Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett

Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.

Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A határozat előzménye az a per, amelyet a Lehet Más a Politika (LMP)indított, miután 2012. március 15-ére időzített ünnepi megemlézéséhez nem tudta lefoglalni a Hősök terét, mert a Főpolgármesteri Hivatal lefoglalta a környéket.

Az LMP a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) végzésével szemben bírósághoz fordult, az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Az LMP a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában kimondta: a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben figyelembe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt.

Az AB szerint feltételezhető, hogy visszaéltek a joggal, ugyanis a főpolgármesteri hivatal az összes olyan helyszínt lefoglalta tavaly március 15-re, amely alkalmas lett volna arra, hogy a 48-as forradalomra emlékező nagy létszámú rendezvényt megtartsanak. Az AB szerint ha a bíróság megvizsgálta volna a rendőrség elutasító határozatát, illetve azt, hogy a főváros végül lemondott a Hősök terének használatáról, akkor megtarthatták volna a rendezvényt. A bírósági határozatot az AB megsemmisítette, ezzel először élt az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések megsemmisítésére lehetőséget adó, január 1-től élő jogkörével.

Az AB kötelezettséget is előírt a jövőbeli gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságoknak: eszerint a rendőrség elutasító határozata olyan határozat, amit a bíróságnak érdemben felül kell vizsgálnia.

"Alapjogi szempontból nagyon fontos, progresszív döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely a továbbiakban elejét veheti annak, hogy a gyülekezési jog szabad gyakorlását a jogalkalmazó szervek önkényes döntéseikkel korlátozzák" - reagált az AB döntésére Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok programvezetője.

A TASZ felhívja figyelmet arra, hogy az AB döntése szerint a gyülekezési szabadság kiterjed a nem önkormányzati tulajdonú, valamint a magánkézben lévő, de a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető területekre is. Ebből az következik, hogy gyülekezési jog az iskolákra, egyetemekre, bevásárlóközpontokra, várótermekre is kiterjed. Ezeken a helyszíneken tehát még rendőrségi bejelentésre sincs szükség, de a gyülekezés nem gátolhatja meg a rendeltetésszerű működést, és be kell tartani a biztonsági szabályokat és a házirendet.

"Alapjogi szempontból nagyon fontos, progresszív döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely a továbbiakban elejét veheti annak, hogy a gyülekezési jog szabad gyakorlását a jogalkalmazó szervek önkényes döntéseikkel korlátozzák" - mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok programvezetője