Mindenki azt hiszi, hogy ért a felsőoktatáshoz

Feszítő helyzetnek nevezte a Magyar Rektori Konferencia elnöke egy hétfő esti beszélgetésen azt, hogy a kormány meg akarja szüntetni az egyetemek gazdasági önállóságát. Szerinte ha a kormány kancellárt küld az egyetemekre, megszűnik a tudományos önállóság is, és az egyetemek állami szervvé válnak. Mezey Barna bírálta az eddigi felsőoktatási politikát, kétségbe vonta, hogy sok a jogász és a szociológus Magyarországon, és megpróbált magyarázatot találni arra is, hogyan fészkelte be magát a Jobbik az ELTE-re.

"Olyan jó lenne a szakmáról, az oktatásról, az együttműködésről beszélni, de a külső körülmények sajnos most nem nagyon engedik" - adta meg az alaphangját Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke annak a beszélgetésnek, amelyet a Közép-európai Egyetem (CEU) elnökével és rektorával, John Shattuck-kal folytatott hétfőn este. Mezey Barna a felsőoktatás jelenlegi átalakítására célzott, és egész este főleg az intézmények csökkenő finanszírozásáról, és az egyre nagyobb kormányzati nyomásról beszélt. Mezey nem győzte sorolni a problémákat, a CEU vezetője ritkán is jutott szóhoz.

"Ha az állam fokozza a gazdasági nyomást, az abba az irányba megy, hogy az egyetem kezd állami szervvé válni" - jelentette ki Mezey Barna a CEU-ra látogató néhány tucat hallgatónak és a CEU vezetőjének. A rektor szerint ez azért baj, mert "minél államibb egy egyetem, annál kevésbé tud vállalkozni, civil szervezetként működni, és civil szervezetekkel együttműködni. Jelenleg éppen ebben a feszítő helyzetben vagyunk, és meg kell próbálnunk megtartani azt a pozíciót, amelyben most vagyunk" - tette hozzá arra célozva, hogy a kormány a tervek szerint a gazdasági irányításért felelős kancellárokat küldene az egyetemekre. Ezt nem mellesleg éppen a beszélgetés előtt egy órával tette be az alaptörvénybe a kormánytöbbség.

Mezey ezután szinte ódákat zengett a rendszerváltás óta eltelt időszakról, mert szerinte az elmúlt évtizedek alatt a magyar egyetemek történetében először igazán autonóm módon működhettek az intézmények. "Az 1945 előtti magyar egyetem sem volt annyira autonóm, a kormány a kancellárokon keresztül ellenőrizte a gazdasági működést" - magyarázta Mezey, aki többször is részletesen elmagyarázta, hogy miért ártalmas a túlzott kormányzati beavatkozás. "Nincs tudományos, akadémiai önállóság gazdasági önállóság nélkül, és ha az állam csökkenti a gazdasági önállóságot, az akadémiai önállóság is megszűnik" - mondta Mezey.

Nem igaz, hogy selejtet termel a felsőoktatás

Az MRK elnöke ezután a felsőoktatást érintő téves közhelyekről beszélt. Szörnyű állapotnak nevezte, hogy Magyarországon "sajnos összemossák a főiskolákat, a regionális egyetemeket és a világhírű kutatóegyetemeket". Szerinte ezért a finanszírozástól a szabályozásig minden intézményt ugyanúgy kezel a kormány. Mint kiderült, Mezey a kommunikáció szakos lányától is jól tudja, hogy amit sokszor elmondanak, az egy idő után elfogadottá válik, de a rektor szerint általánosságban "nem igaz, hogy selejtet termel a felsőoktatás", és meg kellene különböztetni az egyes intézményeket és szakokat.

Mezey Barna és John Shattuck

Mezey egyre hevesebben szónokolva konkrét példákat is említett a közkeletű tévedésekre: "tíz évvel ezelőtt elkezdte mondani a politika, hogy sok a jogász, erre én visszakérdeztem: 'igen, de mihez képest?'. A politikusok sem tudták soha megmondani, mihez képest sok a jogász, és mennyire lenne szükség" - háborgott Mezey, aki szerint a nemzetközi felmérések azt igazolják, hogy jogászból és társadalomtudósból kevesebbet képzünk, mint a fejlettebb nyugati országok.

"Ha a politikusok megértenék, hogy a társadalom átalakulóban van itthon és mindenhol a világon, hogy egyre fontosabb a szolgáltatási szektor, akkor nem gondolnák és nyilatkoznák, hogy a gépgyártó szakmunkások képzését kell támogatni például a jogászok vagy társadalomtudósok hátrányára" - jelentette ki Mezey. Korábban Orbán Viktor többször, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig megszámlálhatatlanul sokszor beszélt arról, hogy sok a jogász és a szociológus, ezért nem indítanak ilyen államilag finanszírozott képzést.

Mezey később egy kérdésre válaszolva elmesélte azt is, hogy eddigi tapasztalatai szerint hogyan készültek a felsőoktatási reformok. "Ebben az országban mindenki azt hiszi, hogy ért a felsőoktatáshoz, a legkülönfélébb politikai szinteken mindenki megalkotja a teóriáját, és megpróbálja beletenni a kormány aktuális csomagjába". Ennek pedig szerinte az lett a vége, hogy "a koncepciókban egy közös pont szerepelt, le kell bontani, ami volt". Mezey azért bízik abban, hogy az új felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István kinevezésével most majd változik a helyzet.

Befészkelte magát a Jobbik az ELTE-re

A beszélgetésen egy hallgatói kérdés után előkerült a Jobbik egyetemi térhódításának ügye is. Mezey Barna azt mondta, hogy még nem zárult le a vizsgálat az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának listázásáról, de már kiderült, hogy a HÖK több vezetője a Jobbik tagja. Mezey szerint bár a hallgatók többsége nem jobbikos, ki lehet jelenteni, hogy "a Jobbik az eddigieknél sokkal jobban befészkelte magát az ELTE-re". A rektor szerint az elmúlt években különösen a bölcsészkar esetén kimutatható, hogy más és más pártok dominanciája érvényesült a HÖK-ben. Szerinte azért, mert "a pártok nem tudtak kiépíteni saját utánpótlási útvonalakat, így az egyetem ifjúsági szervezetein keresztül tesztelik az aktivistákat".

Mezey önkritikusan azt mondta: "én egyet vártam el, hogy direkt politikai rendezvények ne jöjjenek az egyetemre, de most az bizonyosodott be, hogy ez kevés". Megjelent ugyanis egy új generáció, amely "kevésbé tájékozott és kevésbé tájolt". Mezey szerint a Jobbik "a szimbólumrendszerében, a történeti hivatkozásrendszerében olyan igazodási pontokat tudott mondani, amely nagy lelkesedét tudott kiváltani a 18 éves fiatalokból". Mezey halkan hozzátette: "a többiek pedig elaludtak".