"A katonanők már bebizonyították a frontvonalon, hogy képesek küzdeni, és akár meghalni is azért, hogy megvédjék a hazájukat" - nyilatkozta Leon Panetta volt védelmi miniszter a döntés után, amely lehetővé teszi, hogy minden korábbinál több amerikai katonanőt vessenek majd be harci helyzetekben. A várakozások szerint az amerikai nőket már az év végétől többször oszthatják be harctérre, de a különleges egységeknél és a gyalogságnál ehhez hosszabb időre lesz szükség a változáshoz.
Az alkalmasság a lényeg
Jelenleg a nők csak néhány országban szolgálhatnak frontvonalbeli harci egységekben. Köztük van Magyarország is, a honvédelmi minisztérium szerint nálunk nincs és nem is volt az amerikaihoz hasonló tilalom, a honvédségnél nincs olyan beosztás, amelyet női katonák ne tölthetnének be. Azok, akik a külföldi katonai szolgálat követelményeinek megfelelnek, és kiválasztják őket külszolgálatra, akár frontvonalbeli harci kötelékeknél is szolgálhatnak. Ettől függetlenül a magyar katonanők többsége adminisztratív és egészségügyi területen végez munkát.
"Aki ezt a pályát választja, többnyire szívesen kipróbálná magát a közvetlen harci tevékenységben, ha alkalma nyílna rá. Különösen a harcoló beosztásúak, esetükben ez tulajdonképpen a hivatás legnagyobb próbája" - mondta az [origo]-nak Györffy Ágnes százados, klinikai szakpszichológus, aki sok éve foglalkozik női katonákkal. Attól, hogy valaki műveleti területen teljesít szolgálatot, korántsem biztos, hogy közvetlen harci helyzetbe kerül - mondta. A jelenleg közvetlen harci érintkezésben részt vevő két magyar csoport, az OMLT (Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport), illetve a KMK (Különleges Műveleti Kontingens) csak rendkívül ritka esetben visz női katonát a területre, többnyire akkor is adminisztratív beosztásba.
Vannak azért olyanok, akik nőként is igen megerőltető feladatokat látnak el. Egy több missziót is megjárt katonanő, Tóth Barbara, aki 2010 elején lövészként szolgált Afganisztánban, korábban arról mesélt a honvedelem.hu-nak, hogy sokat kell letenni az asztalra már a felkészülés során ahhoz, hogy valaki kijuthasson külszolgálatra. Kint ugyanazokat a feladatokat kellett ellátnia, mint a többi katonának, ugyanazt a felszerelést kellett viselnie, mint mindenki másnak. A parancsnokok sem kivételeztek, és nem is kivételezhettek vele csak azért, mert nő.
"Hogy ki mennyire vágyik a legveszélyesebb pozíciókra? Amikor én voltam külszolgálaton, voltak olyan kolléganőim, akik a biztosító csoport tagjai voltak. Ők kísérték és vigyáztak azokra, akik például a táboron kívülre mentek tárgyalni" - mesélte az [origo]-nak Nagy Andrea, aki 15 évet töltött a katonaságnál. Ma már nem aktív tagja a honvédségnek, de megjárta Afganisztánt, és az elsők között kezdte el 1995-ben a Repülőtiszti Főiskolát.
Mindig voltak női katonáink Magyarországon már 1945 előtt is voltak katonanők, majd a háború után az újonnan felálló hadsereg már szélesebb körben alkalmazott önkéntes katonanőket. Később ezt a lehetőséget megszüntették, és csak az 1950-es években tették ismét lehetővé a nőknek, hogy hivatásos katonák legyenek. Az 1956-os forradalom után megint szüneteltették a nők felvételét a hadseregbe, majd az 1960-as években újból vállalhattak a nők katonai szolgálatot. A nők hadkötelezettség szerinti összeírása 1985-ben kezdődött meg Magyarországon. A katonai felsőoktatásban először az akkor még önálló Bolyai főiskola nyitotta meg kapuit a lányok előtt, majd 1997-től elvileg minden szak koedukált lett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. |
Fizikailag is felvennék a versenyt a férfiakkal
Ma a magyar honvédségben 3731 katonanő szolgál, ami azt jelenti, hogy minden ötödik katona nő, míg a NATO-országokban csak átlagosan tíz százalék a női katonák aránya. "Egy nőnek egyféle kihívás, erőpróba ez a pálya. Kipróbálhatja magát olyan területen, ahol esetenként még a férfiaknak is nehéz helytállniuk. Emellett sokak esetében megfigyelhető, hogy a szervezet adta biztonság, illetve a jól működő közösséghez való tartozás is vonzerőt jelent"- írta az [origo] kérdésére Györffy Ágnes. "A tapasztalatom és a kutatási eredmények eddig azt támasztják alá, hogy valamiféle reális rálátás szükséges a katonai, fegyveres testületi pálya választásához, amit elősegít, ha van a családi, baráti, ismeretségi körben katona. Különösen nők esetében, hiszen az egyik leginkább maszkulin hivatásról beszélünk"- tette hozzá.
