Elvész a magyar hang a washingtoni zajban

Egymásnak adják a kilincset Washingtonban a magyar politikusok, akik azonban nehezen tudnak kitűnni a politikailag pezsgő városban. A legújabb látogató Navracsics Tibor kormányfőhelyettes volt, akinek a rendezvényén sok volt a magyar, de még így is újrajátszották az Orbán-kormányt évek óta kísérő szenvedélyes vitát.

Stumpf István alkotmánybíró az új alaptörvényt magyarázta októberben. Kumin Ferenc államtitkár újságírókkal beszélgetett november végén. Bajnai Gordon korábbi kormányfő az euróválságot elemezte december elején. Mesterházy Attila MSZP-elnök a múlt héten beszélt a pártja terveiről, Navracsics Tibor kormányfőhelyettes pedig szerdán elmélkedett a vezetői szerep fontosságáról a közép-európai rendszerváltásban.

Ezek a találkozók és beszédek mind Washingtonban zajlottak, és azt jelzik, hogy a magyar közéleti szereplők pártszimpátiától függetlenül fontosnak tartják, hogy megmutassák magukat az Egyesült Államok fővárosában. Ez egyrészt szól a gazdasági válságban kissé megingott, de továbbra is szuperhatalmi státust élvező országnak, másrészt meg persze jól mutat otthon néhány washingtoni fotó vagy egy-egy beszámoló az itteni találkozókról, szereplésekről. Mesterházy Attila honlapja például tele van a múlt heti látogatásról szóló beszámolókkal és képekkel (az MSZP-elnök még a New York-i Apple-bolt előtt is feltűnik), Navracsics Tibor pedig innen adott interjút a Magyar Hírlapnak.

Nagy a verseny

Ezek a látogatások sokszor az otthoni közönségnek is szólnak, bár a magyar politikusoknak és kormányzati tisztviselőknek eleve nincs könnyű dolguk, amikor fel akarják hívni magukra a figyelmet Washingtonban. A város tele van elemzőintézetekkel, amelyek többtucatnyi rendezvényt tartanak naponta, és igazán komoly érdeklődésre csak azok számíthatnak, amelyeken valamilyen nemzetközileg is ismert ember vesz részt, vagy pedig maga a téma számít forrónak. Jelenleg ilyen például az arab tavasz, Kína vagy épp Pakisztán, és persze az olyan amerikai belpolitikai kérdések, mint az adósságprobléma vagy a bevándorlási reform.

Navracsics Tibor háromnapos washingtoni látogatásának utolsó napján, szerdán volt a nyilvános szereplése, és a hasonló eseményeket nyilvántartó DC Linktank nevű honlap szerint aznap 33 másik rendezvény volt a városban. A magyar kormányfőhelyettest a McCain Institute nevű szervezet hívta meg, hogy a közép-európai tapasztalatokról beszéljen egy, a vezetői szerepről tartott rendezvénysorozat részeként. Bár a helyiségben többtucatnyi ember gyűlt össze, a kezdés előtt tudósítónk szinte csak magyar szót hallott a közönség soraiból. Az ajtó mellett állva két fiatal valamilyen képzésről beszélgetett magyarul, mások hangos szervusszal köszöntötték egymást, egy nő pedig egy készülő farsangról számolt be egy ismerősének.

Kemény kérdések

Mivel a rendezvényen elhangzott kérdések egy jelentős részét is magyarok tették fel, így Navracsics otthon érezhette magát. A korábban washingtoni nagykövetként szolgáló, jelenleg a Center for Transatlantic Relations nevű intézetet vezető Simonyi András a kormány úgynevezett unortodox gazdaságpolitikáját bírálta, egy másik magyar az ország politikai intézményrendszerének átalakításáról érdeklődött, míg egy harmadik azt a belpolitikai jártasságról tanúskodó kérdést tette fel, hogy miért adott Navracsics interjút a kérdező szerint "antiszemita és romaellenes" cikkeket közlő Magyar Hírlapnak. A kormányfőhelyettes válasza erre az volt, hogy azért, mert az újságíró felhívta. Navracsics hozzátette azt is, hogy a kormányból ő tiltakozott elsőként Bayer Zsolt nagy vihart kavart cikke ellen.

