Az AB elkaszálta az egyházügyi törvényt is

Több ponton is alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az egyházügyi törvény néhány passzusát az Alkotmánybíróság. A kifogásolt rendelkezéseket az AB visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, ami azt jelenti, hogy az új törvény miatt jogállásukat elveszítő - egyházzá nyilvánításukat kérelmező, de elutasított - mintegy hatvan egyház visszakapja korábbi státusát.

Politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet, ezért nem egyeztethetők össze az alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság szerint az egyházi törvény azon rendelkezései, melyek szerint az illetékes parlamenti bizottság javaslatára az Országgyűlés határoz arról, hogy egy vallási közösség megkapja-e az egyházi státuszt, vagy nem.

Az egyházi törvény több pontját megsemmisítő keddi határozatában az AB nem vitatta az Országgyűlés jogát arra, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrése, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépés érdekében további garanciákat építsen az egyházként való elismerés feltételei közé. Sőt a testület elfogadhatónak tartja azt is, hogy abban az esetben, ha egy felekezetről kiderül, hogy nem felel meg a feltételeknek, akkor az Országgyűlés felülvizsgálhassa, és adott esetben visszavonhassa az adott szervezet korábbi státusát.

Az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárásnak azonban az AB szerint biztosítani kell a tisztességes eljárást és a jogorvoslati lehetőségeket, ám erre az egyházi törvény szerinte nem adott garanciákat. Az AB szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a törvény az egyházként való elismerés elutasításhoz nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot rá, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást, vagy miért nem tarthatják meg már megszerzett státusukat.

A testület kifogásolta azt is, hogy a jogszabály sem az országgyűlési bizottsági javaslattételt, sem az országgyűlési döntést nem kötötte határidőhöz, és az elutasító döntés, illetve a döntés elmaradása esetére nem biztosított a szervezeteknek jogorvoslati lehetőséget.

A kifogásolt rendelkezéseket az AB visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, ami azt jelenti, hogy az új törvény miatt jogállásukat elveszítő - egyházzá nyilvánításukat kérelmező, de elutasított - mintegy hatvan egyház visszakapja korábbi státusát.

Már az első verziót is elkaszálta az AB

Az egyházügyi törvény első verzióját kemény viták után 2011 júliusában fogadta el a kormánypárti többség, mégpedig úgy, hogy a KDNP által előkészített tervezetet a zárószavazás előtt gyakorlatilag gyökeresen átírták a Fidesz elnöksége által diktált módosító javaslatokkal. A történtek miatt az AB 2011 decemberében közjogilag érvénytelennek mondta ki és megsemmisítette a jogszabályt, amely miatt a kormányt nemcsak a státusukat elvesztett egyházak bírálták, hanem nemzetközi bírálatokat is kapott - az amerikai kongresszus képviselőitől az Egyesült Államok nagykövetén át az Európa Tanács emberi jogi biztosáig.

A törvény újabb, 2012 januári hatályba lépése előtt két nappal elfogadott újabb verziója a megsemmisített változathoz hasonlóan első körben csak 14 egyházat ismert el. Egy 2012 februári módosítással újabb 18 közösség került az államilag elismert felekezetek listájára, 66 szervezet kérelmét azonban elutasították, így azok március 1-jével elveszítették egyházi státuszukat, és azóta egyesületként működtek tovább.

2011. december 30-án státust szerzett egyházak: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház, Hit Gyülekezete.

2012. február 27-én státust szerzett egyházak: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyháza, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, Magyar Iszlám Közösség, Magyarországi Iszlám Tanács, Tan Kapuja Buddhista Egyház; Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség; Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház, Gyémánt Út Buddhista Közösség.

Az elutasított 66 egyház között van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.

Számos, jogállását elvesztő korábbi felekezet alkotmányjogi panaszt nyújtott be a szerintük diszkriminatív döntési folyamat ellen, 2012 augusztusában pedig az alapvető jogok biztosa is a jogszabály utólagos normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az új bírák szerint nem volt baj a törvénnyel

A keddi határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Lenkovics Barnabás, valamint az öt, 2011 júliusában a Fidesz által delegált alkotmánybíró közül négy - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Szalay Péter és Szívós Mária - különvéleményt fűztek.

Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária egyebek mellett például azt kifogásolta, hogy a testület nem várta meg a döntéssel az alaptörvény parlamenti zárószavazásra váró módosítását, amely az alaptörvényben is rögzítené, hogy az Országgyűlés egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket. Ennek elfogadása után az AB már nem vizsgálhatta volna a törvény rendelkezéseit, ezért is érvel úgy különvéleményében Szívós Mária, hogy "a döntést fel kellett volna függeszteni az alaptörvény negyedik módosításának elfogadásáig és hatályba lépéséig".

Dienes-Oehm "elvi szempontból, a hatalommegosztás oldaláról nézve rendkívül aggályosnak" tartja azt is, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi álláspontot nyilvánított olyan kérdésben, "amelyben döntése időpontjában már létezik az országgyűlési képviselők 2/3-a által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat".

Sorozatban semmisít meg az AB törvényeket

Az Alkotmánybíróság a közelmúltban több, a kormánypártoknak fontos jogszabályt semmisített meg: 2012 decemberében például az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, 2013 januárjában pedig az előzetes regisztrációt is tartalmazó választási eljárási törvény több rendelkezését. A döntések nyomán a Fidesz elnökségéből többen is kritizálták az alkotmánybírákat. A legélesebben a párt választmányát vezető Kövér László, aki több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy az AB tagjai "politikai pályára léptek".

A testület keddi döntésére elsőként Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára reagált, aki az MTI-nek azt mondta, hogy a kormány "megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogja a törvény eljárásjogi hiányosságait". Az államtitkár úgy értelmezte egyébként, hogy az egyházi törvényt tartalmilag alkotmányosnak találta az AB, amely "határozatában nem tartalmi, hanem fontos, technikai jellegű kérdéseket vetett fel".

Hasonlóan fogalmazott az [origo]-nak küldött válaszában az Emmi egyházi államtitkárságának sajtóosztálya is. A válasz szerint nem lesz új törvény, hanem - az AB határozatában foglaltak figyelembe vételével - a hatályos egyházi törvényt fogják eljárásjogi szempontból módosítani.