Hogy egy katonanő számára mi jelenti a legnagyobb próbatételt, az Györffy Ágnes szerint nagy mértékben függ attól, hogy milyen jellegű alakulatban szolgál. A harcoló alakulatok katonanőinek fizikailag is nagyon megterhelő feladatokat kell végezniük, és gyakran megjelenik a késztetés, hogy felvegyék a versenyt a fizikai erőpróbák tekintetében is férfi társaikkal, akik sok esetben fiatalabbak is náluk. "Ez persze irreális, hiszen nem véletlen, hogy a versenysportokban is vannak férfi és női versenyszámok. De olyan mértékű a megfelelési igény, hogy túl erős alkalmazkodás jelenik meg a nők részéről. Ennek hátterében pedig az áll, hogy műveleti területen való feladat-végrehajtás során csak nehezen lehetne figyelembe venni a női-férfi működés eltérő sajátosságait".
Katonaként is nők maradnak
Györffy szerint a katonanők annyira tudják megőrizni nőiességüket, amennyire a környezetük hagyja és amennyire megengedik saját maguknak. "Ebben rendkívül erősek az egyéni eltérések. A harcoló beosztásoknál erős a nyomás a férfias viselkedés irányában, ami sok esetben a külső megjelenést is befolyásolja. Megkönnyíti a helyzetet, hogy a női nemi szerep és a katonai szerep mellett más is jelen van, így nem akkora az arányeltolódás". Györffy egyébként úgy látja, hogy a harctéren történtek feldolgozása a női katonáknak nem nehezebb, csak más, mint a férfiaknak. Mint mondta, a nőknél elfogadottabbá válik az érzelmek megélése, kimutatása, ebből adódóan könnyebben kaphatnak társas támaszt, illetve hosszú távon kevesebb az elfojtás.
"Én személy szerint fontosnak tartom, hogy egyenruhában is nők maradjunk" - mondta Nagy Andrea. "Ezért meg kell találni az egyensúlyt a szakma és a nőiesség között, és úgy látom, hogy ez a magyar katonanők többségének sikerül". Úgy látják, ugyanolyan hasznos tagjai tudnak lenni a katonaságnak, mint a férfiak, színesebbé tudják tenni a hétköznapokat, kitartóak, jobban viselik a stresszt, és a konfliktuskezelésben is tudnak segíteni.
A gyermekvállalás ugyan megszakíthatja a katonai szolgálatot, szülés után is van visszaút, a gyerekes katonanők is vállalnak még külszolgálatot is. Igaz, nem egyszerű feladat összeegyeztetni a hivatást a magánélettel. Györffy Ágnes például elárulta: azért is döntött úgy, hogy a katonaságnál végzi hivatását, ahogyan teszi most is, mivel több családtagja is tagja valamilyen fegyveres testületnek, és látta, hogy ez milyen terheket ró rájuk, ezért fontos, hogy segítséget kapjanak.
"Összességében nagy kihívást jelent a nőiesség, a női identitás megőrzése és működtetése a katonai identitás mellett és azzal egyidejűleg" - véli a pszichológusnő. "Ha a történelmi gyökereit megnézzük, már az amazonoknak is áldozatot kellett hozniuk a harcos szerepért: a fél mellüktől meg kellett válniuk."