A magyarországi lakcímmel rendelkezők választási feliratkozási kötelezettsége és a kampánycsend intézménye mellett megszűnne a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma, és a mozikban is be lehetne mutatni a politikai hirdetéseket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító javaslata szerint, amelyet az Alkotmánybíróság (AB) által részben alaptörvény-ellenesnek ítélt választási eljárási törvényhez nyújtottak be csütörtökön.
A módosító javaslat a Magyarországon lakcímmel nem rendelkezők számára arra adna lehetőséget, hogy levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül kérjék a központi névjegyzékbe való felvételüket a Nemzeti Választási Irodánál. A javaslat meghatározná azt is, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárok 10 évig maradhatnak benne a névjegyzékben, de a határidő megszakad, ha a választópolgár az adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri, vagy szavazási iratot ad le.
A javaslat legfurcsább eleme a politikai reklámokkal összefüggő szabályozás változása. Az országos listát állító szervezetek - a negyedik alkotmánymódosítás értelmében - csak a köztévében hirdethetnének, míg az országos listát nem állító szervezetek esetében megszüntetné ezt a korlátozást. Az országos listát nem állító jelölő szervezetek tehát szabadon dönthetnek arról, hogy hol kívánnak reklámozni. További újdonság, hogy a törvény minden médiaszolgáltatónak előírná, hogy ingyenesen tegyenek közzé politikai reklámot.
A választási eljárásról szóló törvény módosítására azért van szükség, mert miután tavaly megszavazták, Áder János köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem az AB-hoz fordult és a jogszabály előzetes normakontrollját kérte. A testület, mint azt az [origo] elsőként megírta, egy kivételével a köztársasági elnök által megjelölt minden pontban alkotmányellenesnek találta a törvényt. Mindezeken túl a testület nemcsak az Áder János által formai okokból megjelölt pontokat vizsgálta, illetve semmisítette meg, hanem tartalmilag is elemezte a regisztráció intézményét, és kimondta róla, hogy a bevezetése nem szükségszerű.