Ezek a kritikus kérdések egyáltalán nem számítanak kivételesnek, Magyarországgal kapcsolatban ugyanis gyakran hangzanak el ilyenek Washingtonban. Bár Bajnai Gordon a decemberi látogatásán visszafogottan bírálta a mostani kormányt, az egyik rendezvényén a közönség egyik tagja hangosan megjegyezte, hogy "Orbánt nagyon nem szeretik itt". Számolniuk kell a magyar kormánynak ennél hivatalosabb bírálatokkal is, Navracsicsnak például az amerikai külügyminisztérium egyik - név szerint be nem mutatkozó - tisztviselője tette fel kritikus hangon azt a kérdést, hogy "vajon mi fogja vissza Orbán Viktort?". A tisztviselő az Alkotmánybíróságra vonatkozó legújabb fideszes javaslattal kapcsolatban feszegette ezt, de a rendezvényen előkerültek korábbi ügyek is. A beszélgetést videokapcsolaton keresztül követték az Arizonai Egyetem diákjai is, és egyikük a két évvel ezelőtt nagy vihart kavart médiatörvényről érdeklődött.

Navracsics Magyarországon is a higgadtabb politikusok közé tartozik, és itt is visszafogottan, néha szinte tanárosan elmélkedve válaszolgatott a moderátor és a közönség kérdéseire. Például a gazdaságpolitikát ért bírálatokra reagálva védelmébe vette ugyan a kormány intézkedéseit, de hangsúlyozta, hogy a bankok és a multicégek megadóztatása "nem volt egy boldog pillanat" a számukra. Elismerte azt is, hogy a gazdaságpolitika "nem volt kiszámítható", bár hozzátette, hogy szerinte a költségvetési hiány leszorítása megágyaz majd a gazdasági növekedésnek.

Dicsérgetés és barátkozás

Hasonlóan higgadt és baráti hangon reagált Navracsics válaszaira a kérdéseivel kifejezetten kritikus Simonyi is, aki egyrészt közölte, hogy nagyon hasznosnak tartotta a rendezvényt, másrészt megdicsérte a kormányfőhelyettest, hogy "jól csináltad". A különböző politikai véleményen lévők részéről Magyarországon ritkán tapasztalni ilyet, de ahogy azt Bajnai decemberi washingtoni látogatása is példázta, külföldön néha egészen baráti hangvételben tudnak egymással érintkezni. Bajnai akkor hosszan elbeszélgetett Fellegi Tamással, aki ugyan a kormányból már kiszállt, de az [origo] diplomáciai forrásból származó információi szerint legutóbb arra kapott megbízást, hogy koordinálja az amerikai kapcsolatok építésére kitalált Friends of Hungary nevű állami alapítvány létrehozását. Az előző kormányfőt szívélyesen üdvözölte akkor Szapáry György nagykövet is, aki korábban Orbán Viktor tanácsadója volt.

Washingtonban el lehet csípni tehát az elmérgesedett magyarországi légkörhöz képest békés pillanatokat, Navracsics azonban jelezte, nem tartja lehetségesnek azt, hogy a megosztottságon sikerül enyhíteni. Egy erre vonatkozó kérdésre közölte, szerinte Magyarország speciális eset, mert "szinte minden szempontból", vallásilag, politikailag és földrajzilag is megosztott. "Nem hiszem, hogy a közeljövőben lehetséges az, hogy egy politikai vezető áthidalja a megosztottságot" - mondta a kormányfőhelyettes, aki ugyan a rendezvény alatt nem sokat emlegette Orbán Viktort, de ennél a pontnál megjegyezte, "ahogy a miniszterelnök szokta mondani, mi a szabadságharcosok országa vagyunk".