Fogadom, hogy nem hordok többet csegevarás pólót

Egy kis profizmussal egy szűk csoport is helyzetbe tudja hozni magát, főleg, ha gondosan válogatja és nevelgeti a saját utánpótlását - ezt jól megtanulták az ELTE bölcsészkarának nemzeti radikálisai. A Jobbik szellemi köre már a kilencvenes évek végén beépült a hallgatói önkormányzatba, nem sokkal azután, hogy az egyetemeken könnyedén és észrevétlenül csúszott át egy csomó hatalom a HÖK-ök kezébe.

A politika ott van a gólyatáborban is - általában gyorsan rájöttek erre az ELTE bölcsészkarára felvett gólyák, és az sem maradt titokban, hogy merrefelé húz a gólyatábor szervezőgárdája. Pár évvel ezelőtt érdekes leckét kapott az első napján az egyik elsőéves fiú, aki Che Guevará-s pólóban szállt le a vonatról. Miatta megváltoztatták a gólyaeskü szövegét, így az immár tartalmazta a "fogadom, hogy nem hordok többet csegevarás pólót" sort is. Még egyértelműbbé vált a helyzet abból, hogy az eskü szövegében szerepelt az "idősebb vagyok Szlovákiánál" sor, valamint abból, hogy mindennap nemzeti rock félórát tartottak a szervezők. A "gólyatábor álompárja" szavazáson pedig első körben kiesett egy arab lány, ezt pedig olyan megjegyzések kísérték, mint hogy "biztos nem volt elég fehér bőrű".

Az ELTE bölcsészkarán (BTK) kitört listabotrány után annak próbáltunk utánajárni, hogyan férkőzött be ennyire a politika a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) vagy az egyetem életébe, miért épp a Jobbikban kötött ki több korábbi bölcsész HÖK-vezető, és hogyan tudta éveken át ez a politikai irányvonal megtartani az irányítást az egyetem hallgatói életében. A kar egykori és jelenlegi hallgatóival, tanáraival, a HÖK működését jól ismerő szakemberekkel beszélgettünk, akik a téma érzékenységére való tekintettel a nevük elhallgatását kérték.

Zárt közösség. Évek óta egymásnak adják a stafétát a jobbikosok a bölcsészkari önkormányzatban

A beszélgetésekből kiderült, hogy a folyamat már a kilencvenes évek közepén elindult. Az egyetemi hallgatói önkormányzatok, HÖK-ök - mindenütt, nem csak az ELTE-n - ekkor kezdték el csendben magukhoz ragadni olyan jogokat és építettek ki olyan hatalmat, amelyet egyébként semmiféle jogszabályi környezet vagy változás nem indokolt, igaz, nem is tiltott - magyarázta az [origo]-nak egy, a felsőoktatás rendszerét évtizedek óta közelről figyelő szakember.

"Erre a folyamatra akkor Polt Péter ombudsmanhelyettes is felhívta a miniszter figyelmét, de a rektoroknak és a kormányzatnak is kényelmes volt, hogy levették a vállukról a pénzelosztás, szervezés terhét. Ha balhé volt, abban az ő nevük nem jelent meg" - vélekedett forrásunk, aki szerint ez félrevitte a HÖK-ök szerepét és súlyát, ekkortól lett érdemes az ügyeskedőknek beépülni az önkormányzatba. Ekkor kezdődött az az időszak, amelyben létrejöttek a különböző szolgáltató kft.-k, amelyekkel a HÖK-ök szerződnek, és a HÖK-vezetők a leköszönésük után sokszor ezekben a cégekben maradnak. Ráadásul a HÖK-ök személyi ügyekben is befolyásosak, egyharmados szavazatuk van például az oktatók, dékánok kinevezésében is. És mivel a kari HÖK-ök mindig tömbösítve, együtt voksolnak, a többi szereplő megosztottsága esetén akár döntő befolyásuk is lehet egyes ügyekben.

