A külföldön élő magyarokon veri el a port a kormány

A választási regisztráció körüli hercehurca fő vesztesei a külföldön élő magyarok lehetnek. Ha a kormány nem írja újra időben a választási törvény Alkotmánybíróság által megsemmisített részeit, lehetetlenné válik, hogy a külföldön dolgozó több százezer magyar választhasson.

Hogyan szavazhatnak jövőre a külföldön dolgozó magyarok? Maradnak-e, vagy eltűnnek a kopogtatócédulák? Hány jelöltet ajánlhat majd egy választó, és hány ajánlás kell ahhoz, hogy elindulhasson valaki a voksoláson, kell-e a boríték a szavazólap érvényességéhez? Csaknem két hónappal azután, hogy az Alkotmánybíróság a választási eljárási törvény több pontját is megsemmisítette, sem a Fidesz elnöksége, sem a témában illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nem foglalkozott még azzal, hogy korrigálja és újra előkészítse a választások lebonyolításához nélkülözhetetlen törvényjavaslatot. Pedig muszáj: azzal ugyanis, hogy az AB alkotmányellenesnek minősítette a tavaly novemberben elfogadott jogszabály egyes részeit, nemcsak az érintett pontok - a választási regisztrációról, illetve egyes kampányszabályokról szólók - dőltek ki, hanem a törvény többi, egyébként nem vitatott része sem léphetett hatályba.

Mivel egy évvel a parlamenti választások előtt már nem lehet változtatni az eljárást érintő szabályokon, a hézagossá vált törvényt heteken belül újra el kellene fogadnia a képviselőknek. A párt elnöksége ehhez képest még nem tárgyalta a kérdést, a KIM választási ügyekért felelős államtitkára pedig csak a vállát vonogatta a korrekciót firtató kérdésünkre, mondván, amíg az elnökség nem hozza meg a szükséges politikai döntéseket az ügyben, addig a tárca nem tud mit formába önteni. Nem volt szó egyébként a javaslatról a kormánypártok február eleji háromnapos gyulai frakcióülésén sem, noha ott a tavaszi ülésszakon napirendre kerülő összes fontosabb kérdést megvitatták. Az alaptörvény ugyancsak megsemmisített átmeneti rendelkezéseit például több órán tárgyalták, de a résztvevők szerint ekkor is csak periférikusan, kizárólag abban az összefüggésben esett szó a választási szabályokról, hogy az előzetes regisztrációt 2014-re már biztosan nem erőltetik.

"Ez egy nonszensz"

Pedig úgy tűnt, hogy a Fidesz meg akarja oldani a kormánypártok regisztráció melletti legfontosabb hivatalos érvét, miszerint a külföldön dolgozó magyarok nem fognak tudni szavazni: a miniszterelnök 3-400 ezer, az AB-döntés miatt elveszített szavazóról beszélt egy január közepi interjújában, de több kormányzati vezető is utalt rá az AB döntése után, hogy súlyos logisztikai problémákat okozhat, ha a külföldön munkát vállaló magyarok a korábbi eljárási törvénynek megfelelően csak az adott ország konzultusán tudják leadni voksukat.

A 2004-ben elfogadott szabályozás ugyanis még jóval kevesebbeket érintett, számuk azóta csaknem megtízszereződött: egyes becslések szerint például csak Londonban kétszázezer magyar dolgozik, de Berlinben is több tízezer. Vagyis, ha az előbbi példát véve az érintetteknek csak a harmada akar majd szavazni, a szavazásra biztosított 13 óra alatt akkor is hetvenezer - óránként ötezer - ember akarna bejutni a nagykövetségen kialakított szavazókör fülkéibe.

Szavazók sorban állása egy újbudai szavazókörben 2010-ben

"Ez nonszensz, nyilvánvalóan biztosítani kell, hogy mindenki élhessen a választójogával" - mondta az [origo]-nak egy a témát közelről ismerő kormánypárti szakértő, aki azonban úgy tudja, hogy a választási eljárási törvénybe mégsem kerül be ezzel kapcsolatban semmilyen módosítás.

Ugyanezt erősítette meg az [origo]-nak több fideszes, illetve kormányzati vezető is, bár mindannyian máshogy közelítették meg a kérdést. A párt egyik elnökségi tagja nem titkolt kárörvendéssel a hangjában azt mondta, hogy "a Fidesz mossa kezeit", az AB határozata alapján szerinte ugyanis "nincs mit tenni", mert nem lehet különbséget tenni szavazó és szavazó között. Vagyis nem lehet elrendelni csak a külföldön dolgozókra vonatkozó regisztrációt, és engedélyezni például azt, hogy az eredeti törvénynek megfelelően levélben is szavazhassanak, hiszen ugyanúgy magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkeznek, mint az itthon élők. A levélben szavazás biztonságát szerinte ráadásul a regisztráció garantálta volna, ennek hiányában viszont nem lehet ellenőrizni, hogy a postán érkezett voksot valóban az érintett adta-e le.

Nem kell könnyítés a protestszavazóknak?

A párt egy másik vezetőségi tagja úgy vélte: nem véletlen, hogy az elnökség egy percet sem foglalkozott még a kérdéssel, szerinte ugyanis főként olyanok élnek, illetve vállalnak munkát külföldön, akik a kormánnyal vagy a hazai helyzettel elégedetlenek, így "nem kell erőltetni" vagy megkönnyíteni, hogy távolról is leadhassák feltételezett protestszavazataikat.

Gulyás Gergely, az alkotmányügyi bizottság fideszes tagja ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek nevezte ezt az érvelést. Szerinte nem a kormánnyal szembeni elégedetlenség miatt hagyják el az országot tömegesen, hanem mert az Európai Unióba való belépésünkkor a magyar munkavállalókkal szemben bevezetett külföldi munkavállalásra vonatkozó 7 éves korlátozás 2011 májusában megszűnt, így azóta valamennyi európai uniós országban korlátozás nélkül vállalhatnak munkát a magyar állampolgárok is. Nyilvánvaló, hogy a hazai bérek nem versenyképesek a brit vagy német fizetésekkel.

A képviselő, akinek állítása szerint több, a jelenlegi kormánnyal szimpatizáló ismerőse dolgozik Londonban, az [origo]-nak azt mondta: megítélése szerint nem kell feltétlenül törvénybe iktatni a külképviseleti szavazással kapcsolatos részletszabályokat, hanem elég lenne a jogszabály végrehajtási rendeletében előírni, hogy a nagykövetségek, konzulátusok igény esetén több szavazókört is biztosíthatnak. A probléma Gulyás Gergely szerint eleve csak néhány európai nagyvárosban áll majd fenn, amelynek külképviseletétől a választási szervek előzetes becsléseket kérhetnek az ott élő magyarok számáról. Egy magyarországi szavazókörhöz az eddigi választási eljárási törvény szerint legfeljebb 1200 választó tartozhatott, amit a képviselő szerint nagyjából alapul lehet venni a külföldi voksolók esetében is.

Ez például 50 ezer londoni szavazót feltételezve 33 szavazókört jelentene, kérdés azonban, hogy ezek személyi és tárgyi feltételeit (például a helyszíneket) képesek-e biztosítani a követségek.