A bejárók döntően fa- vagy vascölöpökre épített, vízben hagyott szerkezetek, amelyek amellett, hogy akadályozzák a nádaratást, károsítják a nádat is. Ilyen engedély nélküli bejáróból a vízügy felmérése szerint 470 van a Balaton körül, illegális partfeltöltésből pedig 370-et számoltak a szakemberek. Ezek döntő többsége az egybefüggő nádasokhoz és a vízparti telkekhez kapcsolódik.
Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az engedély nélküli létesítmények száma az új légi fotókkal való összevetésük alapján nem nőtt számottevően az igazgatóság legutóbbi, 2003-as felméréshez képest. Tájékoztatása szerint a munkát Badacsonytomajon kezdik, ahol több mint ötvenméteres bejárót és földbetöltést kell felszámolnia a környezetvédelmi hatóság kötelezése alapján a vízügynek.
Jelenleg az illegális stégrendszer elbontásának tervezése és hatósági engedélyezése zajlik, kivitelezése a nyár elején várható. Egy-egy engedély nélküli létesítmény elbontásának költsége több millió forintba kerül, csak Badacsonytomajon több mint száz köbméter földet kell kitermelni a Balaton medréből.
Az előzetesen tipizált bontási terveket a vízügynek a környezetvédelmi hatósággal is egyeztetnie kell, mivel a Balaton különleges védettséget élvező úgynevezett NATURA 2000-es terület. A természetes környezet és a nádas megóvása miatt döntően kézi erővel kell kiszedniük a Balatonból az oda nem illő szerkezeteket, ezt az egy évben rendelkezésre álló 5-6 hónap alatt nem is lehet befejezni. A parttisztításhoz, a vízügyi létesítmények karbantartásához csak a Balaton mellett idén 400 közmunkást foglalkoztatnak, a felvétel márciusban kezdődött.