Hagyom a francba a jogot

Sötétben szívják ki a pénzt az oktatásból

Nagyon nehéz döntés előtt áll a 19 éves Kovács Dávid. Jogásznak készül, a Pécsi Tudományegyetemre szeretne menni, ott azonban idéntől félévente 175 ezer forint lesz a tandíj, mivel a kormány nem támogatja a jogi képzésre készülők tanulmányait. Dávidot a szülei nem tudják támogatni, így kicsit most úgy érzi, a kormány keresztülhúzta a számításait. "Ha képes leszek kifizetni a képzési díjat, akkor hajrá - ezt mondták a szüleim" - mesélte Dávid, akinek az édesanyja egy cipőgyárban dolgozik, az édesapja pedig szobafestő-mázoló.

A kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy az idén nem kaphatnak állami ösztöndíjat például a jogászok, de a gazdasági szakokon tanulók és a nemzetközi tanulmányok vagy a kommunikáció és média szakra jelentkezők sem. Felvételi előtt álló diákokat és felvételizőkkel dolgozó tanárokat kérdeztünk arról, hogy hogyan próbálják mégis valóra váltani a terveiket, és hogyan élik meg, ha ez nem sikerül.

Vár a Balaton

Mivel Dávid a szüleire ilyen téren nem számíthat, dolgozni fog, hogy előteremtse a tandíjat. "Vár a Balaton" - felelt arra a kérdésre, hogy van-e terve arra, hogy milyen munkából szedi össze a pénzt. Eddig is a tónál dolgozott nyaranta, reméli, hogy az idén is így lesz. A diákhitel meg sem fordult a fejében, szerinte nagyon sok részletkérdés nem tisztázott még, és attól is tart, hogy a diploma után nem lesz munkája, ha pedig "otthon malmozik", akkor esélye sincs elkezdeni a törlesztést. Szívesen aláírná a hallgatói szerződést is, ha ez az ára, hogy ingyen tanulhasson. "Szerintem ez alapvetően nem egy rossz dolog, nekem ugyanis hazaszerető emberként nem áll szándékomban elhagyni az országot, csak ha már nagyon-nagyon szarban vagyok" - mondta.

Miután megtudta, hogy fizetős lesz a jogászképzés, eljátszott a gondolattal, hogy felvételizik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, vagy ahogy ő hívja, Orbánék egyetemére. "Ha ott ingyenes lenne az igazgatásszervezés szak, el lehetne gondolkodni rajta. Viszont Pesten az élet rohadt drága, Pécsen meg az egyetem. Szóval patthelyzet" - mondta.

Érettségivizsga-előkészítő hétvége az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2007-ben Forrás: MTI/Földi Imre

"Már tizedikben eldöntöttem, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolára jelentkezem, és HR-es leszek" - mesélte a 18 éves Georgina. A családja anyagi helyzete miatt halmozottan hátrányos helyzetűnek számító lány most gondolkozik, és a kiskapukat keresi, hogy merre tovább. "Apukám kőműves, egy ideje munkanélküli, anyukám gyesen van, négyen vagyunk testvérek, és nem a saját házunkban élünk. Szinte kizárt, hogy ki tudnánk fizetni a tandíjat" - mondta.

Egyelőre nem tudja, merre tovább, ezért a külföldre költözéssel is kacérkodik. "Két év alatt talán meg tudnám keresni a tandíjra valót, viszont a tudásom jelentősen megkopna. Nem biztos, hogy egy idegen országban, munka után még leülnék a könyvek mellé, hogy szinten tartsam magam" - sorolta a pró és kontra érveket a lány. A diákhitelből nem kér, inkább dolgozik, a Tescóban kasszázik vagy árut tölt fel hétvégenként, a pénzt pedig félreteszi. Ha mégis felveszik valahova, ilyen munkákból szeretné a lakhatását fedezni.

