Nőttön-nő a Fidesz szemétdombja

Teljesen felforgatta a lakossági szemét kezelését a kormány, amely állami szuperszervezetet bízott meg azzal, hogy eltüntesse a hulladékhegyeinket. A húzás az első tapasztalatok alapján nem jött be, sokkal több szemét marad a nyakunkon, mint korábban, igaz, az államkassza jól jár. A szeméttel foglalkozó cégek után a lakosság zsebében is keresgélni kezd a kormány, az új betétdíjas rendszer 30 milliárdot is kivehet a zsebünkből apránként.

Eltelt az első év, amikor nem a piaci szereplők, hanem az állami szuperszervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) kezelte az ország szemetét, az OHÜ koordinálásával szállították el és dolgozták fel a háztartásokban keletkező összes hulladékot.

A rendszerváltás óta a magyar állam nem vett részt a hulladékgazdálkodásban. 2002-ben Orbán Viktor írta alá azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a hulladékkezelésben érdekelt cégek koordináló szervezetekbe tömörülve megoldják a keletkező hulladék problémáját. Ezzel itthon is meghonosodott a gyártói felelősség modellje, amely 27 európai országból 25-ben működik. Ennek lényege, hogy azok a cégek, amelyeknek köze van a hulladék keletkezéséhez, létrehoznak egy vagy több szervezetet, amelyet közösen finanszíroznak azért, hogy elszállíttassák és feldolgoztassák az általuk előállított hulladékot. A kormány szerint ezek a szervezetek nem jól látták el a feladatukat, ezért került az OHÜ-höz a hulladékgazdálkodás.

A tavalyi eredményekről hivatalos adat még nincs, és valószínűleg hónapokig nem is lesz, de a parlament fenntartható fejlődés bizottsága decemberben már tárgyalt egy tervezetet. Az [origo] birtokába került jelentés szerint az új rendszer messze nem volt olyan hatékony, mint a korábbi. A szemét összegyűjtése és újrahasznosítása ugyan nem a legkörnyezetkímélőbb megoldás (az újrafelhasználás és a hulladék keletkezésének megelőzése lenne a legjobb), a 2011-es 62 százalékról tavaly 45 százalékra esett az OHÜ decemberben bemutatott becslése szerint, ami azt jelenti, hogy sokkal több szemét marad a lerakatokban a nyakunkon, mint korábban, és kevesebbet forgatunk vissza újbóli használatra, mint amennyi parlagon hever.

Tízmilliárdok a pet palackokban - illusztráció

Elnyelte a pénzt az állam

A kormány nem csak az OHÜ létrehozásával szerzett a korábbinál nagyobb kontrollt a szemétbiznisz felett. A szektor államosítása azzal kezdődött, hogy az 1995 óta létező termékdíjat - amelyet eredetileg a hulladékot előállító, de azt vissza nem gyűjtő cégekre vetették ki, hogy így fizettessék meg velük a szemét kezelésének költségeit - 2011-ben átalakította a kormány egyfajta zöldadóvá, amelyet minden hulladékot előállító cégnek meg kellett fizetni, ráadásul jelentősen meg is emelték a mértékét.

Egy két évtizede hulladékgazdálkodással foglalkozó cégvezető szerint ez nem érte váratlanul a piacot, látták, hogy szinte minden iparágban így jár el a kormány, még örültek is, hogy nem jártak annyira rosszul, miközben az állam sokat keresett rajtuk: Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár 2010-ben 100 milliárdos bevételre számított a termékdíjból, a NAV szerint (a korábbi 20-22 milliárddal szemben) 54 milliárd folyt be, amiből végül 14 milliárdot el is költöttek az OHÜ feladataira. A fennmaradó 40 milliárd tiszta haszonként bekerült a központi költségvetésbe, és nem egyértelmű, hogy mire ment el, holott a termékdíj a törvény szövege szerint "az ország területén keletkezett hulladékok okozta környezeti károk enyhítését célozza".

