Sólyom: Képtelenség a kormány ötlete

A volt köztársasági elnök szerint az az elképzelés, hogy az AB ne hivatkozhasson a korábbi döntéseire, olyan, mintha az orvosoknak azt mondanák, felejtsék el korábbi tapasztalataikat. Sólyom szerint Kósa Lajos javaslatát csak olyan bírók tudnák betartani, akik nem ismerik az alkotmányjogot, vagy szándékosan le akarják rombolni.

A bírák "sosem másolnak", hanem gondolkodnak, és mindig megindokolják, hogy korábbi határozatuk miért releváns az új ügyben is - reagált Sólyom László korábbi köztársasági elnök Kósa Lajosnak a Fidesz elnökségéhez benyújtott javaslatára, amely szerint a jövőben "nem teszik lehetővé a puskázást" az Alkotmánybíróságnak, azaz, hogy automatikusan hivatkozzon korábbi határozataira.

A korábbi államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi alaptörvény alapjogokról és államszervezetről szóló szakaszai alig különböznek a korábbi alkotmányos szabályoktól, emellett a szöveg arra is utal, hogy tiszteletben tartja a történeti alkotmány vívmányait. "A történeti alkotmányból többnyire az elmúlt húsz év határozatai használhatók, Szent István törvényei kevésbé" - fűzte hozzá.

A korábbi ítéleteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen minden alkotmányos szakasz mögött sokrétű gondolatok vannak, ezeknek része az európai és a magyar jogtörténet és az elmúlt húsz év alkotmányértelmezése is. "Ha azt akarják megtiltani, hogy határozataiban korábbi AB-döntésekre utaljon a bíróság, meg lehet tenni, de a gondolatokat nem lehet kiirtani az emberek fejéből" - mondta Sólyom László.

Olyan ez - folytatta -, mintha az orvosokat arra akarnák kötelezni, hogy csak a tavalyelőtti orvosi rendtartás alapján gyógyítsanak, és amit korábban tanultak és tapasztaltak, felejtsék el. Mint mondta, fenyegető korlátozásnak hangzik, de valójában kivitelezhetetlen, hogy az AB ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött. Az "újrakezdés" célját legfeljebb úgy lehetne elérni, ha olyan bírákat választanak meg, akik nem ismerik a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot, vagyis a magyar alkotmányjogot. Vagy ha ismerik, tudatosan le akarják rombolni - jelentette ki.

A Fidesz harmadik, az AB hatáskörét érintő javaslatát - amely a legfőbb ügyésznek és a Kúria elnökének is lehetővé tenné, hogy normakontrollt kezdeményezzen - helyesli Sólyom László. Mint mondta, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa is fontos ügyekben élt ezzel a jogával.

A magyar fejlődés ellentétes a fősodorral

A volt államfő az MTI kérdésére elmondta, sajnálja, hogy az új alaptörvény életbelépésével megszűnt, hogy bárki jogi érdek nélkül az AB-hoz fordulhat. Szerinte ez a lehetőség 1990-től bevonta az embereket a jogi rendszerváltásba, megtapasztalhatták, hogy a politikának is vannak korlátai az alkotmányban. Elismerte azonban, hogy "a lendület alábbhagyott", és ahogy múltak az évek, sokan öncélúan árasztották el beadványaikkal a testületet. Ezért elfogadható, hogy ezt a lehetőséget felváltotta a magyar jogrendszerből eddig hiányzó alkotmányjogi panasz.

Sólyom László úgy látja, a mostani időszak az elmúlt húsz év jogállami kultúrájának próbája, de véleménye szerint a magyar alkotmányos gondolkodás elég erős. "Mára felnőtt egy fiatal jogásznemzedék, és az emberek is megszokták a szabadságot, azt, hogy vannak jogaik" - hangsúlyozta.

A volt államfő kedden Bernben tartott előadást az európai alkotmánybíróságok és a törvényhozás viszonyáról a német nyelvterület mintegy kétszáz fiatal alkotmányjogászának. "Ez a tudományos rendezvény nem a magyar helyzetről szólt. A svájci, a német és a francia alkotmánybíráskodás változásai és politikai megítélésének részletes elemzése mellett a magyar helyzet csupán egy példa volt - egy olyan változásra, amely a fejlődés fő sodrával ellentétes" - fejtette ki.

Sólyom László feladatának tartja, hogy visszautasítsa a Magyarországról főleg a nyugati sajtóban gyakran felidézett, elfogultan negatív képet. Épp ilyen fontos szerinte, hogy a magyarországi fejleményeket nemzetközi távlatba és összefüggésekbe helyezve mutassa be, mind itthon, mind külföldön.