Ám nemcsak pénzügyi és szervezeti, hanem információs hatalommá is vált a HÖK, hiszen a támogatások odaítélésével saját hatáskörben hozhattak elképesztő döntéseket. "Előfordult, hogy egy miskolci HÖK-ös illetékes azért vont vissza szociális támogatást valakitől, mert márkás új farmerban jelent meg az egyetemen. Egy másik intézményben a diákoktól a szülők adóhatóság által kiadott keresetigazolását kérte be egy HÖK. Ezek után tulajdonképpen szerencse, hogy csak egy amatőr szervezet épült ki, amely pártszimpátiát és csajokat listázott, mert sokkal rosszabb is lehetett volna" - mondta forrásunk.

Tizenöt éve épült be a nemzeti radikalizmus

Ebben az átalakuló környezetben jelent meg az ELTE bölcsészkari HÖK-jében a nemzeti radikalizmus Kovács Dávid személyében, aki 1998-tól két éven át vezette az önkormányzatot úgy, hogy már jóval korábban belépett a MIÉP-be. Ekkor, 1999-ben alakult meg diákszervezetként a Jobbik is, hogy aztán a kétezres évek közepétől az ő szimpatizánsaik váltsák egymást a BTK HÖK vezető pozícióiban. Minden megkérdezett ekkorra, a kilencvenes évek közepére, végére tette a folyamat kezdetét, amellyel a Jobbik szellemi köre beépül a hallgatói önkormányzatba. Kovács Dávid 1994-től MIÉP-tag, 1998-tól 2000-ig BTK HÖK-elnök, közben 1999-től az alakuló Jobbik-előd, a Jobboldali Ifjúsági Közösség elnöke is. 2005-től a HÖK mostani felfüggesztéséig sorrendben Szávay István, Nemes László és Garbai Ádám volt a HÖK elnöke, mindannyian Jobbik-tagok, igaz, Garbai csupán próbaidős. Alelnökeik, bizottsági elnökeik közül is többen párttagok, Stummer János például VII. kerületi jobbikos képviselő, Silhavy Máté a Jobbik médiapolitikai kabinetjének elnöke, Bencsik János a barikad.hu rendszeres szerzője, Sőtér Dávid alelnök egy jobbikos kampányvideóban tűnik fel. Szávay István elnöki megbízatása lejárta után is dolgozott ELTE-s kollégiumi nevelőként, testvére, László jelenleg is a doktori hivatal vezetője.

Felívelő karrier. A keménykezűnek leírt Szávay István azóta parlamenti képviselő lett a Jobbik színeiben

Azt egybehangzóan állítják az [origo] hallgatói és oktatói forrásai, hogy a legdurvább időszak Szávay István, jelenlegi jobbikos országgyűlési képviselő HÖK-elnöksége idején volt, 2005 és 2008 között. Akkor volt leginkább érezhető az ideológiai nyomás, az akkori gólyatáborokat hangzottak el a legmarkánsabb politikai beszédek, a legtöbb nemzeti rock és a legharsányabb "vesszentrianonozás", és akkor indultak a listázások is. A Szávay után következő elnöknek, Nemes Lászlónak a szemére is vetették többen, hogy lazábbra engedte a gyeplőt, és inkább a HÖK valódi feladataira koncentrált. Az ő utódjára, a listabotrányban tévesen főszereplőként megjelenő Garbai Ádámra így a csendesedő környezetben, a hullám levonultával borult rá a bili, úgy, hogy forrásaink szerint voltaképp nem is ő a fő felelőse az ügynek.

A listával a HÖK ügyeit ismerők szerint egyébként már 2011 őszén, az akkori elnökválasztáskor megpróbálta Garbait a belső ellenzéke megzsarolni. "Megkérdeztem az egyiküket, hogy miért nem hozták akkor nyilvánosságra a listákat, ha már fenyegették vele, de nem tudott válaszolni. Nem volt emögött szándékosság, egyszerűen elcseszték, így utólag használták fel valakik eszközként a fájlokat" - mondta egy oktató.

Kevés ügyes ember is elég a hatalomhoz

Mindez - és ebben szintén egyetértett mindenki - nem azt jelenti, hogy a HÖK-öt teljesen elfoglalta volna a Jobbik, az viszont tény, hogy egy szűk társaság nagyon jó pozíciókat tudott kiépíteni, ma is erősen kézben tartva a dolgokat. "Régóta panaszkodnak a hallgatói érdekképviseleti munkában részt vevő diákjaim, hogy kiszorítják őket, nem tudnak belefolyni a valódi döntésekbe" - magyarázta egy oktató. Mint mondta, előfordult, hogy egy hallgatója egy tanár-diák viszont érintő HÖK-döntés után odament hozzá, és azt mondta, személy szerint nem értett egyet a hivatalos döntéssel, de a közösség nyomása miatt nem mert a többség ellen voksolni.

