Az utolsó pillanatban rohamoznak az aggódó felvételizők

Alig egy nap van még a felsőoktatásba való jelentkezésre, a felvételi iroda ügyfélszolgálatát ilyenkor elárasztják kérdéseikkel a túlságosan is aggódó diákok és szüleik. A hallgatói szerződés a felvételi jogásznál slágertéma, az ügyfélszolgálaton azonban az után érdeklődnek a legtöbbször, hogy melyik rubrikába milyen kód való.

Pénteken lejár a jelentkezési határidő a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Addig postára kell adni a jelentkezési lapot, vagy le kell zárni az internetes jelentkezést. A diákok dolgát nehezíti a sokféle kitöltendő rubrika, és az utolsó pillanatban észbe kapóknak arra is rá kell jönniük, hogy akár órákba is beletelhet a jelentkezés.

"A jelentkezők kilencven százaléka az utolsó héten kap észbe, és akkor kezdi kitölteni a jelentkezési lapot vagy az e-felvételit - mondta az [origo]-nak Bukta Péter, az Educatio ügyfélszolgálatának vezetője. Ilyenkor több ezren keresik fel a felvételit lebonyolító állami cég ügyfélszolgálatát, elsősorban a jelentkezés benyújtásával, a pontszámítással és a képzésekkel kapcsolatos kérdésekkel.

Kiderítik, hogy melyik rubrikába mit kell írni

A Maros utcai irodában kedden délután is egymást váltották az érdeklődők. Volt, aki csak egy tájékoztató füzetért vagy jelentkezési lapért ugrott be, mások órákon keresztül ott ültek, hogy kitöltsék az adataikkal a nyomtatványokat, és csak néha ugrottak oda az ügyfélszolgálatosokhoz rákérdezni egy-egy homályosabb pontra. Arra a kérdésre, hogy miért az utolsó pillanatban kezdenek hozzá a jelentkezéshez, egy lány csak annyit felelt: "Ötvenszer átgondoltam, nem hamarkodom el."

"A felvételi tájékoztató eljárási szabályokra vonatkozó része egy elég hosszadalmas és száraz olvasmány, ritkán látunk olyan felvételizőt, aki mind a kétszáz oldalt átolvassa" - mondta Bukta. Szerinte a felvételizők szeretik a saját helyzetükre vonatkoztatva feltenni a kérdéseiket, például arról, hogy mi történik, ha csak később tudják leadni az érettségi eredményeiket.

Az utolsó napokban pedig sok a türelmetlenebb érdeklődő. "Azt gondolják, hogy tizenöt perc alatt meg lehet csinálni, pedig nem. Össze kell szedni az eredményeket, dokumentumokat, utána kell nézni, hogy hol milyen követelmények vannak" - mondta Bukta.

A kedden érdeklődők túlnyomórészt technikai jellegű kérdéseket tettek fel. "Nem voltunk biztosak benne, hogy melyik rubrikába mit kell írni" - mondta két lány, akik a jelentkezési lapjukról faggatták az ügyfélszolgálatost. "Nagy a tét, nem akarom, hogy visszaküldjék, inkább bejövök, és megkérdezem a dolgokat" - mondta egy fiú. Más egyszerűen csak azért jött be, hogy az ügyfélszolgálatossal együtt átszámolja a pontjait.

Túl sokat aggódnak

Sok szülő is felkeresi az ügyfélszolgálatot. Ők Bukta szerint gyakran kérdeznek a tanulmányok anyagi oldaláról, például az ösztöndíjakról, az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzések közötti átjárhatóságról, vagy arról, hogy kinek és mikor kell aláírnia a hallgatói szerződést. "A szülők előregondolkodnak, ami logikus, hiszen az ő pénztárcájukat érintik a költségek" - mondta Bukta.

Ottjártunkkor is megjelent néhány szülő, volt, aki a gyerekével jött, mások egyedül. Egy idősebb nő például a harmincas éveiben járó fia helyett jött be, mert a fiú Sopron környékén lakik. Őt a felvételi díj érdekelte elsősorban, de elpanaszolta azt is, hogy a fia választott egyetemén, az ELTE BTK-n milyen botrányok történtek az elmúlt időben (a bölcsészkar hallgatói önkormányzatát a diákok listázásával gyanúsítják).

