Így trappolt végig Magyarországon a multikra mutogató Fidesz

Az elmúlt három évben államosították a magánnyugdíjpénztárakat, a béren kívüli juttatásokat, betiltották a nyerőgépeket és a plázákat, és megpályáztatták az állami földeket és trafikokat. Több akció váltott ki erős felháborodást, amit a kormány mindig azzal vert vissza, hogy a magyar kisembereket, vállalkozókat akarják helyzetbe hozni, és így a hasznot a külföldi cégek helyett itthon tartani. Néhány esetben kiderült, hogy ez legalábbis kétséges.

"Ez egy hatszázmilliárdos piac. Nemcsak a fiatalok védelméről van szó, és nemcsak arról, hogy kevesebb helyen lehet majd cigarettát venni, hanem egy hatszázmilliárdos piac kiskereskedelmi újraelosztásáról. Szerintem az nagyon jó dolog, hogy nem külföldi multik fognak cigarettát árulni, hanem magyarok fognak Magyarországon cigarettát árulni" - mondta Lázár János a Blikk tévének a múlt héten a trafikpályázatok eredményhirdetését követő kritikákra válaszolva.

A Hvg.hu pénteken több fideszes forrásra hivatkozva azt írja, hogy több helyen a Fidesz helyi vezetői döntötték el, hogy ki nyerje a dohányboltok üzemeltetésének jogát. A lap szerint a listát a választókerületi elnökök véleményezték, de volt olyan város is, ahol a kormánypárti frakcióval szavaztatták meg, ki nyithat trafikot. Az Indexnek az ország dél-alföldi régiójából megerősítették ezt az állítást. Mindezt Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szemenszedett hazugságnak nevezte. Szerinte egyértelmű volt, hogy érdeksérelemmel járnak majd a pályázatok. "Nyilvánvalóan a multinacionális cégek lobbija, a dohánylobbi és a baloldali pártok állandó hisztériakeltő szándéka van az ügy mögött" - mondta, és hozzátette, hogy a trafikpályázatok nyilvánosak voltak.

Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy politikai alapon választották volna ki a trafikpályázatok győzteseit - jelentette ki Lázár János hétfőn. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kormányszóvivői sajtótájékoztatón a pályázati eredményekkel kapcsolatos bírálatokra reagálva úgy fogalmazott: nem tudja garantálni, hogy "minden trafik szocialistákhoz kerüljön", és nem tudja kizárni azt sem, hogy a győztesek között vannak, akik "korábban a Fideszre szavaztak".

Nem a trafiktörvény az első, ahol a kormány államosítást, piacszerzést azzal indokolt, hogy a magyar vállalkozásoknak akarnak jót. Milyen nagy piacokra tört be az elmúlt három évben a kormány, és mivel indokolták a minden esetben hangos ellenkezést kiváltó intézkedéseket?

A magánnyugdíjpénztárak államosítása

Orbán Viktor 2010. októberben, a kormány második akciótervének ismertetésekor jelentette be először, hogy a kabinetnek felül kell vizsgálnia a nyugdíjrendszer kiadási oldalát is. Ekkor még csak azt mondta, hogy 2011. december 31-ig felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak folyósítását, két héttel később a parlament elfogadta azt a jogszabályt, amely megszüntette a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, és lehetőséget teremtett a visszalépésre az állami rendszerbe. A feltételeket úgy alakították ki, hogy az, aki nem lép át az állami rendszerbe, az nyugdíjbefizetéseinek jelentős részét elveszíti, így nem volt meglepő, hogy a hajdani 3 millió magánpénztári tag durván 97 százaléka az állami rendszerbe történő átlépés mellett döntött. A végleges számok láttán Orbán Viktor bejelentette, hogy ezzel eldőlt, kétpilléres nyugdíjrendszere lesz Magyarországnak.

A magánnyugdíjakból durván 3000 milliárd forint folyt be. A kormány ennek nagy részét államadósság-csökkentésre fordította, egy másik részét folyó kiadásokra költötték el.

Mivel indokolták?
Orbán Viktor az államosítás bejelentésekor azt mondta, nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős (tehát egyszerre állami és magán) nyugdíjrendszer miatt. Matolcsy György akkori gazdasági miniszter szerint azért volt szükség a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására, mert nagy lyuk tátong a nyugdíjkasszán, a kormány által bejelentett átalakítás egyensúlyba hozza a nyugdíjkasszát. A Fidesz többször azzal érvelt, hogy a többségében külföldi kézben lévő nyugdíjpénztárak eltőzsdézték a tagok pénzét.

