Nem kell a kormány segítő keze az egyházaknak

A kormány átvállalná a szocialista kormányok miatt állítólag hitelfelvételre kényszerült egyházak tartozásait, pedig a többségüknek erre nincs szüksége. A reformátusok ugyan több millió eurós hitelt vettek fel, de nem azért, mert az állam korábban nem fizette ki a nekik járó összeget, és ők sem várják el a kormánytól a tartozásuk átvállalását. Lázár János most olyasmiért hibáztatja Gyurcsányékat, amiért eddig csak dicsérték őket.

Kevesebb mint ötmillió forint - összesen ennyi hiteltartozása van a Magyarországi Evangélikus Egyháznak. A pénzt a budaörsi templom orgonájának felújítására költötték el, a hitel törlesztése pedig nem okoz gondot az egyháznak, ezért úgy érzik, nem is érintettek abban a hitelátvállalásban, amelyet Lázár János ígért meg a múlt hét végén az egyházaknak.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Hódmezővásárhelyen az önkormányzatok hiteleinek átvállalásáról beszélt, amikor megjegyezte azt is, hogy a kormány az egyházak által felvett hiteleket is szeretné konszolidálni. Lázár ezt azzal indokolta, hogy az egyházak a fizetési kötelezettségeit megszegő állam miatt adósodtak el: 2002 után a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány megszegte az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlási megállapodást, az egyházak nem kapták meg határidőre a nekik járó összeget - mondta. Ennek a hiánynak a fedezetére vettek föl református egyházkerületek piaci körülmények között - akkor előnyösnek tűnő - devizahiteleket. A pillanatnyi fizetési nehézségek orvoslására szolgáló összeget az egyház működtetésére, szociális és oktatási feladataik ellátására fordították - mondta Lázár, aki összességében 15 millió euró, azaz mintegy 4,5 milliárd forint tartozásról beszélt.

Nem tudnak róla, hogy segítségre szorulnak

Az [origo] megkereste azokat az egyházakat, amelyek Lázár nyilatkozata alapján számíthatnak a kormány segítségére. "Nincs tudomásunk róla, hogy a katolikus egyházhoz tartozó intézményeket ez érintené" - írta az [origo]-nak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága, amely szerint a kormány őket is megkereste, de az egyháznak nincs jelentős hiteltartozása. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak is csak a fent említett ötmillió forintos hitele van. Rajtuk kívül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a baptista egyház is kapott és kap kárpótlást az államtól, ők egyelőre nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy van-e devizahitelük.

Lukijan Pantelic budai szerb ortodox püspök és Lázár János

A kárpótlásban érintett egyházak közül a református egyháznak viszont jelentős, több millió eurós tartozása van. Lázár János is őket hozta fel példának, de az egyház szerint ők sem azért vették fel még 2003-ban a hitelt, mert az állam nem fizetett nekik időben, és problémájuk lett volna a működésük finanszírozásával, hanem azért, mert az államtól kárpótlásként visszakapott ingatlanok felújítására, fejlesztésére nem volt tőkéjük.

Az egyháznak összesen 14,3 millió svájci frank hitele van, ami körülbelül 11,6 milliónyi eurónak (3,5 milliárd forintnak) felel meg - mondta Pásztory Ádám, a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálatának vezetője az [origo]-nak. Bár a devizában felvett hitel költsége megemelkedett az évek során, ez nem állította megoldhatatlan kihívás elé a református egyházat, nincs veszélyben a működése, és képesek teljesíteni a fizetési határidőket - írta az [origo]-nak a kommunikációs vezető.

Azt elismerik, hogy megkeresték a kormányt, de nem a hitel átvállalását kérték, hanem azt tudakolták, hogy van-e valamilyen, a lakossági hitelek könnyítéséhez hasonló konszolidációs lehetőség a számukra. Az érdemi egyeztetések még csak ezután kezdődnek, az egyház még nem kapott konkrét javaslatot a kormánytól - írták. Lázár János ugyanakkor pénteken már azt mondta, hogy a kormány már kedden éjszaka tárgyalta a több református egyházkerületet érintő problémát, és úgy döntött, az állam nagy valószínűséggel át fogja vállalni ezeket a hiteleket, vagy segít a törlesztésükben.

Az [origo] a témában hétfőn délelőtt megkereste a Miniszterelnökséget, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) is, és a hitelátvállalás okáról és pontos részleteiről kérdeztük őket. A minisztériumok kérdéseinkre, illetve adatkérésünkre egyelőre ennyit közöltek: "Az ügyben érintett egyházakkal az egyeztetést az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága megkezdte, az előterjesztést a Kormány a közeljövőben tárgyalni fogja. Bővebb tájékoztatást a kormánydöntést követően adunk."

Eddig büszkék voltak rá

"Lázár János bizonyára téved. Soha nem késett a kormányzat az ingatlanjáradék folyósításával" - kommentálta Lázár érvelését az [origo]-nak Gulyás Kálmán, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány egyházügyi államtitkára. Gulyás szerint az valóban előfordult, hogy az oktatási egyházügyi normatíva ügyében voltak súrlódások az előző kormányok és az egyházak között, de az ingatlanrendezéssel soha nem volt gond, ez ügyben nem voltak viták.

Lázár János nyilatkozata azért is meglepő, mert az egyházi ingatlanok kárpótlásának ügyében eddig egyetlen kormánypárti politikus sem emlegette "az elmúlt nyolc évet", sőt, meglepően barátságosan nyilatkoztak a szocialista kormányokról ebben a témában. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - egy, a kormány honlapján jelenleg is elérhető hír szerint - sikertörténetnek nevezte a 2011-ben lezárult egyházi ingatlanrendezést, és örömtelinek nevezte, hogy "a kérdésben a rendszerváltást követő húsz évben végig tapasztalható volt egy alapvető konszenzus". Balog Zoltán pedig a tudósítás szerint azt mondta, "sok mindenre nem lehet büszke a politikai elit az elmúlt húsz év történetéből, de erre igen". A folyamat lebonyolításában az első Fidesz-, majd a szocialista kormányzat idején is jelentős szerepet játszó Fedor Tibor jelenleg is főosztályvezetőként dolgozik az emberierőforrás-tárcánál, 2011-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét "a tulajdonrendezés területén végzett két évtizedes tevékenységéért".

Az MTI hírarchívumában sem találni nyomát annak, hogy kormányzati késlekedés miatt bármely egyház hitelt kényszerült volna felvenni. Bölcskei Gusztáv református püspök 2011 végén úgy nyilatkozott az akkor jogilag lezárult egyházi ingatlanrendezésről, hogy az állam és egyházak között ez az "egyik legkisebb súrlódással járó" terület. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szerint "kormányoktól függetlenül meglepően konstruktív légkör jellemezte az ingatlanrendezések folyamatát", illetve, hogy több száz ügyet úgy sikerült rendezni, hogy egyetlenegy peres eljárás sem volt".

Pénzt kaptak, hitelt nem kértek

Az egyházak az egykor elvett ingatlanjaik után több lépcsőben kapnak, kaptak pénzt. Egyrészt 1998-ig el kellett készíteniük egy listát arról, mely ingatlanjaikat nem kérik vissza. Ezek után évente emelkedő összegű örökjáradékot kapnak. A visszakért ingatlanok helyzetét pedig 2011-ig kellett éves, egyenletes ütemterv alapján rendezni. Ez az egyházak szerint sokszor nem sikerült, a kormány lemaradt saját vállalásához képest. A rendezés ugyanakkor nem feltétlenül jelentette azt, hogy visszakapták az ingatlant az egyházak, ezekről a tulajdonos önkormányzatok javára le is mondhattak, ekkor pénzbeni kártalanítást vagy másik ingatlant kaptak. 2005-ben ezekre az ügyekre kínált fel a kormányzat gyorsított eljárást, amelynek lényege, hogy az egyházak a követeléseiket eladhatták egy banknak, így a pénzt a banktól - jellemzően az OTP-től - egy összegben kapták meg, az állam pedig az aktuális részletet a pénzintézeteknek folyósította, ezzel gyakorlatilag egy banki hitelkonstrukciót beépítve a rendszerbe. Ezzel a lehetőséggel a református és az evangélikus egyház nem élt, az ő ügyeik ezért az eredeti menetrend szerint, 2011-ben zárultak le.

A "gyorsítás" bejelentése előtt néhány hónappal felröppentek a sajtóhírek, melyek szerint az egyházaknak kellene a bankhitelt felvenniük, ezzel segítve a tulajdonrendezést. Akkor a katolikus és a református egyház is azt közölte: nem szándékoznak hitelt felvenni. Bölcskei Gusztáv "határozottan elutasította" az egyházak bankhitelfelvételére vonatkozó elgondolást.

1991 óta összesen több mint nyolcezer egyházi ingatlan sorsa rendeződött. A vissza nem igényelt ingatlanok után - összeg szerinti csökkenő sorrendben - a katolikus, a református, az evangélikus egyháznak, a Mazsihisznek, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyének és a baptista egyháznak folyósítanak járadékot. Ennek együttes összege 2013-ban 16,9 milliárd forint. Az állam 1998 óta összesen több mint százhúszmilliárd forintot fizetett ki, ennek legnagyobb részét, mintegy felét a katolikus egyház kapta. Ezen felül a visszakért, de végül más módon rendezett jogállású épületek miatti kártalanításra szintén összesen több mint százmilliárd forint jutott.