A termékdíj átalakítása és az OHÜ színre lépése felborította a szemétpiac korábbi szabályait, addig ugyanis folyamatosan járt a pénz a cégek és a koordináló szervezetek között, az OHÜ viszont csak tavaly augusztusban írta ki a közbeszerzési pályázatokat, amelyekkel januárig visszamenőlegesen leszerződött néhány céggel a hulladék kezelésére. A közbeszerzési pályázatok már 2012. január végén készen voltak, de több mint fél év eltelt, mire ezek átfutottak az államapparátuson - mondta az OHÜ egyik munkatársa (pedig Vámosi Oszkárt, az OHÜ ügyvezetőjét már a pályázatok kiírását megelőzően kitüntették a Magyar Érdemrend Tisztkeresztjével "a hulladékgazdálkodás területén végzett kiemelkedő munkájáért és a termékdíj szabályozási rendszer kidolgozásában kifejtett tevékenységéért"). Ezt az időszakot csak azok a cégek tudták túlélni, amelyek elég tőkével rendelkeztek, hogy hónapokon keresztül bevétel nélkül végezzék a munkájukat. Ráadásul a kilenc kiírt közbeszerzési pályázatban is akkora hulladékmennyiség kezelését írták elő, amekkorát csak a legnagyobb cégek képesek.

A hulladékgazdálkodást ismerő egyik cégvezető szerint más gond is volt a közbeszerzésekkel: míg korábban csomagban kínálták a szemetet, addig most anyagra bontva. Ez azt jelenti, hogy a kevésbé kedvelt anyagokat nem akarja senki sem elszállítani, míg korábban muszáj volt ilyenekkel is foglalkozni, ha más, nyereséges anyagokat is kezelni akart. Ilyen például az üveg, amelynek világpiaci ára stagnál, nem vagy csak nagyon kevés nyereséggel kecsegtet, és mivel nem volt semmilyen kötelezettség, tavaly csupán körülbelül a 30 százalékát gyűjtötték be, pedig korábban 50-60 százalék között mozgott az üveg visszagyűjtése.

Vámosi Oszkár kiváló munkájáért állami kitüntetést kapott

Az OHÜ vezetője a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2012. december 12-i meghallgatásán elismerte az ügynökség kudarcát. "Köszönöm szépen. Igen, értem, és egyébként egyet is értek, hogy az senkit nem ment fel, hogy mi volt az előzmény. De azért egy kicsit úgy hangzott ez a vélemény, mintha azt mondaná valaki nekem, hogy öt évig csinálni kell valamit, az utolsó évben vedd át az egészet, addig nem történt igazából meg az a szükséges lépés, amelyik elvezethetett volna ahhoz, hogy megkeletkezzen a végeredményként elvárt eredmény, majd az utolsó egy évben arra kenjük a problémát, akinek egy éve volt, hogy ezt az egészet rendbe tegye. Még egyszer mondom, ez nem ment fel senkit, ez egyértelmű, ez mindnyájunknak a csődje és bukása, de igen, szembe kell néznünk ezzel a helyzettel, és ez egy igen keményen és igen hosszú idő alatt megdolgozott bukás lesz mindnyájunk számára" - mondta az ülés jegyzőkönyve szerint.

Mélyebben nyúlnak az emberek zsebébe is

A termékdíjból a tavalyi 54 milliárd után idén már 85 milliárdot szeretne beszedni az állam, de a kormány a következő években még tovább fejné a szemétszállítás tehenét. Kormányzati előterjesztésként már 2012-ben felbukkant a betétdíj, amely az eddigi tervek szerint 30 forint lesz, és mindenre vonatkozik majd: aludobozra, Tetra Packra, üvegre és PET-palackra (most csak az üvegre kell 25 forint betétdíjat fizetni).

"A termékdíjjal keményen megsarcolták a cégeket, a betétdíjjal pedig a lakosságtól is milliárdokat vesznek el" - mondta a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégvezető, aki ezt azzal indokolja, hogy az emberek a boltban kifizetik majd a drágább betétdíjas terméket, de mivel sokat nem fognak visszavinni, így az ő pénzük is az állam zsebében landol majd. Szerinte a boltosok sem lesznek érdekeltek a betétek visszaváltásában, ugyanis nekik hónapokkal vagy akár egy egész évvel előre kell kifizetni a kasszából a visszavitt betétenként harminc forintot, mivel a pénzt csak csúsztatva osztja vissza az állam.

