, K. Andrást fel kellett venni Puch László közbenjárására titkárságvezetőnek. H. Éva vallomása szerint a vezérigazgató azért volt felháborodva K. András miatt, mert a férfi vagy betegállományban, vagy tanulmányi szabadságon volt és nem végezte el a rábízott munkát.

Később, amikor Balogh Zsolt lett a BKV Zrt. vezérigazgatója, arról panaszkodott a hatodrendű vádlottnak, hogy amikor megszüntette K. András munkaviszonyát, "magas végkielégítést volt kénytelen adni neki". Balogh Zsolt negyedrendű vádlott azt is elmondta H. Évának, hogy Puch László miatt igyekezett K. Andrással megállapodni. A vádirat szerint K. András 2007 januárjától 2008 novemberéig volt alkalmazásban a BKV Zrt.-nél, amely után nem járt volna semmilyen plusz juttatás, ennek ellenére 14,2 millió forintot vett fel távozásakor.

A keddi tárgyaláson az ügyészség módosította, illetve pontosította a vádiratot, de a vádlottak minősítését nem változtatta meg. A vádlottak kihallgatása befejeződött, a per február 26-án a tanúk kihallgatásával folytatódik.

H. Éva hatodrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel mint felbujtót vádolja az ügyészség. A vádirat szerint a Hagyó Miklós által létrehozott és vezetett bűnszervezet 1 milliárd 490 millió forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.

Az ügyészség visszautasította a kényszervallatás vádját

A keddi tárgyaláson az ügyész visszautasította a vádlottak kényszervallatásra utaló állításait a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen.

"Valamennyi korábban eljáró kollégám és a magam nevében is visszautasítom, hogy a vádhatóság az eljárás során bármikor, bárkit megfenyegetett volna, vallomás megtételére kényszerített volna" - mondta Homonnai János, a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyésze a vádlottak kihallgatásának befejezése után. Az ügyész visszautasította azt is, hogy visszaéltek volna a fogvatartottak kiszolgáltatott helyzetével, vagy bárkinek utasítást adtak volna bármelyikük begyógyszerezésére, bekábítószerezésére, vagy bármilyen hátrányos kezelésére. (A hatodrendű vádlott, H. Éva azt állította, hogy begyógyszerezték nyomozati kihallgatásai közben.)

Homonnai János emlékeztetett arra, hogy első fokon kilenc, míg másodfokon húsz nyomozási bíró vett részt az előzetes letartóztatások elrendelésében. Összesen huszonkilenc bírónak volt az a szakmai véleménye, hogy e kényszerintézkedésekre szükség van - tette hozzá, és elmondta, hogy az eljárás során mindvégig hatékony védelem állt és áll a terheltek rendelkezésére, hiszen országos szinten ismert és elismert ügyvédek védték, védik a vádlottakat. Homonnai János tudomása szerint nem volt olyan kihallgatás, amelyen védő ne lett volna jelen. Felvetette, ha olyan súlyos törvénysértések történnek, mint amilyeneket a vádlottak állítanak, miért nincs annak nyoma, hogy a védők tiltakoztak volna.

Homonnai János utalt arra, hogy a védők a nyomozás során aláírták a jegyzőkönyveket, nem tett senki panaszt kényszervallatás miatt a felügyelő ügyészségnek. Az ügyész visszautalt a harmadrendű vádlott (Antal Attila, a vádbeli időszakban a BKV Zrt. vezérigazgatója volt) védőjének a nyomozási bíró előtt tett kijelentésére, amely szerint védence azért tett feltáró vallomást, hogy a "dolgok kiderülhessenek". Mi több, a védő indítványozta, hogy a nyomozóhatóság tárjon további szerződéseket a harmadrendű vádlott elé, amelyekkel kapcsolatban teljes körű vallomást kíván tenni.

Az ügyész emlékeztetett a nyolcadrendű vádlott védőjének kijelentésére, amely szerint védence vallomást tesz, mert "van mit boncolgatni". Homonnai János utalt arra, hogy előzetes letartóztatásból szabadulása után Antal Attila, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós különböző médiumoknak adott interjúik során beszámoltak a BKV Zrt.-nél elkövetett visszaélésekről.