Inkább a bűz, mint a munkanélküliség - látogatás Büdösfalván

Tilos reggel szellőztetni, a barátok pedig messze elkerülik Kerecsendet, amelyet nyaranta beterít a szomszédos gombakomposztáló üzem orrfacsaró bűze. A falusiak pöcegödörben érzik magukat, és már évek óta kérik az üzem vezetőjét, hogy tegyen valamit a szag ellen, de csak ígérgetés volt a válasz. A falunak ugyanakkor nem érdeke az üzem bezárása, mert rengeteg helyinek ad munkát.

A Heves megyei Kerecsend festői szépségű tájon, egy völgyben fekszik. Az egri borospincék csak néhány percnyire vannak, a közelben pedig két termálfürdő is működik. A helyiek mégsem büszkék a falujukra, nyaranta ugyanis fojtogató bűz lepi el a környéket. "Kinyitni az ablakot, vagy szellőztetni... azt el lehet felejteni" - mondta az [origo]-nak egy kerecsendi férfi.

Nézze meg, milyen az élet Kerecsenden, és mit mondanak a helyiek a bűzről

A falutól háromszáz méterre található az ország egyik legnagyobb gombakomposztáló üzeme, amelynek udvarán hatalmas halmokban áll a gőzölgő tárgya. Ottjártunkkor ugyan csak mérsékelten lehetett érezni a gyárból felszálló bűzt, de a falusiak szerint nyaranta az egész falut beteríti az émelyítő szag, és hiába kérik a tulajdonost, hogy tegyen valamit ellene, eddig csak ígérgetés volt a válasz.

Ciki, hogy belepi a bűz a falut

"Bemászik az ember orrán keresztül szinte az agyába, és nagyon zavaró tud lenni" - mondta Sári László polgármester, aki szerint súlyos probléma a bűz, sokan panaszkodnak rá, és a helyi ingatlanok árát is csökkenti. Az egyik falusi lóhúgyszaghoz, egy másik pöcegödörhöz hasonlította a bűzt, egy idős nő pedig azt mondta, olyan, mint amikor egy oszlásnak indult állattetem már napok óta az árokparton hever.

Több kerecsendi szerint reggel és este lehet leginkább érezni a szagot, mert akkor keverik a trágyát az üzemben. Ilyenkor az idősek hajnalban kelnek, hogy még a munka megkezdése előtt ki tudjanak szellőztetni. A szél ugyanis épp a település felé viszi a bűzt.

Az üzemben gombatermesztéssel és komposztálással is foglalkoznak

"Egyszer Füzesabonyban dolgoztam, és ott is lehetett érezni" - állította egy férfi a falu közepén lévő sörözőben. Egy másik vendég azt mondta, egy barátja inkább kikerüli a falut, ha arra van dolga, mert "meg lehet fúlni a szagtól". "Ciki a dolog" - jegyezte meg egy férfi, aki az üzemhez legközelebb fekvő, Demjéni utcában lakik. A bűz miatt többen Illatos útnak nevezik az utcát, a falut pedig egyszerűen Büdösfalvának.

Évek óta megy az ígérgetés

Rácz József, a gombakomposztálót üzemeltető Országos Korona Gombaipari Egyesülés elnöke szerint a szag a technológiával jár, de igyekeznek minél jobban csökkenteni. Jelenleg ugyanis olyan fejlesztést terveznek, amely állítólag még az idén kilencven százalékkal csökkenteni fogja a kibocsátott szagot. Rácz szerint Ausztriában és Hollandiában sokkal több a gombával foglalkozó telep, és sokkal büdösebbek is.

"Minden évben megígérték, hogy technológiát váltanak, és zártan fogják csinálni a komposztálást, de ez mindig csak ígéret maradt" - mondta az [origo]-nak a falu volt alpolgármestere, Szilágyi József. Rácz a helyi lapok tudósításai szerint már 2007-ben megígérte a zárt rendszerre való átállást, de akkor nem történt meg a beruházás. Később ezt a gazdasági válsággal indokolta.

Az üzembe vezető úton tízpercenként elrobog egy kamion

2009-ben a falusiak félpályás útlezárással tiltakoztak a szag ellen, a vállalkozó ezt követően is azt mondta, hogy változtatnak a komposztálás módján. Szilágyi József szerint még aláírásokat is gyűjtöttek, több mint kétszázat össze is szedtek. A bűz azonban megmaradt, és a következő évek falugyűlésein ugyanúgy téma volt, utoljára a múlt héten, amikor a vállalkozó a falu előtt újra megígérte, hogy átállnak a zárt rendszerű trágyakeverésre.

Kerecsendnek egy huncut vas sem jut

"Azt kérjük számon a cég tulajdonosától, amit már sok éve hallunk ígéretként" - mondta Sári László. A polgármester szerint a tervezett beruházások megvalósítása nélkül a telepnek nem lenne szabad tovább működnie, és akár újabb demonstrációkra is készek, ha a bűz nem tűnik el a faluból.

"Ez Európa egyik legnagyobb gombatermelő üzeme, csak ebből a falu nem profitál" - mondta Szilágyi. Az egykori alpolgármester szerint ugyanis az üzem közigazgatásilag a szomszédos községhez tartozik, így egy huncut vasat sem adózik Kerecsendnek.

A kilencvenes évek óta működik, 540-en dolgoznak itt

"A jogszabálynak megfelelően oda fizetjük az adót, ahová kell" - mondta erre Rácz, aki szerint ennek ellenére mindenben segítik Kerecsendet. Arra kérdésre, hogy ez pénzügyi támogatást jelent-e, azt felelte, hogy segítenek például a faluban élő hátrányos helyzetű embereknek, vagy éppen megművelni a falu földjeit, ezt azonban nem részletezte.

Elviselik a szagot, csak legyen munka

Mindezek ellenére a falunak nem érdeke az üzem bezárása. "Magyar tulajdonban lévő mezőgazdasági cég, komoly exportpiaccal is rendelkezik, szükség van rá, hogy egészséges körülmények között tovább működjön" - mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a komposztáló sok falusinak ad munkát. Rácz szerint 540-en dolgoznak az üzemben, közülük 79-en kerecsendiek.

A faluban úton-útfélen találkozni olyanokkal, akik valaha az üzemben dolgoztak. Mindannyian jó munkahelyként írták le, ahol rendes a főnök, és időben jön a fizetés. Volt, aki targoncásként dolgozott, más trágyát gereblyézett. Egy idős nőnek a férje dolgozott ott portásként, ám egyszer leállt az üzem nyáron, és csak szeptemberben kezdtek újra. A nő szerint a férfiak könnyezve jöttek ki a gyárból, és hónapokig nem tudtak hol dolgozni. "Inkább háromszor elviselem szagot, mint hogy ne legyen munkahely" - jelentette ki.