Kell egy B terv

Kislány kora óta jogásznak vagy ügyvédnek készül a XVII. kerületi gimnáziumba járó Ördög Alexandra. Azt is évek óta tudja, hogy az ELTE jogi karára szeretne járni. "Tavaly nyáron volt egy törés bennem, akkor egy hétig sírtam. Megláttam, hogy 467 pont kellene ahhoz, hogy bejussak az államilag finanszírozott 50 hely egyikére" - emlékezett vissza rá, mikor realizálódott benne először, hogy nem lesz egyszerű megvalósítani a vágyait. Most azt tervezi, hogy pszichológiát vagy politológiát tanul, valószínűleg ezeket is fogja megjelölni a felvételi jelentkezéskor, mert szerinte muszáj volt egy B tervet kitalálni.

Szülei nagy nehezen ki tudták volna nyögni a jogászi tanulmányok nagyjából 250 ezer forintos félévenkénti összegét, Alexandra azonban nem akarja, hogy akár ő, akár a családja adósságba verje magát, csak azért, hogy tanulhasson, a diákhitelt pedig nem hajlandó felvenni, úgyhogy azt mondta, "hagyom a francba a jogot". Az érettségi tantárgyakból évek óta színötös tanuló lány szerint a legfájóbb tüske az, hogy úgy érzi: megtett mindent azért, hogy ingyen tanulhasson, most mégsem finanszírozza az állam a képzését. Alexandra több osztálytársa is hasonló cipőben jár: jogász egyedül ő akart lenni, a többiek nagy többsége mérnöki vagy közgazdászi irány felé indulna el, de van olyan diáktársa is, aki három éve készül a nemzetközi tanulmányok szakra, ahol az idén szintén nem hirdetnek meg államilag finanszírozott helyet.

Padlót fogott szülő és gyerek

A közgáz volt az eredeti célja az egyik vidéki város közgazdasági szakközépiskolájába járó Ildikónak is. A Corvinusra vagy Szegedre szeretett volna menni, három irány is érdekelte, de mind a háromról kiderült decemberben, hogy nem finanszírozza az állam. Megközelítőleg 200 ezer forintot kellene félévente kifizetnie a családjának, ezért Ildikó inkább úgy döntött: a közszolgálati egyetem vagy az ELTE matektanári szakja felé veszi az irányt, ahol ingyen tanulhat. A diákhitelt ő sem veszi fel, nem szeretné hatalmas adósággal kezdeni az életet. A munkán pedig egyelőre azért nem gondolkodik, mert ha felveszik, egy másik városba kell költöznie, meg kell szoknia a kollégiumi életet, nem biztos, hogy menne a tanulás mellett a munka is.

A lány azonban nincs elkeseredve: "Valahogy mindig megpróbálom megkeresni a megoldást, nem vagyok magam alatt. De amikor kiderült, hogy 10 ezer állami férőhely lesz összesen, akkor azért padlót fogtunk anyukámékkal" - nevetett. A felsőoktatásban végbemenő folyamatokról vegyes a véleménye: szerinte akkor is szólhattak volna, amikor több ezer diák direkt azért ment közgazdasági szakközépiskolába, hogy ezen a pályán mehessen tovább, másrészt azt is megérti, ha a munkaerőpiac már nem szív fel annyi gazdasági diplomást, ahány évente kilép az egyetem kapuján.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója szerint nevetséges, amilyen helyzetbe hozták a családokat és a gyerekeket. A gimnázium diákjainak nagy része évről évre a Corvinusra adja be a jelentkezését, de míg tavaly legalább hangyányi esélyük volt rá, hogy államilag támogatott helyet csípjenek meg maguknak, addig az idén már biztos, hogy ez reménytelen. "Aki mindenképpen ebben az irányban akar továbbtanulni, el fog gondolkodni rajta, hogy Magyarországon tegye-e meg ezt. Ha valaki egy életen keresztül azt gondolta, hogy közgazdász akar lenni, erre készült, erre tanult, az nem fog két hét alatt úgy dönteni, hogy villamosmérnök lesz" - érvelt Szűcs, aki szerint a kormány most egyszerűen figyelmen kívül hagyja, hogy a gyerekek, családok mennyit dolgoznak egy-egy sikeres felvételiért.