A cafetéria államosítása

A kormány 2011 végén döntött arról, hogy 2012 januárjától állami monopólium lesz a béren kívüli juttatásként adható, hideg és meleg élelmiszerre beváltható étkezési jegyek kibocsátása. Az Erzsébet-utalványnak elnevezett étkezési jegyek mellett monopolizálták az üdülésre, pihenésre, rekreációra fordítható béren kívüli juttatások piacát is, erre Széchenyi-kártya néven hoztak létre rendszert. Az új étkezési utalványokat kezdetben csak a CBA és a Coop üzleteiben lehetett beváltani, a nagy multinacionális áruházláncokkal csak hosszas tárgyalások után szerződött le az állam, de van, ahol a mai napig nem használhatóak.

Mivel indokolták?
A kormány azzal indokolta az étkezési utalványok évi több mint kétszázmilliárd forintos piacának államosítását, hogy az abból keletkező haszon így külföldi cégek helyett a magyar államot fogja gazdagítani. Azt ígérték, hogy az utalványok jutalékából keletkező hasznot a Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül teljes egészében szociális célra (szociális üdültetésre és gyerekétkeztetésre) fogják fordítani.

Az állami tulajdonú földek pályázata

Magyarország ötmillió hektár földterülettel rendelkezik, amelyből 500 ezer hektár az állami szántóföld. A kormányváltás után a Nemzeti Földalap és a Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 65 ezer hektár föld hasznosítását hirdette meg pályázati úton. "Egyetlen kormány sem hirdetett még meg ilyen mennyiségű területet hasznosításra ilyen rövid idő alatt" - mondta a vidékfejlesztési miniszter a pályázatokról, amelyeknek eredményeit nemcsak az ellenzék kritizálta, de a kormányhoz kötődő szervezetek közül is sokan nehezményezték, és a kormány egyik leghangosabb botránya volt.

Mivel indokolták?
A pályáztatás célja a családi gazdaságok földhöz juttatása - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára azért mondott le tavaly januárban, mert azt tapasztalta, hogy az általa képviselt kis- és középbirtokokra építő agrárpolitika kisiklott, és a húszéves haszonbérletre kínált 65 ezer hektárnyi állami földterületet a gyakorlatban "zöldbárók" és "oligarchák" szerzik meg nagy többségben.

Plázastop

A parlament a kormány javaslatára 2011 novemberében döntött arról, hogy 2012 januárjától tilos plázák, pontosabban háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítése az országban. A tiltás alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést.

Mivel indokolták?
A kormány döntését Giró-Szász András kormányszóvivő szerint az indokolta, hogy a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagyáruházak, amelyek zöme külföldi tulajdonban van, és csak a maradék 31 százalék van kis- és középvállalkozásoknál, miközben a utóbbiak vannak számbeli többségben. A kormány ezen az arányon kíván változtatni - mondta.

A nyerőgépek betiltása

A nyerőgépeket viharos gyorsasággal tiltotta be a kormány javaslatára a parlament: a kormány október 1-jén döntött úgy, hogy a szerencsejáték-törvény átírásával teljesen betiltja a nyerőgépezést Magyarországon, pár nappal később már a parlament előtt volt a javaslat, amely kivételesen sürgős eljárásban már másnap meg is szavazta azt. A törvényen, amely szerint pénznyerő automatákat kizárólag játékkaszinókban lehet üzemeltetni, az iparág szereplői és a szerencsejáték-szövetség is felháborodott, a szabályozást az Európai Unió is vizsgálta. A nyerőgépek betiltása után jelentősen megnőtt a kaszinólátogatók száma. A magyarországi kaszinók közül kettő az állam, a harmadik egy kormánybiztos tulajdonában áll.

Mivel indokolták?
Lázár János azzal indokolta a lépést, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt szerinte súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

A dohány-kiskereskedelem államosítása

A kormány 2011 végén határozta el, hogy állami hatáskörbe vonja a dohánypiacot, és 2013. június 1-jétől csak pályázat útján kisvállalkozásoknak kiadott, direkt erre a célra kialakított trafikokban lehet cigarettát és dohányt árulni, boltokban, benzinkutakon, áruházakban és más helyeken nem. A trafikok koncessziós jogát az állam pályázat útján osztja ki kisvállalkozásoknak, meghatározott időre, de legfeljebb húsz évre. A trafiktörvényt fél év késlekedés után 2012 szeptemberében fogadta el a parlament, a pályázatokat novemberben írták ki. Még a pályázati határidő lejárta előtt lehetővé tették, hogy sorsjegyet, szerencsejátékot és alkoholt is áruljanak majd a nemzeti dohányboltokban. Az ötezer helyre 15 ezer pályázat érkezett, az áprilisban kihirdetett eredmények sok kritikát kaptak.

Mivel indokolták?
A javaslatot benyújtó Lázár János azzal indokolta a változtatást, hogy osztrák mintára magyar vállalkozások kezébe akarják adni a dohány-kiskereskedelmet, ráadásul ha nem mindenhol árulják a cigarettát, hanem csak a kijelölt boltokban, akkor a fiatalok nehezebben fognak hozzájutni.