Az alaptörvény-módosítás elhalasztását kéri az Európa Tanács

Nem lesz elég idő a szakértői véleményezésre, ezért az alaptörvény jövő hétfőre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács főtitkára. Az uniós diplomata szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.

Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. "Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével" - áll Jagland nyilatkozatában.

"Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokratikus alapelvét" - fogalmazott Thorbjorn Jagland. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.

A kérdéskör olyannyira összetett, hogy szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság - tette hozzá. Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni. "Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak" - állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget. Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, aki február 25. és 27. között látogatást tett Magyarországon.

Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal ellentétesnek minősített.

A két képviselő azért látogatott Magyarországra, hogy jelentést készítsen arról, indokolt-e, hogy az Európa Tanács úgynevezett monitoringeljárást indítson Magyarország ügyében. A tervek szerint a jelentést áprilisban beterjesztik az ET parlamenti közgyűlésének monitoringbizottsága elé.

Az ET közleménye szerint a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről.

Fidesz: Félreértésen alapul az Európa Tanács főtitkárának véleménye

A Fidesz nevében Rogán Antal frakcióvezető és Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes reagált az Európa Tanács főtitkárának nyilatkozatára. A politikusok nem tarják elfogadhatónak, hogy az Európa Tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elfogadását megelőzően olyan előzetes ítéletet hirdessen, mely nyilvánvaló félreértésen alapul.

Különösen furcsának tartja Rogán és Gulyás ezt az eljárást azért, mert az Európa Tanács két, Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője február végén hivatalos látogatáson járt Magyarországon, ahol az Országgyűlés elnökétől, illetve a kormánypárti frakciók vezetőitől kaptak részletes tájékoztatást az alkotmánymódosítás okairól. Nyilvánvaló félreértés az Európa Tanács főtitkárának azon állítása, mely szerint "a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített" - írják.

A képviselők szerint a valóság ezzel szemben az, hogy az Alkotmánybíróság az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítette meg, és kifejezetten azt a feladatot adta az Országgyűlésnek, hogy valamennyi alkotmányos szabályt az Alaptörvénynek kell tartalmaznia, így az Országgyűlés köteles belefoglalni a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe. Ezért a jelenlegi módosítás nem csupán nem ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével, hanem éppen annak végrehajtását szolgálja. Az átmeneti rendelkezések több mint egy évig a magyar jogrend részét képezték, ezen idő alatt számtalan európai testület vizsgálatát kiállták - - írja Rogán és Gulyás, akik szerint a kommunizmus vezetőinek nyugdíjmérséklése, a diktatúrák elítélése, vagy éppen az emberi méltóság kiemelt védelme összhangban állnak Európa közös alkotmányos hagyományával, ezért mind a tartalmi, mind az eljárási kritikákat megalapozatlannak tartják.

Magyarország demokratikus jogállam, ahol az államhatalmi ágak különváltan működnek, de az alkotmányozó hatalom kizárólag a magyar Országgyűlést illeti meg. A kormánypártok és a magyar kormány azonos mércéhez és egyenlő elbíráláshoz ragaszkodva továbbra is nyitott arra, hogy a félreértéseket bármely európai testület számára nyilvánvalóvá tegye és a megalapozatlan aggodalmakat eloszlassa - zárják közleményüket a fideszes politikusok.