"Sok a túlaggódás, a felesleges apróságokon való fennakadás" - mondta Bukta. Szerinte a jelentkezési lap egyik legnagyobb hátránya, hogy nagy a hibázási lehetőség. Van, hogy a felvételizők kihagynak egy fontos adatot, vagy egyszerűen csak olvashatatlanul írnak, így sokakat hiánypótlásra kell felszólítani. Ezért próbálják rábeszélni őket az egyszerűbb e-jelentkezésre. A felvételizők többsége tavaly már ezt az internetes jelentkezést használta, de még így sokan jelentkeznek postai úton.

Az ügyfélszolgálaton szinte mindenki a postai jelentkezést választotta. "Nem bízom az e-jelentkezésben" - mondta egy lány. Más magát az internetet nem szereti, de volt olyan fiú, akinek a túlbuzgó anyja előre beszerezte a nyomtatványt.

Bukta szerint minden évben vannak félreértések, amelyeket az ügyfélszolgálat munkatársainak tisztázniuk kell. Sokan például azt hiszik, hogy az e-felvételihez kötelező az ügyfélkapu-regisztráció, pedig ez csak egy lehetőség. "Valaki egyszer azt hitte, hogy jegyzői engedélyt kell kérni az e-felvételihez, de ez egy nagyon téves információ" - mondta.

Majd húsz év múlva behajtják

Az utóbbi hónapok egyik legvitatottabb kormányzati intézkedése, a hallgatói szerződésben vállalt röghöz kötés az ügyfélszolgálaton nem, de a szintén az Educatio által üzemeltett Felvi Jogásznál igazi slágertémának számít, mert sokan érdeklődnek utána, hogy milyen feltételekkel vehetnek részt államilag támogatott képzéseken.

A röghöz kötésről megoszlik a felvételizők véleménye. Egy villamosmérnöknek készülő fiú azt mondta, nem érdekli a hallgatói szerződés, ő mindenképpen külföldön akar dolgozni. "Majd húsz év múlva, ha behajtják, akkor kifizetem a kinti fizetésemből" - mondta.

Egy lány viszont megérti, hogy az állam azt szeretné, hogy a diákok itthon dolgozzanak, neki is ez a szándéka, de megrémiszti, hogy ezt "írásba is kell adnia". Kisebb generációs vitát is előhozott a röghöz kötés. Egy fiatal lány megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor meghallotta a hallgatói szerződésre vonatkozó kérdést. Azt mondta, ő költségtérítéses képzésre akar jelentkezni, így nem kell foglalkoznia vele, a mellette álló apja azonban megjegyezte, hogy nem baj, ha az ország is profitál a gyerek tanulmányaiból. "Én 79 és 82 között jártam egyetemre. Akkor egyáltalán nem lehetett külföldre menni, na. akkor melyik a röghöz kötés?" - mondta.

Egy középkorú pár női tagja csak a fejét csóválta, mikor szóba került a röghöz kötés. "Az nem lenne jó, ha mindenki elmenne, de a lányomnak például a külföldet javaslom" - mondta a negyvenes éveiben járó nő. Ő igazgatásszervező szakra szeretne jelentkezni, de az állami képzéshez nincs elegendő felvételi pontja. Így csak önköltséges képzésre mehet, azt azonban még nem tudja, honnan fogja előteremteni rá a pénzt. "Muszáj megoldanunk valahogy" - mondta, és hozzátette, hogy akár a diákhitel is szóba jöhet. "Kell a diploma, hogy lábra tudjunk állni" - mondta. A felsőfokú végzettséggel ugyanis nőne a fizetése is.

Felnőttek is kérnek pályaválasztási tanácsot
Az Educatiónál felvételi pályaválasztási tanácsadásra is lehet jelentkezni. A pályaválasztási tanácsadó az [origo] kérdésére elmondta, hogy nem csak középiskolások fordulnak hozzá, a tanácsot kérők kétharmada ugyanis egyetemista, főiskolás, illetve már végzett felnőtt.

"A középiskolások még a fakultációválasztás, hova jutok be és elég lesz-e a pontszámom kérdéskörben mozognak, az egyetemisták pedig pontosan látják, hogy első választásuk a középiskolás logika alapján helytelennek bizonyult. Ők már arra keresik a választ, hogy mi érdekelné őket igazán" - írta a tanácsadó. Szerinte januárban és februárban jól érzékelhető egyfajta krízishangulat. A nyomás ugyanis nagyon erős, "mind a család, mind az iskola hozzájárul ehhez". A jelentkezők többsége önállóan dönt a segítségkérés mellett, de gyakori a szülők által kért időpont is.