József Attila megúszta az MTA szigorát, de Károlyi nem

Közzétette az MTA azoknak az állásfoglalásoknak a gyűjteményét, amelyeket a helyi önkormányzatok számára készített egyes közterületi elnevezések használhatóságáról. A rendszerváltás előtt megszokott utcanevek többségének használatát nem javasolták, de akadt pár meglepő kivétel is.

"Használható", "nem javasolt", illetve "használható, de aggályos" kategóriákba sorolja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a rendszerváltás előtt elterjedt közterületi elnevezetéseket a napokban kiadott, és a Facebookon is terjedő állásfoglalásaiban. Az állásfoglalásokat egy-egy adott elnevezés használhatóságában bizonytalan helyi önkormányzatok kérésére készítették.

Az MTA mindegyik elnevezés - jellemzően kisebb-nagyobb jelentőségű történelmi szereplők, jellegzetes kifejezések - mellé pár soros magyarázatot is fűz arról, hogy mi indokolja javaslatukat. Ezekben a helyi önkormányzatokról szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvényre hivatkoznak, amely kimondja, hogy olyan közterületi elnevezések használata nem javasolt, amelyek kapcsolatba hozhatók a XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével.

"Nem javasolt"

A március végére datált pdf-fájlban 107 elnevezés található, Alpári Gyulától Zalka Mátéig, az Alkotmánytól a Vörös hajnalig. Az MTA többségében (69 esetben) a nem javasolt kategóriába sorolta a felmerült neveket.

Nem javasolt például szerintük Lenin, Rajk László, Landler Jenő, vagy Felszabadítók, Élmunkás, Kisdobos, illetve Úttörő névre keresztelni utcákat, de József Attila, Makarenko vagy éppen Micsurin neve használható erre a célra, igaz, a legutóbbit aggályosnak tartják.

Az MTA az orosz-szovjet botanikus Micsurinon kívül még két nevet sorolt a 'használható, de aggályos' kategóriába, Marx Károlyt, illetve Schörnherz Zoltán egykori egyetemi kommunista mozgalmárt.

"Használható"

Nem találta ugyanakkor az MTA aggályosnak a szovjet pedagógus Makarenko, vagy a görög kommunista vezető, Beloiannisz nevének használatát. Előbbi esetben pedagógiatörténeti jelentősége, utóbbi esetben a magyar-görög barátság jelentett kibúvót.

A leghosszabb állásfoglalás Károlyi Mihály egykori miniszterelnökről szól, amelyben azt írja az MTA, hogy ugyan Károlyi esetében nem egyértelmű, hogy részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, de vitatott történelmi szerepe miatt mégsem javasolják, hogy közterületet nevezzenek el róla.