Kivárta a Fidesz, míg Magyarország kikerül a nemzetközi reflektorfényből, hogy többet becsempészhessen az Alaptörvénybe azon jogkorlátozó rendelkezések közül, amelyek az EU vagy az Alkotmánybíróság előtt egyszer már elbuktak - írja "Alkotmányos bosszú" című pénteki cikkében a Magyarországgal korábban is rendszeresen foglalkozó amerikai jogászprofesszor, Kim Lane Scheppele.
Az írásban - amelyet kollégájának, a Nobel-díjas közgazdász Paul Krugmannek a New York Times oldalán vezetett blogjában publikált - Scheppele a parlament előtt fekvő negyedik alkotmánymódosítást elemzi. A törvényjavaslatot "megakiegészítésnek" nevezi, mondván, hogy egy 45 oldalas jogszabályt turbóz fel további 15 oldallal, ráadásul az eredeti elfogadása után alig több mint egy évvel.
A Princeton Egyetem tanára úgy véli, az után, hogy a magyar kormány több kérdésben - például médiatörvény, bírók kinevezése - visszakozott az uniós bírálat hatására, számos törvényt (bírók nyugdíjazása, hajléktalanság kriminalizálása, választási regisztráció, egyházak státusza) pedig a magyar Alkotmánybíróság kaszált el, a nemzetközi közvélemény "megnyugodott".
Erre azonban szerinte semmi ok, hiszen a mostani kiegészítés - melyet egy helyütt "rossz alkotmányos ötletek mérgezőhulladék-lerakójának" titulál - a vitatott rendelkezések jó részét beemeli az Alaptörvénybe. Így a bíróságok és az egyetemek függetlenségének csorbítását, a hajléktalanok kriminalizálását és az egyházak diszkriminációját - áll az írásban.
Azzal, hogy a módosítás figyelembe nem vehetőnek mondja ki a 2012. január 1-je előtti alkotmánybírósági határozatokat, gyengít egy sor olyan alapjogot, amelyeket az új Alaptörvény nem véd egyértelműen - írja Scheppele, példaként említve többek között az abortuszhoz való jogot és az azonos neműek élettársi viszonyát.
A Kim Lane Scheppelével készült 2011-es interjúnkat itt olvashatja.