Gatyába rázzák a Fidesz csapatait

Hetek óta kereste a Fidesz elnöksége azt a témát, amivel elkezdheti felrázni a választóit, a rezsicsökkentés jogosságát kétségbe vonó bírósági döntés miatt induló aláírásgyűjtéssel pedig jóformán az ölébe hullott a lehetőség. Az akció púp a fideszes képviselők hátán, bár senki nem vitatja, hogy hasznos és fontos az akció. A párt 2002-ben sokat veszített a későn beindított kampánnyal, úgy tűnik, hogy most nem akarja újra elkövetni ezt a hibát.

A választók aktivizálása, az önkéntesek bejáratása, a választókerületek szervezettségének feltérképezése, és nem utolsósorban a meglévő választói adatbázisok felfrissítése - ilyen válaszokat adtak az [origo] által megkérdezett fideszes választókerületi vezetők arra a kérdésre, hogy mi a célja a párt múlt héten indított rezsicsökkentéses szimpátiakampányának.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kósa Lajos a párt ügyvezető alelnöke március 11-én, a Fidesz elnökségének a parlamenti ülés ideje alatt összehívott rendkívüli elnökségi ülése után jelentette be, hogy aláírásgyűjtő akcióval kéri a párt a családok támogatását a rezsicsökkentési program megvédéséhez. Az akció az indoklás szerint a Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete miatt vált szükségessé, amelyben a bíróság a gázszolgáltatóknak adott igazat abban a perben, amelyet a Magyar Energia Hivatal ellen indítottak a hivatal rendszerhasználati díjakat megállapító rendelete miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben botrányosnak minősítette a bíróság döntését, az Országgyűlés kormánypárti többsége másnap pedig már el is fogadta azt a törvényjavaslatot, amely a már folyamatban lévő eljárásokban is megtiltja a szolgáltatóknak, hogy a rezsicsökkentésből származó költségeiket áthárítsák a lakosságra (utóbbi azért fontos, mert több per is folyamatban van még, sőt kedden időközben az áramcégek is pert nyertek). A bírósági döntés azonban mégsem indokolja önmagában a rezsicsökkentés megvédését, hiszen a parlament fideszes többsége időközben rendeletalkotási jogot biztosított az energiahivatalnak, amelynek döntéseit így már bíróság nem, csak az Alkotmánybíróság vizsgálhatja felül.

Hetek óta keresték a témát

A bíróság ítélete - noha nem lehetett előre sejteni - a legjobbkor jött a Fidesznek, a párt elnöksége ugyanis az [origo] információi szerint hetek óta kereste azt a témát, amivel egy évvel a választások előtt kicsit megmozgathatja választóit. A megfelelő téma kiválasztása a döntést ismerő kormánypárti politikusok szerint azért sem volt egyszerű, mert a kormány mellett kellett mozgósítani, ami mindig nehezebb, mint ellene.

Hiába volt napirenden tavaly év vége óta, és vált az idei év fő kommunikációs húzásává a rezsicsökkentés, a naponta sulykolt intézkedésekben és minden háztartásba eljutó reklámokban nem volt interakció. A szolgáltatókat védő bírósági döntés - vagyis a rezsicsökkentés veszélybe kerülése - a pártvezetés szerint viszont már alkalmas lett arra, hogy aktivizálja az embereket. Sőt még azokat is, akik amúgy nem szimpatizálnak a kormánnyal, de a gáz- és villanyszámláik alacsonyan tartása érdekében szívesen adják az aláírásukat.

Az akcióról több választókerületi vezető is azt mondta hétfőn, hogy az púp a hátára, de a célját mindannyian fontosnak ítélték, mert egyetértenek a miniszterelnökkel, hogy egy évvel a választás előtt lassan ideje volt megszólítani valamivel az embereket. Orbán Viktor - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - egy február végi, választókerületi elnököknek szóló eligazításon "a kampány elkezdődött!" - felkiáltással igyekezett harci hangulatba hozni a Fidesz leendő képviselőjelöltjeit. A kormányfő azóta több, a képviselőjelölteknek Balatonszárszón tartott kampánytréningen is elismételte a felszólítást, hogy mindenki szedje össze magát, és szedje ráncba a csapatait. A korainak tűnő aktivizálódásban a fideszesek szerint a 2002-es választási vereség tanulsága vezette a miniszterelnököt, a Fidesz akkori bukásában a belső eligazításokon visszatérő értékelés szerint ugyanis nagy szerepe volt a párt késői ébredésének.

