Sólyom: Áder vétója az egyetlen lehetőség

A volt köztársasági elnök az Alaptörvény negyedik módosítására reagált, amely szerinte csapás a magyar demokráciára. Sólyom László szerint a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, a módosítást pedig csak utódja, Áder János képes megakadályozni.

Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell a hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - vélekedik Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.

A parlament hétfőn szavaz az Alaptörvény negyedik módosításáról, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alkotmányba. Emellett bekerülne az Alaptörvénybe a röghöz kötés, és az, hogy a korábbi AB-határozatok hatályukat veszítik. A módosítás ellen nemcsak itthon tiltakoztak - csütörtökön néhány tucatnyian a Fidesz-székházat is megrohamozták -, hanem a szavazás elhalasztását kérte az Európa Tanács főtitkára, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője is felhívta Orbánt az aggodalmai miatt.

Sólyom László szerint szólnak érvek amellett, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (AB) elé vigye. "Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel" - fogalmaz Sólyom.

A végső döntés, az Alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az AB lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról - hangsúlyozza az államfő.

Sólyom szerint az Alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az AB korábban alapos vizsgálat alapján az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen Alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az AB kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek be, csupán az AB határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek - vélekedik.

A Fidesz politikai eszközként használja

Sólyom László felidézi, hogy a Fidesznek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hozó választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére, főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközkénti használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét, de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át.

A 2011 áprilisában meghozott Alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az AB feladata maradt. Ám éppen ettől kezdve elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az AB által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az Alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az AB többé ne vizsgálhassa, és ne semmisíthesse meg. Az Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az Alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az AB mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja - írja Sólyom.

A volt államfő szerint ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Viszont a magyar demokrácia éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi Alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az Alaptörvény kifejezetten fönntartotta.

Csapás a magyar demokráciára

Az AB a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az Alaptörvény önazonosságát. A negyedik Alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el Sólyom László szerint. Mint írja, ez kifejezetten kimondja, hogy az AB az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy Alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az Alaptörvény más rendelkezéseivel - vélekedik Sólyom László.

A módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel ugyanis az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az AB-nek.

"Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart" - fogalmaz Sólyom.

Gulyás Gergely: Sólyom téved

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusának közlése szerint tudomásul veszik Sólyom László alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményét, ugyanakkor tévesnek tartják a volt államfő álláspontját.

A volt köztársasági elnök véleménye abból a szempontból tévesnek tekinthető, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét a jelenlegi módosítás nem érinti, az ítélkezési szabadságát pedig szélesíti, tehát semmilyen formában nem von el hatáskört az Ab-től, mondta Gulyás.

Szerinte alkotmánymódosítás esetén előzetes normakontrollra nincs lehetőség, ez sem a régi alkotmány, sem az új alaptörvény alapján nem lehetséges. "De természetesen a köztársasági elnök úr tudja a saját hatáskörét értelmezni" - mondta.

Gulyás az alkotmánymódosítás miatti hazai civil tiltakozásokról, illetve az európai uniós aggályokról azt mondta, hogy nem halasztják el a javaslat végszavazását. "Nem látjuk értelmét annak, hogy ez az eljárás tovább húzódjon". A javaslat elfogadása után minden vizsgálatra lehetősége lesz a nemzetközi szervezeteknek, mondta a kormánypárti politikus.

Gulyás szerint a Orbán Viktor kormányfő egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, aki nem kérte a végszavazás elhalasztását, ugyanakkor jelezte, hogy az EU illetve a bizottság meg fogja vizsgálni ezeket a módosításokat. "Mi ezt természetesnek tartjuk" - fűzte hozzá. A Velencei Bizottság esetleges vizsgálatával kapcsolatban kijelentette: "nem, hogy ennek nincs akadálya, hanem mi is várjuk", hogy a Velencei Bizottság megvizsgálja a módosításokat.

Az alkotmánymódosítás miatti tüntetéssel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: a kormány és a rendőrség a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását mindenki számára biztosította eddig is és biztosítja ezután is, de ez nem volt így 2002 és 2010 között, amikor sokaknak a jogszerű joggyakorlás esetén is fizikai épségüket kellett félteni. Ma nem ez a helyzet, jogszerűen lehet tüntetni a kormány ellen és a kormány mellett, de az nem lehetséges, hogy valakik megpróbálják megakadályozni a képviselőket abban, hogy a Parlamentbe bejussanak és a munkájukat végezzék - fogalmazott.

A Fidesz szakpolitikusa arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök miért nem beszélt napirend előtt az alkotmánymódosításról, azt mondta: ezt tőle kellene megkérdezni, de teljesen egyértelmű volt, hogy a magyar embereket húsbavágóan érintő kérdés a rezsicsökkentés volt, a miniszterelnök erről beszélt.

Gulyás azt is elmondta, hogy hétfő délután Fidesz elnökségi ülés lesz, és ennek tudomása szerint szintén a rezsicsökkentés lesz a témája.