Az alaptörvény fércmű marad még sokáig

Csak a ciklus végén lehet szó arról, hogy a kormány korrigálja az alaptörvény eddig kiadott több százezer példányát. Aki most olvas bele az ajándékba kapott vagy névre szólóan rendelt kiadványokba, az meglehetősen elavult képet kap Magyarországról. Az alaptörvény népszerűsítéséért felelős megbízott szerint ez azonban nem gond, főképp, hogy a következő ciklusig úgyis változni fog még a szöveg.

Hiába módosította a kormánypárti többség alig egy éven belül immár negyedszer a korábban gránitszilárdságúnak mondott alaptörvényt, a kormány annak ellenére sem tervezi, hogy frissítse vagy aktualizálja a dokumentum eddig kiadott példányait, hogy a változtatások időközben számos területen alapjában írták át az addig élő szabályokat.

Az alaptörvény különböző kiadásait - ahogy arról korábban beszámoltunk - Kövér László házelnök aláírásával tízezerszám rendelték meg az állampolgárok, de több ezren vásároltak a Magyar Nemzeti Galériában és az interneten kapható díszkiadásokból is. Mindezeken túl több tízezret osztott szét a kormány az érettségizők között is, és a közigazgatási államtitkár előírására a 3200 hazai önkormányzatnak is ki kellett helyeznie egyet-egyet a hivatalokban felállítandó alaptörvény asztalára.

Ebben az összesen több mint százezer kiadványban, illetve a Parlamentben, a Sándor-palotában és a Nemzeti Galériában elhelyezett három gigantikus méretű díszkiadásban még egyetlen szó sincs arról, hogy ne élhetnének az utcán a hajléktalanok, hogy az egyetemistáknak hallgatói szerződést kell kötniük, hogy az Alkotmánybíróság ne hivatkozhatna korábbi határozataira, kampányidőszakban csak a közmédiában jelenhetnek meg a pártok hirdetései vagy, hogy az állam egy esetleges nemzetközi bírósági elmarasztalás esetén különadót vethet ki a bírság összegének előteremtésére.

Schmitt Pál volt és az akkor még csak EP-képviselő jelenlegi államfő, Áder János az alaptörvény díszkiadásával

Bár ilyen mértékű változások után a logika azt diktálná, hogy az alaptörvény általános megismertetését szimbolikus ügynek tartó kormány korrigálja valamilyen módon a kiadványokat, úgy tudjuk, nemhogy az eddig kiadottakat nem javítják ki, de a még el nem adott példányokat sem vonják vissza, sőt a jövőben is az eddigi szöveget postázzák majd a megrendelőknek.

A dokumentum népszerűsítéséért felelős miniszterelnöki megbízott, Kerényi Imre az [origo] megkeresésére azt mondta, hogy a "megfelelő időpontban" ki fognak majd adni a módosításokat tartalmazó pótlapokat vagy kiegészítő kiadványokat. Ez azonban szerinte mindenképp csak azután várható, hogy "megáll a folyamat", vagyis nem módosítanak többet a szövegen.

"Szerintem csak a következő ciklus elején lesz aktuális, de nem is kell sürgetni, vagy elkapkodni, mert nincs terjesztési kényszer" - érvelt lapunknak a megbízott, elutasítva egyúttal azt a felvetést, hogy a birtokukban lévő példányok alapján nem kapnak pontos képet a magyar jogrendszerről, akik megvették, megkapták, vagy ezután szerzik be a még módosítások nélküli alaptörvényt. Kerényi Imre szerint ugyanis aki akarja, az a módosított verziót azonnal megtalálhatja és elolvashatja az interneten.

Az alaptörvényt továbbra is jogi műremeknek tartó rendező egyébként semmi különöset nem lát abban, hogy időnként módosul az eredeti szöveg: a jogfejlődés szerinte ugyanis mindenütt kikényszeríti az alkotmányok módosítását, és szerinte az Egyesült Államokban sem talál benne senki kivetnivalót, amikor pótlapokkal, illetve néhány oldalas csatolmányokkal egészítik ki az idén 225 éves eredeti dokumentumot.

A miniszterelnöki biztos állítása szerint a kérdésről nem beszélt még a kormányfővel, és információink szerint egyelőre a kormány, illetve az illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sem foglalkozott a kérdéssel.

Az alaptörvény 2012 január 1-i hatályba lépése óta elfogadott módosításai:

A 2012 január 1-jén hatályba lépett alaptörvényt először 2012 júniusában módosították, amikor is a törvény átmenetinek nevezett - valójában korántsem átmeneti szabályokat rögzítő - rendelkezéseit minősítették az eredeti dokumentum részévé. (Ezeket épp e formai trükk miatt tavaly decemberben megsemmisítette az Alkotmánybíróság.) Az október végi második módosítással a választási regisztráció alapvető szabályait foglalták az alaptörvénybe, (a választási feliratkozás intézményét később ugyancsak elmeszelte az AB), a harmadik, tavaly decemberi korrekcióval pedig a földtörvényt nyilvánították sarkalatos jogszabállyá. A negyedik, az óriási belföldi és nemzetközi tiltakozás ellenére hétfőn elfogadott módosítással az átmeneti rendelkezések AB által elmeszelt pontjai mellett számos, az alaptörvény érinthetetlenségét garantáló passzust is beépítettek a szövegbe. Ez utóbbiakról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.