A szűk társaság kidolgozta annak a mechanizmusát is, hogy biztosítsa a saját utánpótlását. Mint az [origo]-nak többen is elmondták, az erre a célra megfelelőnek tartott gólyák ideológiai képzése az első pillanatban elkezdődött, és a listabotránnyal a felszínre bukott előzetes átvilágítás sem volt véletlen: a politikai és emberi szempontok alapján kiszemelteket rögtön a gólyatábor után kiemelték az úgynevezett "Bab" (Bologna Albizottság) rendszerbe.

Ebben a tábor nagyjából 40 csoportjából egy-egy hallgató vehetett részt, a lényege pedig, hogy a hallgatók fél éven át hivatalosan ismerkedhetnek a HÖK működésével, hogy aztán jelöltként induljanak a hallgatói önkormányzati rendszer alsó lépcsőfokát jelentő Szhék (Szakos Hallgatói Érdekképviselet) választáson. És bár nyilván nem minden Szhék-tag volt Jobbik-szimpatizáns, a választási rendszer adottságai miatt egy jól szerveződő kisebbség könnyen helyzetbe tudta hozni saját magát.

Homályos jövő. A listabotrány miatt a kari vezetés felfüggesztette a HÖK működését

Ahhoz ugyanis, hogy valaki jelöltként belépjen a rendszerbe, a Bab-tagság mellett elég tíz aláírás, hogy egy olyan választáson induljon, amelyen elég a 25 százalékos részvétel. "A diákok többsége teljesen apolitikus. Jön valaki szembe a folyosón, hogy írd alá, szavazz erre, és ezt megteszik úgy, hogy nem tudják, mit szignáltak, de nem is érdekli őket. Nem vagyok büszke rá, de én is írtam már alá így szavazólapot" - mondta egy, a politika és közélet iránt amúgy érdeklődő hallgató. Így alakul ki a Szakos Hallgatói Érdekképviselet rendszere, amelyek aztán a küldöttgyűlésen keresztül HÖK-elnököt is választanak maguk közül.

Így fordulhat elő, hogy az összes diák körében minimális támogatottságú jelölt is felküzdi magát a HÖK elnökségébe. Forrásaink egybehangzó véleménye szerint a jobbikos társaság ezt használja ki rendkívül ügyesen, szervezetten és profin, az erőforrásaikat teljesen kiaknázva. "Egy rettentő nagy, csendes többség mellett egy aktív, de kicsi csoport működik" - mondta egyik bölcsészkari forrásunk.

Isten műve

A Jobbik és a bölcsészkari HÖK-szervezet nem fonódik össze a mindennapok szintjén, de tény, hogy a nemzeti radikális fiatalok a HÖK és a Jobbik iránt egyszerre érdeklődnek, és mindkettőben kikötnek egy idő után. "A hitvilág, a gondolkodásmód ott van a fejekben, volt már olyan, hogy egy államvizsgán egy kérdésemre a hallgató nem tudományos választ adott, hanem azt mondta, ez Isten műve, de ez minden. Pártszervezetről, rendezvényekről szó sincs" - mondta egy oktató, egy másik szerint pedig arra is kínosan ügyelnek a HÖK-ösök, hogy legalább formálisan ne vállaljanak pártfunkciót a párttagság mellett, igaz, önkormányzati képviselőségbe néha belecsúsznak.

A nem beavatottak számára ugyanakkor nem mindig érzékelhető, pontosan milyen és mennyire közeli kapcsolat van a Jobbik és a BTK HÖK között. Ezt jól mutatják egyik forrásunk szavai, aki pár éve még magas pozíciót viselt a kari HÖK-ben, de azt mondta, az elmúlt hetek újságcikkeiből olyanokról derült ki, hogy közel állnak a Jobbikhoz, akikről nem is gondolta volna.