A bíró "bűnösnek érzi-e magát" kérdésére folyamatosan érkeztek a határozott nemek és jól megnyomott "nyet"-ek a Fővárosi Törvényszéken a 2009-ben nagy botrányt kavart őssejtügyben kezdődött első tárgyaláson. A vádlottak közül lényegében senki nem tartotta magát bűnösnek, senki nem tudott arról, hogy engedély nélküli őssejt kezeléseket végeztek, mindenki átverve érezte magát és senki nem akart kérdésekre válaszolni.
Az ügyészség összesen kilenc embert vádol az ügyben társtettesként, huszonegy rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással. A vádirat szerint engedély nélkül végeztek őssejtkezeléseket a kifejezetten erre a célra alapított IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. kaposvári klinikáján, 2007 és 2009 között. A cég abortumokból nyerte ki a szükséges őssejteket, az abortumokat Kaposvár, Nagyatád, Marcali és Siófok kórházainak szülészeteiről kapták. Az őssejteket ezután beinjekciózták a betegekbe, vagy infúzióval adagolták. A jellemzően gyógyíthatatlan betegek, akik állapotuk javulását, gyógyulást reméltek a kezeléstől, változó összegeket fizettek ezért: ötmillió forintot, húszezer eurót, huszonötezer dollárt, részben készpénzben, részben átutalással.
Kilenc vádlott ült az első sorban
Az IRM Zrt.-nek a vád szerint csak az őssejtek levételére és tárolására volt engedélye, terápiás célra nem használhatták volna fel a sejteket. Újra és újra kértek engedélyt a terápiás felhasználásra, de nem kapták azt meg, 2007-ben mégis megkezdték a kezeléseket, holott semmilyen ténybeli és tudományos alapja nem volt azok hatásosságának. Ezzel a vádlottak is tisztában voltak a vád szerint, ahogy azzal is, hogy nincs engedélyük arra, amit csinálnak.
Bár korábban felmerült, hogy a vád kuruzslás vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is lehet, sőt a nyomozás először emberi test tiltott felhasználása miatt folyt a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI), a vád végül csalás lett - Ihász Sándor fővárosi főügyész ezt korábban azzal magyarázta, hogy a vádlottak egyrészt a páciensek és hozzátartozóik előtt eltitkolták, hogy nincs engedélyük, másrészt a kockázatokról és mellékhatásokról nem adtak teljes körű tájékoztatást. A vádiratban - amelyet a bíróságon fel is olvastak - kiemelték azt is, hogy az őssejtkezelés hatásosságára nincs semmilyen bizonyíték vagy garancia.
A vádlottak között híres emberek is vannak, például Pákh Imre műgyűjtő (itt olvashatja a róla készült portrénkat), Fásy Ádám műsorvezető, a Fásy Mulató egykori házigazdája, szépségverseny-licencek tulajdonosa és Seffer István kaposvári plasztikai sebész is, valamint egy ukrán orvosprofesszor, Julij Baltajtisz (ebből a cikkünkből megtudhatja, hogy ki ő) és egy ukrán biológusnő. Seffer és Pákh közösen találták ki, hogy céget kellene alapítani őssejtkezelésekre - ez lett az IRM -, a szükséges laboratóriumot pedig a Seffer és Renner Magánklinika székhelyén alakítják ki. A vádlottak között vannak még az IRM igazgatósági tagjai, vezérigazgatói, olyanok, akik segítettek az őssejt szuszpenziókat beadni, és az is, aki előállította azokat az abortumokból. Az ügyészség valamennyi vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért.
Fásy Ádám és vádlott-társai a bíróságon
A tárgyaláson kiderült, hogy a két fő vádlott - Pákh és Baltajtisz - egyelőre haladékot kapott: Baltajtisz nagyon beteg, lehet, hogy szeptemberig képtelen lesz tárgyaláson részt venni, Pákhot pedig valamiért csak egy héttel később hallgatja meg a bíróság. Pedig az elsőrendű vádlottat elsőnek szokás meghallgatni, ráadásul Pákh meg is jelent a tárgyaláson.
A két másik ismert vádlott közül Fásy a többi társához hasonlóan nem akart megszólalni a bíróság előtt, Seffer pedig csak egy előre megírt vallomást olvasott fel, nem válaszolt kérdésekre. A plasztikai sebész - aki a vádirat szerint a laboratórium működtetését, a beavatkozáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, szakszemélyzetet és a kezelések helyszínét biztosította - azt mondta, ő károsultnak érzi magát, nem pedig csalónak. Sok pénzt fektetett ugyanis az üzletbe, miközben az üzlettársai az ő plasztikai sebészi pályája során szerzett reputációját használták ki.
Seffer szerint ő nem is találkozott a betegekkel és nem is kezelte őket, ezt Baltajtisz végezte, akinek munkájára nem volt rálátása. A sebész hosszan sorolta, hogy milyen hosszú és eredményekben gazdag pálya áll mögötte, milyen díjakat nyert - például Aranyszike díjat, de volt év embere és év vállalkozója is -, mennyit tett a plasztikai sebészetért Magyarországon, és hogy mennyire nem nézte a saját hasznát, amikor is több rászoruló betegen díjazás nélkül is segített a klinikáján. "Mindig elsősorban a betegek érdekét néztem" - fogalmazott. Azt is mondta, hogy "neveltetésem okán belém ivódott a humanizmus, a szociális érzékenység", és megjegyezte azt is, hogy az anyagi lehetőségei egyre szűkülnek.
A következő tárgyalást egy hét múlva, március 20-án tartják a Fővárosi Törvényszéken, ahol Pákh Imrét fogják meghallgatni.