Tíz hétig napirenden tartani

A megkérdezett képviselők közül volt, aki "az eltespedt nyáj (az aktivisták) egybeterelése miatt" nevezte időszerűnek az akciót, vagyis hogy felmérhesse, hogy a legutóbbi akció óta mekkora volt a lemorzsolódás az önkéntesek körében, illetve kik azok, akikre majd lehet számítani a mozgósításban. Abban minden választókerületi vezető egyetértett, hogy az adatbázisok bővítése és frissítése miatt is fontos és időszerű volt már egy hasonló akció.

A mostani aláírásgyűjtésről a nemzeti ünnep előtt egy nappal külön eligazítást is tartott a fővárosba rendelt választókerületi elnököknek és munkatársaiknak a Fidesz pártigazgatója. Kubatov Gábor ukáza szerint a tíz hétig tartó akció alatt minden választókerületben a körzetben élők 20-25 százalékának aláírását kell a fideszeseknek megszerezniük. Ezt az eredetileg megjelölt kitelepüléses (közterületi) adatgyűjtéssel több megkérdezett is teljesíthetetlennek nevezte, azt pedig egyikük sem tudta biztosan, hogy gyűjthetnek-e aláírásokat a választók lakásainál is, ahogy azt egy hétfőn benyújtott, kedden már el is fogadott törvénymódosítás lehetővé tette.

Kettő az egyben aláírásgyűjtések

A Fideszben több ciklusra visszamenő hagyománya van a hasonló, amerikai mintájú, egyszerre mozgósító és adatbázis-építést szolgáló aláírásgyűjtéseknek. Az első, a 2004-es európai parlamenti választás előtt indított Nemzeti Petíciós aláírásgyűjtéssel a rendszerváltoztatás eredeti céljai mellett állhattak ki az Orbán Viktor által megszólított polgárok. 2005 tavaszán a köztársasági elnökválasztás előtt tartott a Fidesz szimpátiaszavazást. 2009-ben a büntető törvénykönyvet szigorító három csapás javaslat elfogadtatásáért gyűjtötték utcai standokon a szignókat, a 2010-es választás előtt pár hónappal, 2010 januárjában pedig a nyugdíjkorhatár emelése ellen indult hasonló akció.

Bár a Fidesz valamennyi alkalommal cáfolja az ezzel kapcsolatos állításokat, korábban többször is bebizonyosodott már, hogy a párt törvénytelenül épített adatbázisokban tartja nyilván a választóit, és minden alkalmat megragad ezen nyilvántartások frissítésére és gondozására.

Legutóbb tavaly decemberben egy 2009-es pécsi időközi polgármester-választásról készült videó került nyilvánosságra, amelyen Kubatov Gábor pártigazgató és a párt pécsi kampányfőnökének utasításai alapján listázták a helyi választókat az aktivisták. 2007-ben a Magyar Rádió hangfelvétellel is igazolta, amint a Fidesz egyik választókerületi koordinátora arra buzdította a szociális népszavazás kampányának aktivistáját, hogy körzetének névjegyzéke alapján haladva írja a felkeresettek mellé a pártállásukat. A kampányfőnök azt is elmondta, nem számít, hogy az önkéntes mennyi aláírást gyűjt, mert az elsődleges cél úgyis csak az adatbázis frissítése, és hogy a későbbi mozgósítás érdekében minden választót felkeressenek.

2012 szeptemberében Kubatov Gábor már nem tagadta, hanem jogszerűnek nevezte az adatbázis-építést: "A listák nincsenek másért, csak hogy az ember elmenjen a saját szimpatizánsaihoz, és ott megkérdezze a véleményüket bizonyos dolgokról, mi így teszünk a választások előtt is, a választások közben is, amikor aláírásokat gyűjtünk" - fogalmazott a pártigazgató, a demokrácia egyik legszebb folyamatának nevezve egyúttal a pártban alkalmazott eljárást.