Egyre fokozódik a szeméthelyzet - illusztráció

A betétdíj átalakításával újabb jelentős bevételhez juthat az állam, ezúttal a szemetet kidobó emberek zsebéből. A betétdíj bevezetését megalapozó hatástanulmányban is felmerült, hogy ha a gyártók befizetik a betétdíjat, de a visszaviteli rendszereket nem fejlesztik, akkor jelentős pénzhez jut az államkassza. Több hulladékgazdálkodással foglalkozó forrásunk is azt mondta, hogy a tanulmány kormányzati bemutatásakor kiderült, a kormány a betétdíj bevezetését követő években azzal számol, hogy a betétek legalább harminc százaléka simán a kukában landol majd (azaz nem kell majd visszafizetni az értük járó betétdíjat), ez a harminc százalék pedig évi 30 milliárd forintnyi bevételt jelenthet az államnak. A betétdíjtörvényt eredetileg tavaly akarták elfogadni, de a parlament őszi ülésszakába ez már nem fért bele. Mivel a törvény életbe lépéséhez egy év felkészülési időszak áll majd rendelkezésre, ezért legkorábban 2014-ben indulhat az új rendszer.

További felmerülő probléma a kormány tervei szerint csak 70 százalékos hatékonysággal működő betétdíjas rendszerrel, hogy a fennmaradó 30 százalék úgy landol a kukában, hogy 30 forintos darabárért bőven meg fogja érni onnan kiszedni - magyarázta a cégvezető. Szerinte ez a köztéri szemetesek állapotán is meg fog látszani. Ráadásul ha sokan dobják ki a szemetet, akkor az állam rendkívül értékes hulladékhoz jut: a betétdíjas rendszerrel gyűjtött szemét a legfinomabban szétválogatott hulladéktípus, amelynek világpiaci ára kiugró.

A kukáskocsik is kellenének

Több, hulladékgazdálkodással foglalkozó cég vezetője szerint bár már most is gondok vannak a szemét kezelésével, az igazi gondok csak jövőre jelentkeznek majd. A tavaly elfogadott új hulladéktörvény értelmében 2014-től önkormányzati szinten csak olyan cégek végezhetik majd a szemétszállítást, amelyek legalább 51 százalékban az adott önkormányzat tulajdonában vannak. "Menedzsmentjogok nélkül ugyan ki akar társulni akar majd egy állami tulajdonban lévő cégbe, mégpedig úgy, hogy a jövőben egységesen lenyomja majd a szemétszállítási díjakat az állam?" - tette fel a kérdést egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég vezetője.

Megeshet, hogy egyszer csak nem viszik el többé a szemetet - illusztráció

A hulladékpiacot ismerő forrásaink szerint több kistérségi szemétszállítócég tanácstalan, attól tartanak, hogy a változások miatt jövőre már nem lesz munkájuk, az önkormányzatok jóval értékük alatt próbálják őket felvásárolni, kevés választásuk maradt azon kívül, hogy aprópénzért eladják cégüket. Eközben Lázár János tavaly októberi nyilatkozata alapján idén egységesen alacsony szemétszállítási díjak jönnének, ami azt jelenti, hogy ebben a szektorban nagyon nehéz lesz majd nyereséget termelni.

Helyreigazítás az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyében

A Nőttön-nő a Fidesz szemétdombja című cikkünkben több pontatlanság is szerepel. A cikk nem jelezte egyértelműen, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) csak a termékdíjas hulladék kezeléséért felel, nem pedig az ország összes szemetéért (az OHÜ által kezelt mennyiség csupán harmada az összes háztartási hulladéknak). Cikkünk azon állítása is pontatlan, amely szerint az OHÜ az összes közbeszerzést tavaly augusztusban írta ki. A közbeszerzések többségére ugyan igaz ez, de már áprilisban is voltak pályázatok. Ezen kívül valótlanul állítottuk, hogy az OHÜ csak néhány céggel szerződött a hulladék kezelésére, ugyanis az OHÜ kis- és középvállalkozókkal is kötött szerződéseket, igaz, a pályázaton nyertes, azaz az OHÜ-vel közvetlen kapcsolatban álló cégek száma jóval kevesebb, mint az összes cégé, amelyekkel az OHÜ szerződött.

A pontatlanságokért és tévedésekért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük!