Erdő Péter senki előtt nem hajlik meg

Erdő Péter az utolsó pillanatig komolyan esélyes volt a pápai posztra. Erdő a vitákban meggyőzhetetlen, sokszor magyaros temperamentumát is beveti, szarkasztikus humorán kevesen nevetnek, és a pénzről is lemond, csak ne kelljen politikusokkal bratyiznia - egy végletekig pragmatikus, jól manőverező ember képe sejlik fel a pápaesélyesnek tartott Erdő Péterben. A magyar egyházat ő nyitotta ki, a konfliktusokat nem keresi, de ha kell, emelt hangon védi igazát.

Ha egy eretnek az elítélői jegyzőjét dicséri meg, abból még pápa is lehet - talán van is egy ilyen mondás, de ha még sincs, akár lehetne is. 1982-ben tartották az eretnekséggel vádolt Bulányi György tárgyalását, ahol a püspöki kar - állami nyomásra - elítélte a XX. századi magyar katolicizmus emblematikus alakjának tanításait, és eltiltotta a nyilvános misézéstől. A piarista szerzetes feljegyzéseiben az olvasható, hogy tárgyalásán a legemberibb a bíróság jegyzője volt, akinek egyedül az volt fontos, hogy a jegyzőkönyv szakszerűen legyen rögzítve.

A fiatalembert Erdő Péternek hívták, és már ekkor is jól megmutatkoztak olyan karakteresnek vélt tulajdonságai, mint a távolságtartás és a szuverenitás. Az azóta eltelt 31 évben töretlenül ívelt fel az ifjú jegyző karrierje, olyannyira, hogy mostanában a világsajtóban rendszeresen megjelenik a neve a pápai cím egyik várományosaként. Tucatnyi, jórészt neve elhallgatását kérő ismerőjével beszélgettünk arról, hogy minek köszönhetően jutott ilyen magasra Erdő Péter, illetve, hogy milyen embert is rejt a bíborosi reverenda.

Kinyitotta a magyar egyházat

"Alapvetően személyes munkabírását és tudományos teljesítményét látom a mögött, hogy idáig eljutott" - jellemezte Erdőt tömören egyikük. Erdő Péter az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elvégzése után Rómába került, ahol 1977 és '80 között a római Pápai Lateráni Egyetemen tanult kánonjogot (Erdő pályafutásának kezdeti szakaszáról 2007-es portrénkban olvashat bővebben). "A kánonjog akkoriban egyáltalán nem volt magától értetődő választás, Erdő pedig a legjobb magyar kánonjogásszá képezte magát. Nincs olyan területe a kánonjognak, amihez ne tudna hozzászólni, vagy amelyből ne publikált volna valamilyen nyelven. A kánonjog pedig nagyon fontos az egyház szempontjából, Erdő is az egyház működésének és függetlenségének biztosítását látta benne" - mondta az egyház ügyeire jól rálátó forrás. A kánonjog az egyházi ügyekre vonatkozó szabályokat, illetve az azoknak polgári ügyeire vonatkozó rendelkezésekeit tartalmazza.

Erdő Péter abban különbözött például a II. János Pálként megválasztott Karol Wojtylától, hogy nem a papi tevékenysége révén került be az egyházi köztudatba, hanem a tudományos pályájának köszönhetően, tudósként ismerte meg a világ. "A világegyház szintjén is nagyon komoly szaktekintély, akinek a véleménye perdöntő bármilyen kánonjogi kérdésben" - mondta róla Mazgon Gábor esztergomi szemináriumi elöljáró. Erdő hatalmas előnye volt hazai kortársaival szemben, hogy több évet élt külföldön, amellett, hogy tanult Rómában, később tanított ott, és Buenos Airesben is, ösztöndíjasként pedig Kaliforniába jutott el.

Erdő Péter előadása a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Galériáért kattintson a fotóra!

Hazai karrierjének felívelésében Erdő egyik közeli, egyházügyi kérdésekben otthonosan mozgó ismerője szerint elsősorban az játszhatott szerepet, hogy Rómából való visszatérése után ő volt az első, aki a magyar egyházat a világegyház szempontjából nézte. Jól és naprakészen ismerte az Európában, az Egyesület Államokban vagy Dél-Amerikában zajló egyházi folyamatokat, és a az ottani tudást, szemléletet importálva az addig bezárkózó, konzervatív magyar egyház számára is ablakot nyitott világra. "A római tartózkodása kinyitotta előtte a világot, a vatikáni kérdéseket szemlélve tudott gondolkodni, ennek fényében másként látta az egyházat, mint a magyarországi papok. Megismerte a katolikus egyház globális trendjeit" - mondta egy másik ismerője. Szerteágazó nyelvtudásának is köszönhető, hogy ilyen fontos szerepe lett a világegyházban, ógörögül, latinul, olaszul, németül, franciául, spanyolul kitűnően beszél, és angolul is megérteti magát.

A tökéletes tudós

Valamennyi megkérdezett remek tanárként írta le, akinek élvezetes előadásaiban sok konkrét, tényszerű tartalom van. Nem ragad le a paragrafusoknál, hanem a jog értelmét, átfogó kontextusát is látja. "Alapvetően tanárember. A kánonjog nem népszerű tantárgy, de olyan világosan tanítja, hogy élvezet bejárni az óráira" - mondta róla egy forrás, aki már harminc éve ismeri. "Nagyon széles látókörű, nyitott gondolkodású ember. Az egyházjogászok általában szűk kategóriában gondolkodó emberek, de Erdő gyakran ütköztetett és bemutatott különböző álláspontokat, sok mindent behozott külföldről" - állította róla Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola teológiatanára, aki 1998-ban hallgatott Erdőnél kánonjogot. Erdőt nagyon tájékozott és olvasott embernek tartják, aki ráadásul remekül rendszerezi a megszerzett tudását. "Olyanfajta tájékozottsága van, ami mögött jó memória és rendszerező elme is van. Nem is hároméves távlatban nézi a magyarországi csetepatékat" - mondta Mazgon Gábor.

Tudományos pályája, széleskörű tudása és nyelvismerete mellett céltudatosságát és jó diplomáciai érzékét tartják sikereinek legfőbb zálogának. Erdő ismerői szerint tudatosan építette karrierjét, mindig világos célokat tűzött ki maga elé, amelyeket mindig elér. Kis lépésekben halad, viszont hosszú távra tervez. "Abszolút tudatosan építkezik. Vannak emberek, akiken látszik, hogy el fognak nyerni valamilyen pozíciót a Szentszéktől, ő is ilyen. Amikor tanár volt, már akkor biztosra vettük, hogy érsek lesz" - mondta róla Török. Mivel több nyelven is publikált, bekerült a nemzetközi körforgásba is, külföldi konferenciákon vett részt, és szerteágazó nemzetközi kapcsolathálóra tett szert. "Évtizedek során alakultak ki olyan kapcsolatai, amelyek alkalmassá tették, hogy olyan nemzetközi pozíciókra tegyen szert, mint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnöke" - mondta a pályáját közelről ismerő forrás.

Erdő a Raoul Wallenberg Emlékparkban. Galériáért kattintson a fotóra!

Inkább szuverenitás, mint pénz

Pragmatizmusával magyarázható az is, hogy egyik politikai oldal mellett sem kötelezte el magát. "Egyrészt hosszú távon gondolkozik, másrészt az egyház küldetését nézi. Ilyen értelemben sokkal inkább stratéga, mint altiszt" - mondta róla Mazgon Gábor. Az őt ismerők szerint Erdő is tisztában van vele, hogy egy kormányt négy évre választanak, neki pedig hosszabb távú tervei vannak, így nem fűződik érdeke ahhoz, hogy kiszolgáljon egy négy évre megválasztott hatalmat. "Politikailag távolságtartó, és nagyon határozottan, az általa kitűzött célok alapján közeledik valakihez" - mondta Mazgon.

Az a kérdés, hogy Erdő mégis melyik politikai oldalhoz áll közel, vagy mely kormányokkal ápol jó kapcsolatot, a pályáját a negyedik kormányzati ciklus óta követő politikus szerint értelmezhetetlen. "Nem lehet ezt definiálni. A személyes politikai véleménye jobbközép, értékrendi kérdésekben mindenképp konzervatív. Szociális kérdésekben viszont sokkal inkább a balközéphez áll közel" - mondta a forrás, aki szerint a bíborost politikai ideológiák helyett egyetlen elv vezérli: az egyház autonómiája, függetlensége. Erdő minden kormány idején - így a mostani alatt is - erre helyezte a hangsúlyt, és ez a pénznél, a mindenkori támogatásoknál is fontosabb volt neki, "Nemcsak az aktuális kormányok, hanem általánosságban az állam bármiféle befolyásától is igyekszik távol tartani az egyházat. Sosem menne bele, hogy ilyen vagy olyan támogatásokért cserébe bármiben is csorbuljon az egyház autonómiája" - tette hozzá a forrás, aki szerint Erdő ellentmondásos megítélését is éppen ennek köszönheti.

"Akik egyetértenek ezzel az alapelvével, azok a végletekig tisztelik, számukra ő a legideálisabb egyházi vezető. Mások szerint viszont túlzásba viszi az autonómia ügyét, és sokkal inkább a forrásokra lenne szüksége az egyháznak, mint a befolyásra" - mondta. Ez utóbbi tábornak az is szálka a szemében, hogy Erdő nem pénzcentrikus: "Ha a kormánnyal tárgyal, mondjuk a támogatásokról, csak az igazságosság elve számít neki: nem reklamál, nem harcol, tudomásul veszi, ha kevesebb forrás jut, csak akkor mindenkié legyen kevesebb".

Még Orbánékkal is ridegebb

A jelenlegi kormánnyal való kapcsolatát egy KDNP-s politikus szerint nem lehet erősebben jellemezni, mint hogy korrekt. Érdekes például, hogy míg Orbán Viktor a Magyar Katolikus Püspöki Kar több tagjával - Bábel Balázzsal, Kiss-Rigó Lászlóval, Spányi Antallal, Pápai Lajossal - is baráti viszonyt ápol, Erdő Péterrel nem (a bíboros 2005-től az MKPK elnöke), és a bíboros, illetve Semjén Zsolt egyházpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes kapcsolata is inkább mester-tanítványi viszony, ridegebb annál, mintsem, hogy barátiként lenne definiálható. A forrás szerint nem véletlenül: Erdő állítása szerint ugyanis kezdetektől ügyel rá, hogy politikusokkal ne ápoljon barátságot.

Erdő Péter Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő bibliájába ír bele, mellettük Áder János. Galériáért kattintson a fotóra!

Az egyházak kedvét minden elődjénél intenzívebben kereső Orbán-kormányból legaktívabban Semjén Zsolttal tart kapcsolatot a bíboros, akit rendszeres egyeztetéseiken túl is bárhonnan, bármikor felhív, ha az elképzeléseivel ütköző, vagy az egyház érdekeit sértő döntésekre készül a kabinet. A források szerint ilyenkor a bíboros általában nem köntörfalaz, hanem kerek perec elmondja a véleményét, vagy adott esetben konkrét közreműködést is kér az adott ügyben. Ezt tette azt például 2012 júniusában, Szászfalvi László volt egyházügyi államtitkár leváltásakor. Bár a KDNP-s államtitkár távozását elsősorban saját felekezetének vezetője, a Magyarországi Református Egyház Zsinatát elnöklő Bölcskei Gusztáv követelte, a bíboros is nyomást gyakorolt a hivatalát frissen átvevő Balog Zoltán erőforrás-miniszterre.

Többször hangoztatta fenntartásait Erdő Péter az iskolákban kötelező etikaoktatással kapcsolatban is, a 2011 nyarán az utolsó percben átírt egyházi törvény elfogadása után pedig "Canossát jártak nála" a kormánypárti vezetők, hogy kibékítsék. A bíborosnak amúgy nem magával a törvénnyel, vagy az elismert egyházak körének drasztikus leszűkítésével volt baja, hanem azzal, hogy míg az eredeti, KDNP által írt verziót végig bizalmi embere, Schanda Balázs alkotmányjogász közreműködésével állították össze, a zárószavazás előtti változtatásokról nem kérték ki a véleményét.

Nem lehet meggyőzni

Több forrásunk is beszélt arról, hogy a távolságtartása mellett olykor az is megnehezíti a párbeszédet vele, hogy meggyőzhetetlen vitapartnernek tartják, aki a vitáknál gyakran kikel magából. "Ha valaki olyannal ül le, akit egyenlő partnernek érez, akkor lojális, kedves, de ha a hierarchiában nála alacsonyabb szinten lévővel kezd el vitatkozni, akkor teljesen meg tudja semmisíteni az embert, ha elkezd kiabálni" - mondta egyik ismerője. "Talán tíz évvel ezelőtt volt egy konferencia, amikor minősíthetetlen hangnemben reagált a hozzászólásokra. Amikor magához ragadta a szót, mindenkit rendre utasított, nagyjából az volt az üzenete, hogy nehogy már ilyen kis hülyék hozzászóljanak. Ez egyszeri élmény volt, lehet, hogy csak rossz napja volt" - mondta róla egy kritikus pap.

"Ellentmondást nem tűrő személyiség, kicsit erőszakosnak ismerem. Eléggé hangulatember, ha valamin felkapja a vizet, akkor üvöltözik" - mondta róla egy másik ismerője. Többen beszéltek arról is, hogy a hierarchiában alatta elhelyezkedőkkel olykor lekezelően viselkedik. Egyik forrásunk arról beszélt, hogy hiába volt időpontja hozzá kétszer is, csak harmadszorra fogadta. Az egyházmegyéjében dolgozó papok szerint azonban Erdő minden esetben segítőkész. "Kifejezetten empatikusan, nagyvonalúan bánik a papjaival. Amikor doktoráltam, minden anyagi támogatást megkaptam tőle. Mindig megkérdez arról is, hogy hol szeretném tölteni a szolgálati időmet, és a legmesszemenőbbekig konszenzussal születnek az erről szóló döntések. Az alulról jövőket is komolyan veszi" - mondta róla Török Csaba, aki ennek ellenére szintén lobbanékony természetűnek írja le Erdőt.

A magyar bíboros egy krakkói látogatáson. Galériáért kattintson a fotóra!

"Való igaz, a bíboros úr nem a klasszikus értelemben vett jogász, aki szenvtelen, hanem a magyaros temperamentum benne van, tud nagyon lobbanékony lenni, de nem egy helyzetben ez kell" - mondta róla Török. "Ha egy vacsoraasztal közben elkezdünk valamilyen teológiai kérdésről vitatkozni, akkor belehevesedik a vitába, de jól tűri, ha mondjuk az asztal másik végén én is belelendülök. Van eset, amikor kifejezetten igényli is a vitát, már csak amiatt is, mert hevesebb vitából jobb tanulság jöhet ki" - magyarázta Török. A heves vérmérséklet egy ilyen konfliktuskerülőként jellemzett embernél ellentmondásként hathat, de többen is azt állították, hogy Erdő nem kifejezetten keresi a vitákat. Amikor viszont belemegy, akkor lehetetlen meggyőzni, mert nagyon széles tudásra alapozza világlátását, amely így nagyon szilárd. Volt, aki azt mondta, hogy Erdő egyre inkább kerüli a vitahelyzeteket, egyre többször távozik úgy konferenciákról, hogy nem várja meg, hogyan reagálnak egy-egy felszólalására.

Szintén ellentmondásosnak tűnhet, hogy több forrásunk is merevnek, hűvösebbnek írja le, aki nem túl közvetlen, mégis mosolygós ember hírében áll, akitől az irónia sem áll távol. "Mosolygós tanár volt, soha nem zord, nevetni is képes ember, persze ezt nem sokszor látjuk. Megvan a sajátos humora" - mondta Török Csaba, aki szerint egy-egy esztergomi vacsoránál gyakran anekdotáznak a régi esztergomi időről, ezekből Erdő is kiveszi a részt."Kikacsintó megjegyzései vannak: sokszor úgy sző bele egy szövegbe egy szarkasztikus megjegyzést, hogy tíz emberből csak ketten értik meg, és ilyenkor van egy egymásra kacsintás" - mesélte Török. Mazgon Gábornak Erdő csípős megjegyzései jutnak eszébe, amikor a humoráról kérdezzük. Mivel elég tájékozott a magyar közéletben, ezeket a megjegyzéseket főleg a közszereplőkre teszi. "Tele szájjal nem szoktam röhögni rajtuk, a humora nem az év világom" - vélekedett Erdő poénjairól.

Erdő nem beszél róla

Hogy Erdő mennyire ambicionálja a pápai pozíciót, arról nagyon megoszlanak a vélemények. Bár voltak olyanok, aki azt mondták, a bíboros régóta készül erre, ezt tőle személyesen sosem hallották. Közeli ismerői szerint Erdő sosem említette nekik, hogy szívesen elfoglalná a szentszéki trónt. Török Csaba szerint közel két héttel ezelőtti, egyik utolsó magyarországi vacsoráján sem esett szó a pápaválasztásról, ugyanis Erdő eldöntötte, hogy erről nem kíván nyilatkozni, mert méltatlannak érzi, és úgy látja, jobb nem belemennie a spekulációkba.

Pápává választásának esélyei viszont többször szóba kerültek kormányzati berkekben, de információink szerint kiváló kvalitásai ellenére a miniszterelnök környezetében sem számolnak azzal komolyan, hogy ő lehet XVI. Benedek utódja. Ugyanakkor kormánypárti forrásaink szerint a magyar bíboros mindenképp megerősödve kerül majd ki a választásból a világsajtóban megjelent, esélyességéről szóló cikkek miatt. Ráadásul ez nemcsak a személyes presztízsét emeli meg, hanem "már most is akkora ingyen propaganda, amiből az ország profitál majd".