A legkockázatosabb szavazás
Hétfőn szavaz a parlament az alaptörvény negyedik módosításáról, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alkotmányba. Emellett bekerülne az alaptörvénybe a röghöz kötés, és az, hogy a korábbi AB-határozatok hatályukat veszítik. A módosítás ellen nemcsak itthon tiltakoztak - csütörtökön néhány tucatnyian a Fidesz-székházat is megrohamozták - hanem a szavazás elhalasztását kérte az Európa Tanács főtitkára és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság is felhívta Orbánt az aggodalmai miatt. Hétfőn az MSZP nyomógombos szavazást kért a zárószavazás elhalasztásról, kíváncsian várjuk, hogy az ellenzék máshogy is tiltakozik-e majd a szavazás ellen: a választási regisztráció alaptörvénybe foglalásánál például az LMP-sek kék cédulákkal árasztották el az üléstermet. Ugyanakkor meglepődnénk, ha a kétharmados többség bármilyen akciótól megrettenve levenné a napirendről a kérdést. Néhány zárószavazás előtti módosító azonban simán előkerülhet még a fiókból az utolsó pillanatban.
A leggyorsabb törvényhozás
A játékgépek villámgyors betiltása után már nem okoz meglepetést egyetlen kivételes sürgős eljárásban elfogadott törvényjavaslat sem. Pénteken este nyújtották be, hétfőn már tárgyalják, kedden pedig el is fogadják a földgáz- és a villamosenergia-törvény legújabb módosítását a kormánypárti képviselők. A rezsicsökkentés-ügyi tervezet lényege, hogy a gáz- és áramszolgáltatók nem háríthatják át az őket terhelő különadókat. Nem kétséges, hogy keddre meglesz az új törvény.
A legnagyobb konszenzus
A héten tárgyal a parlament arról a javaslatról, amely ezentúl minden október harmadik szombatját "a finnugor rokon népek napjává" nyilvánítaná. Nagy vita nem várható, ugyanis a tervezetet közösen nyújtották be fideszes, KDNP-s, MSZP-s és jobbikos képviselők, sőt a volt LMP-s Szilágyi Péter is a benyújtók között van. És hogy miért éppen október harmadik szombatjánál kell bevésnünk a naptárba, hogy finnugor népek napja? Az indoklás szerint az észtek 1931 óta ezen napon emlékeznek meg a finnugor népekről. Ha nem érkezik módosító, kedden meg is szavazzák a képviselők a javaslatot.
A legnagyobb felkiáltójel
Különösen szeretjük, ha egy képviselő felkiáltójelet tesz a kérdésébe, mert ez nem is titkoltan utal arra, hogy a képviselő érdemi választ nem vár a kormánytól, hanem inkább saját gondolatait szeretné megosztani a tévénézőkkel. Az ellenzéki kérdésekben hemzsegnek a felkiáltójelek, ezúttal viszont két fideszes alákérdezésében találkozhatunk vele. Koszorús László és Talabér Márta egy emberként kiáltja - kisebb hibát ejtve a kérdésben a névelőnél: "Az szocialista kormányok eredményeivel szemben 2010 óta javult a nők foglalkoztatása Magyarországon! A kormány intézkedései mennyiben segítik elő a nők munkaerő-piaci helyzetének javulását?" - teszik fel ezután a kérdést a nemzetgazdasági miniszternek. Cséfalvay Zoltán államtitkár pedig örülni fog, hogy válaszolhat.
A legnagyobb cigányozás
Ha múlt héten Orbán Viktor a jobbikos Dúró Dóra kérdését rasszistának nevezte, kíváncsiak lennénk, mit mondana Novák Előd eheti kérdésére. A Jobbik alelnöke azt kérdezi a belügyminisztertől, "mit szól hozzá, hogy a cigánybűnözés már felütötte a fejét a Parlamentben is?"
A legnagyobb átköltés
A jobbikos Apáti István a belügyminiszternek címzett kérdésénél, "Isten hozta, Miniszter Úr, ez a való világ!", óhatatlanul eszünkbe jut Ganxta Zolee és a Kartel slágere. Az eredetiben ez persze úgy hangzik, hogy "Isten hozott nálam, öcsém, ez a való világ", és kíváncsiak vagyunk, hogy Apáti képviselő átkölti-e majd a refrén második sorát is ("pénz, drogok, fegyverek, na meg a pinák").
A legfárasztóbb szóvicc
Arról már a hétvégi MSZP-s évértékelőn elhangzott viccekkel kapcsolatban is megemlékeztünk, milyen az, ha egy politikus poénkodik. A kínosság csak fokozódik, ha egy politikus szóvicceket gyárt. A szocialista Pál Béla nem zavartatta magát, és a nemzetgazdasági miniszternek már a kérdésben elsüt egy ősrégi fárasztó poént: "Befürödnek a fürdők a Széchenyi Pihenőkártyával?"
Ami lesz még - birkózás és nemzetbiztonsági ellenőrzés
Az Országgyűlés a kétnapos ülésén szavaz a többi között arról a határozati javaslatról, amely a birkózás olimpiai sportágként való megőrzésének támogatásáról szól. Elfogadják emellett a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentését. Ezt követi a napirend szerint az alaptörvény negyedik módosításának végszavazása és a bírák nyugdíjkorhatáráról szóló törvényjavaslat zárószavazása.
Kedden kezdődik a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló javaslat általános vitája. Kocsis Máté és Csampa Zsolt fideszes képviselő javaslata lehetővé tenni a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés lehetőségét az érintett munkakörökben. Vagyis a jövőben nemcsak az állás betöltése előtt, hanem később is bármikor lehetne ellenőrizni például egy miniszterelnökségi dolgozót. Szintén kedden kezdődik annak a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott javaslatnak a tárgyalása, amely három hónapra kizárná a közmunkából azt, akinek lóg a gyereke az iskolából, vagy nem tartja rendben a lakókörnyezetét.